Ukrán válság

2023.07.08. 07:01

Orosz támadás érte a kelet-ukrajnai Limant, többen meghaltak

Nem szűnnek a véres harcok a szomszédunkban – 500. napja tart a háború. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán katonák lőszert helyeznek egy 155 mm-es önjáró lövegbe a Donyecki területen fekvő kelet-ukrajnai Bahmut közelében 2023. július 7-én

Forrás: MTI/AP

Fotó: Jevhen Maloletka

Sérelmezi a Kreml az Azov ezred tisztjeinek hazaengedését Törökországból

Hevesen bírálta az orosz elnök hivatalának szóvivője szombaton, hogy Törökország hazaengedett olyan ukrán tiszteket, akik a mariupoli Azovsztal acélmű védelmében vettek részt. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök személyesen üdvözölte az öt ukrán parancsnokot.

„Itthon!” – írta Telegram-csatornáján szombaton az ukrán államfő, aki egy fényképet is közzétett, amelyen az Azov ezred három parancsnokával, valamint két másik parancsnokkal látható.

A tiszteket orosz katonák ejtették fogságba, miután az Ukrajnát támadó orosz erők elfoglalták az Azovsztalt, de ezt követően Törökországba deportálták őket. Orosz közlés szerint a szélsőségesen nacionalistának tekintett parancsnokoknak a megállapodás szerint a konfliktus végéig Törökországban kellett volna maradniuk.

A katonatisztek a török féllel folytatott tárgyalás után tértek vissza hazájukba – közölte az ukrán elnöki hivatal. Volodimir Zelenszkij a repülőtéren fogadta őket és gratulált a visszatérésükhöz.

„Az Azov parancsnokainak visszatérése Törökországból Ukrajnába nem más, mint a létező megállapodások közvetlen megsértése” – közölte Dmitrij Peszkov, Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivője az orosz hírügynökségek szerint.

Dmitrij Peszkov a visszatérést az ukrán ellentámadás „kudarcával” hozta kapcsolatba, valamint Törökország azon szándékával, hogy „szolidaritásáról” tegyen tanúbizonyságot a július 11-12-i vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt.

Folynak a NATO-csúcs előkészületei, és természetesen nagy nyomás nehezedik Törökországra

– jelentette ki a Kreml szóvivője.

A török vezetés egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy milyen megállapodás alapján adta át a tiszteket Ukrajnának.

Az amerikai kormány megerősítette Ukrajna melletti elkötelezettségét a háború 500. napján

Az amerikai külügyminisztérium közleményben erősítette meg támogatását Ukrajna iránt szombaton, 500 nappal az Ukrajna elleni orosz háború megkezdése után.

Az Egyesült Államok szerint az „igazságos és tartós béke” előtt az orosz kormány jelenti az egyetlen akadályt – áll a dokumentumban, amely szerint Washington tovább folytatja az orosz kormány számára sokba kerülő nyomásgyakorlást szankciók, exportkorlátozások és egyéb intézkedések formájában annak érdekében, hogy korlátozza a Kreml képességét a háború folytatására.

A külügyminisztérium közleménye megerősíti, hogy az Egyesült Államok – „tartson, ameddig tart” – folytatja Ukrajna biztonsági, gazdasági és egyéb támogatását annak érdekében, hogy Kijev képes legyen megvédeni magát, valamint a lehető legerősebb helyzetben legyen a tárgyalóasztalnál, amikor eljön az ideje.

Ukrajna Egyesült Államokban akkreditált nagykövete szombaton egy televízióinterjúban arról beszélt, hogy országának továbbra is minden lehetséges katonai eszközre szüksége van, a többi között légvédelmi eszközökre és harci repülőkre. Okszana Markarova a FoxNews hírtelevízió adásában elismerte, hogy a kazettás lőszerek körül aggályok merülnek fel, de hozzátette, hogy ezekre szükségük van, és nagyszerű hír az amerikai döntés a szállításukról.

Az Egyesült Államok kormánya pénteken jelentette be, hogy a sokak által vártnál lassabb ukrán ellentámadás támogatására úgynevezett kazettás lőszereket bocsát Ukrajna rendelkezésére, a következő katonai támogatási csomag részeként. Joe Biden elnök egy pénteki televízióinterjúban átmenetinek mondta az ENSZ-egyezményben tiltott eszközök szállítását.

Az ENSZ-egyezményt a világ mintegy 110 ország írta alá, ugyanakkor az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország nincs közöttük.

Tűzoltók egy kiégett jármű mellett az orosz erők tüzérségi csapásai után a kelet-ukrajnai Limanban 2023. július 8-án
Fotó: Ukrán Állami Katasztrófaelhárító Szolgálat / Forrás: MTI/AP

Parancsnok: Jevgenyij Prigozsin augusztus elejéig szabadságra küldte a zsoldosait

Augusztus elejéig szabadságra küldte a zsoldosait Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz magánhadsereg alapítója a június végén kudarcba fulladt lázadás után – közölte egy orosz újságíróval Anton Jelizarov, a Wagner egyik parancsnoka szombaton.

Ma mindnyájunkat szabadságra küldtek augusztus elejéig. Sok teljesítendő feladatunk van. Jevgenyij Viktorovics (Prigozsin) úgy döntött, hogy mindenkinek pihennie kell

– mondta a Lotus ragadványnéven ismert Jelizarov Tyimofej Jermakov újságírónak a több blogger Telegram-csatornáján megjelent interjúban.

Hozzátette, hogy a szabadságolásról a Wagner „parancsnoki tanácsa” döntött.

A beszélgetés Dél-Oroszországban, egy kávéházban zajlott, ahol az újságíró véletlenül találkozott Jelizarovval, aki arról is beszélt, hogy a szabadságolás után a Wagner zsoldosait Fehéroroszországba vezénylik a Kreml és Wagner közötti megállapodás értelmében, amely szerint a lázadás leállítása fejében a Wagner mentesül a bűnvádi eljárástól.

„A legnehezebb feladat a Fehéroroszországba jutás lesz. Elő kell készítenünk a támaszpontokat, kiképzőtáborokat, egyeztetni kell a helyi önkormányzatokkal és közigazgatással, meg kell szervezni az együttműködést a fehérorosz rendvédelmi szervekkel és ki kell építeni a logisztikát”

– magyarázta a parancsnok.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a héten közölte, hogy Jevgenyij Prigozsin, akinek fehéroroszországi száműzetésbe kellett volna vonulnia, még Oroszországban, Szentpéterváron tartózkodik, a Wagner zsoldosai pedig az oroszországi bázisaikon. Mint mondta, a Wagner átköltöztetését Fehéroroszországba még nem oldották meg, és a Wagnernek különbözik az álláspontja Minszktől a jövőbeli küldetése kapcsán is, amelynek a fehérorosz elnök szerint katonák kiképzéséből és katonai tanácsadásból kell állnia.

A Wagner-parancsnok kijelentette: ha a zsoldosokat az orosz nép felszólítja, hogy segítsenek a hazájuknak, készek erre. 

Ukrán belügyminisztérium: orosz támadás érte Limant szombaton, halottak

Orosz támadás érte a kelet-ukrajnai Limant szombaton, legalább nyolcan meghaltak és 13-an megsebesültek – közölte az ukrán belügyminisztérium és Pavlo Kirilenko, Donyeck megye ukrán kormányzója.

A csapások egy lakóépületet és egy nyomdai komplexumot értek. Mindkettőben tűz is keletkezett, de már sikerült eloltani – tette hozzá közleményében a tárca.

Liman fontos vasúti csomópont, a háború kezdete után négy hónappal orosz kézre került, de tavaly ősszel az ukrán hadsereg visszafoglalta. Az elmúlt napokban ukrán részről többször közölték, hogy újabb orosz offenzíva indult a térségben.

Oroszország Ukrajna ellen tavaly februárban indított háborúja az 500. napnál tartott szombaton. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a közösségi oldalán videót tett közzé, amelyben méltatta az ukrán hadsereg és lakosság bátorságát, és több konkrét harci sikerre visszaemlékezett.

Zelenszkij szombaton a fekete-tengeri Kígyó-szigetre utazott. A kis sziklás sziget jelképessé vált, amióta a háború első napján az ukrán gárdisták megtagadták, hogy megadják magukat az orosz hadseregnek.

Az orosz hírszerzés szombaton arról számolt be, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló, dél-ukrajnai területen fekvő Oleskij város ellen intézett éjszakai ukrán támadásban két ember meghalt. A TASZSZ orosz állami hírügynökség által idézett helyi mentőszolgálatok szerint többtucatnyi tüzérségi lövedéket lőtt ki az ukrán hadsereg a városra és a szomszédos településekre.

Az ukrán védelmi minisztérium hírszerző szolgálata szombaton arról számolt be, hogy

az orosz hadsereg továbbra is aknákat helyez el a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőműben és a létesítmény területén található épületekben.

A Nemzetközi Atomenergia-Ügynökség (NAÜ) a héten a korábbinál szélesebb körű hozzáférést követelt az atomerőmű létesítményeihez, hogy ellenőrizhesse az orosz elaknásítással kapcsolatos ukrán vádakat.

Kezd kifogyni az USA a lőszerből

A hagyományos lőszerek hiánya miatt küld az Egyesült Államok Ukrajna számára ENSZ-egyezmény által tiltott kazettás lőszereket – nyilatkozta Joe Biden elnök pénteken, miután kormánya újabb, ezúttal 800 millió dollár (mintegy 480 milliárd forint) értékű katonai segítséget jelentett be.

Joe Biden nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert Ukrajnának szüksége van lőszerre az orosz erők elleni támadáshoz.

Az ukrán erők „kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink” – magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy átmeneti időszakra fogadta el a védelmi minisztérium javaslatát a kazettás eszközök ukrajnai szállítására, ameddig az Egyesült Államok nem lesz képes több 155 milliméteres lőszert legyártani.

Az amerikai védelmi minisztérium illetékese pénteken azt mondta, hogy

a vitatott lőszerek szállításának elsődleges oka, hogy segítsenek az ukrán erők számára áttörni az orosz védelmi vonalakon.

Moszkva szerint a „gyengeség bevallása” a kazettás lőszerek Ukrajnának szállítása

A „gyengeség bevallásának” minősítette az orosz védelmi tárca szombaton azt az amerikai döntést, amelynek értelmében az Egyesült Államok kazettás bombákat és lőszereket szállít Ukrajnának, és úgy vélte, hogy a lépés cinkossá teszi Washingtont azokért a halálesetekért, amelyeket ezek a fegyverek a civil lakosság körében okoznak.

A kazettás fegyverek szállítása a reménytelenség jele és a gyengeség bevallása az állítólagos ukrajnai ellentámadás kudarcának összefüggésében

– áll a tárca szombaton kiadott közleményében.

Az orosz kormányzat elítélte „a jelenlegi ukrán vezetés agóniájának meghosszabbítására irányuló kísérletet, amelynek során nem törődnek e bombák polgári áldozataival” sem, hiszen a fegyverek „vaktában gyilkolnak” a becsapódás előtt vagy után kis robbanótölteteket szétszórva.

„Kazettás lőszereket szállítva Washington ténylegesen bűnrészes lesz a használatukban, és teljes mértékben osztozik a robbantások okozta halálesetek miatti felelősségben, beleértve az orosz és ukrán gyerekekét is”

– írta a tárca.

Ezeket a fegyvereket számos országban tiltják, elsősorban európai államokban, amelyek részesei a 2008. évi Oslói Egyezménynek, amelyet sem az Egyesült Államok, sem Oroszország, sem Ukrajna nem írt alá.

A használatuk igen vitatott, mert az általuk szétlövellt robbanószerek miatt túl sok polgári járulékos veszteséggel járnak.

Joe Biden amerikai elnök előző napi televíziós interjújában arról beszélt, hogy a kazettás lőszerekről hozott döntés „nagyon nehéz” volt, de „jó lépés volt, amelyet meg kellett tenni”. Elmondta: az Egyesült Államok kifogyóban van hagyományos lőszerekből, ezért szállít átmenetileg kazettás lőszert Ukrajnának.

Támadások voltak két ukrán régióban

Különösen „Dnyipropetrovszk és Kirovohrad régiók ipari létesítményei és infrastruktúrája” szenvedett károkat.

A Suspilne szerint ezekben a régiókban az éjszaka folyamán légiriadót rendeltek el – írja az Origo.

Közép-Afrikában terjeszkedhetne a Wagner-csoport?

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt héten megnyugtatta afrikai szövetségeseit, hogy a kontinensre telepített Wagner-csoport harcosai nem vonulnak ki – írja a Guardian cikkére hivatkozva a Mandiner. 

A lap arról is beszámolt, hogy a Jevgenyij Prigozsin lázadása előtti hetekben bizonyítékok voltak arra, hogy a Wagner-csoport újabb erőforrásokat és csapatokat irányít Maliba és Közép-afrikai Köztársaságba, a meg nem erősített hírek szerint egy új, akár 5000 harcos befogadására alkalmas nagy bázist hoz létre – olvasható a Mandineren

Az Egyesült Államok az utolsó vegyi fegyvereit is megsemmisítette

Az Egyesült Államok biztonságosan megsemmisítette az utolsó vegyifegyver-állományát is – jelentette be Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház által helyi idő szerint péntek este kiadott elnöki közleményében.

"Az Egyesült Államok több mint 30 évig fáradhatatlanul dolgozott rajta, hogy megsemmisítse vegyifegyver-állományát" – áll a közleményben. Biden hozzátette: a fegyverek megsemmisítése egy lépéssel közelebb visz bennünket a vegyi fegyverek borzalmaitól mentes világhoz.

Az 1997-es, 193 országot egyesítő Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény szeptember 30-ai határidővel kötelezte Washingtont a fegyverek végleges megsemmisítésére. Ezzel a lépéssel az Egyesült Államok hivatalosan is csatlakozott azon országokhoz, amelyek elutasítják a vegyi fegyverek alkalmazását a harctéren.

A hágai központú Vegyifegyver-tilalmi Szervezet pénteken megerősítette az állomány megsemmisítését Kentucky államban. 

Washington ugyan példát mutatott cselekedetével, a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény több tagja – úgy is, mint Oroszország vagy Szíria – továbbra is tárol vegyi fegyvereket. Biden az elnöki közleményben felszólította ezen országokat, hogy tartsák magukat az egyezményben foglaltakhoz.

A modern hadviselésben először az első világháború alatt vetettek be vegyi fegyvereket, melyeknek annak idején legkevesebb 100 ezer áldozata volt. Noha a háború utáni években született Genfi Egyezmény megtiltotta az ilyen fegyverek használatát, az országok egészen addig megtartották állományukat, amíg az egyezmény módosításával később kötelezővé nem tették azok megsemmisítését.

Az Egyesült Államok kifogyóban van hagyományos lőszerekből, ezért szállít átmenetileg kazettás lőszert Ukrajnának

A hagyományos lőszerek hiánya miatt küld az Egyesült Államok Ukrajna számára ENSZ-egyezmény által tiltott kazettás lőszereket – nyilatkozta Joe Biden elnök pénteken, miután 

kormánya újabb, ezúttal 800 millió dollár (mintegy 480 milliárd forint) értékű katonai segítséget jelentett be.

Joe Biden a CNN-nek adott interjúban nehéz döntésnek nevezte a hozzájárulás megadását a vitatott eszközök szállításához, de hozzátette, hogy meggyőzték őt ennek szükségességéről, mert Ukrajnának szüksége van lőszerre az orosz erők elleni támadáshoz. 

Az ukrán erők "kifogyóban vannak a tüzérségi eszközökből, és nekünk is alacsonyak a készleteink" – magyarázta az elnök, hozzátéve, hogy átmeneti időszakra fogadta el a védelmi minisztérium javaslatát a kazettás eszközök ukrajnai szállítására, ameddig az Egyesült Államok nem lesz képes több 155 milliméteres lőszert legyártani.

Az amerikai védelmi minisztérium illetékese pénteken azt mondta, hogy a vitatott lőszerek szállításának elsődleges oka, hogy segítsenek az ukrán erők számára áttörni az orosz védelmi vonalakon. Colin Cahl, a Pentagon védelempolitikáért felelős államtitkára elismerte, hogy az ukrán ellentámadás "kicsit lassabban halad, mint sokan remélték".

Előzőleg az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója a Fehér Ház napi sajtótájékoztatóján a lőszerekkel kapcsolatos aggályokról azt mondta, hogy az amerikai adminisztráció egyeztetett a szövetségesek és partnerek képviselőivel.

Jake Sullivan egyebek közt azzal érvelt, hogy Oroszország kazettás lőszert polgári lakosság ellen is bevet, és a háború kezdete óta alkalmaz ilyen eszközöket, az ukrán erők viszont az ország területének védelmében használják majd, és "minimalizálják" a polgári lakosságot fenyegető kockázatot a kazettás bombák bevetése miatt.

Jake Sullivan kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem fog háborúba keveredni Oroszországgal, és nem bocsát Ukrajna rendelkezésére fegyvert ahhoz, hogy azt saját területén kívül használja fel.

Az amerikai fegyverszállítmány bejelentése előtt az ENSZ főtitkára szóvivő-helyettese útján közölte, hogy továbbra sem támogatja a kazettás lőszerek (cluster munitions) alkalmazását.

 Farhan Haq elmondta, hogy Antonio Guterres kiáll a kazettás eszközök betiltásáról szóló ENSZ egyezmény mellett (Convention on Cluster Munitions - CCM), amit 15 éve kötöttek, és amelyhez a világ több mint 110 országa csatlakozott. Az aláírók között ugyanakkor nem szerepel az Egyesült Államok, Ukrajna, Oroszország és Kína.

A DPICM (dual-purpose improved conventional munition), az úgynevezett kazettás lőszer a bevetéskor számos további apró robbanóeszközt bocsát ki magából, megsokszorozva ezzel a pusztító hatást.

A Fehér Ház pénteki tájékoztatóján Ukrajna NATO-tagságával kapcsolatban a nemzetbiztonsági tanácsadó kijelentette, hogy a védelmi szövetség jövő heti csúcstalálkozóján Ukrajna belépéséről nem döntenek majd, de a vilniusi esemény fontos pont lesz az oda vezető úton, és lehetőséget ad a NATO-tagországoknak arra, hogy megvitassák, Ukrajnának milyen reformokra van szüksége ahhoz, hogy teljesítse az elvárásokat.

Jake Sullivan a svéd NATO-tagság kapcsán úgy fogalmazott, hogy a folyamat relatíve hamar lezárul. 

Bizonyosak vagyunk abban, hogy a nem túl távoli jövőben megtörténik a belépés, és erről egyhangú döntés születik

– mondta a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója.

Biden: nem szerencsés most felvenni Ukrajnát a NATO-ba

Joe Biden amerikai elnök a CNN amerikai hírcsatornának adott interjúban azt mondta, hogy nem lenne szerencsés Ukrajnát felvenni a NATO-ba egy fegyveres konfliktus kellős közepén, akkor ugyanis a védelmi szövetség háborúban állna Oroszországgal – írja a Magyar Nemzet.  Az USA elnöke arról is beszélt, hogy nehéz döntés volt engedélyezni a kazettás lőszerek átadását Ukrajnának, de – mint mondta – az ukránok kifogytak a lőszerekből – írja a Magyar Nemzet.

Nem hiszem, hogy a NATO-ban egyetértés van arról, hogy Ukrajnát be kell-e venni a NATO-családba most, ebben a pillanatban, a háború közepén. Ha például ezt tennénk, akkor – és komolyan gondolom, amit mondok – a NATO minden egyes négyzetcentiméterét megvédenénk. Akkor pedig háborúban állnánk Oroszországgal

– idézi a cikk az amerikai elnök szavait. 

A török elnök szerint Ukrajna megérdemli a NATO-tagságot

Mint arról a tegnapi hírfolyamunkban hírt adtunk, pénteken este Szlovákiából Törökországba utazott Vlodimir Zelenszkij. 

Ukrajna kétségtelenül megérdemli a NATO-tagságot 

– jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök a Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel péntek este tartott közös találkozóját követő sajtótájékoztatón.

A két államfő tárgyalását követően Erdogan újságíróknak elmondta, hogy Ankara továbbra is a Törökország és az ENSZ közvetítésével a háborúban álló Ukrajna és Oroszoroszág közt létrejött fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás meghosszabbításán dolgozik.

Folyamatosan dolgozunk a gabonaszállítás (tengeri) folyosójának kérdésén

 – jelentette ki, hozzátéve, hogy a legutóbbi meghosszabbítás július 17-én lejár.

Oroszország úgy viselkedik, mintha az egész Fekete-tenger az ő birtokában volna

– mondta Zelenszkij, aki az országát ért orosz támadás óta most először látogatott Törökországba.

A török elnök elmondta: 

Vlagyimir Putyin orosz elnök a tervek szerint augusztusban látogat Törökországba

, amikor is, Erdogan reményei szerint, a gabonaszállítás kérdése mellett a fogolycsere kérdése is napirendre kerül majd.

ZELENSZKIJ, Volodimir; ERDOGAN, Recep Tayyip
Recep Tayyip Erdogan török államfő (j) üdvözli Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt Isztambulban 2023. július 7-én 
Fotó: Murat Cetin Muhurdar / Forrás:  MTI/EPA

Magyarország segít a menekülteknek

Magyarország területére 2023. július 7-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 7512 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 7496 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 94 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. 

Lehallgathatta a német hírszerés Prigozsin és Lukasenko beszélgetéseit

Az ARD médiacsoporthoz tartozó WDR és NDR német műsorszolgáltatók újságírói vizsgálat útján megállapították, hogy a német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (BND) lehallgatta Jevgenyij Prigozsin és Alekszander Lukasenko fehérorosz elnök beszélgetéseit az oroszországi puccskísérlet idején – írja a Mandiner az MK.ru cikkére hivatkozva. 

A cikket itt olvashatja el

Támadás ért egy az orosz várost

Belgorod megye kormányzója, Vjacseszlav Gladkov azt állítja, hogy az orosz határ menti Sebekino városát július 8-án a hajnali órákban lebombázták – írja az Origo.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában