EP-választás - Egy hét múlva lesz a voksolás nálunk, de van, ahol már csütörtökön szavaznak

Május 26-án 8 millió 11 ezer választópolgár dönthet arról, kik foglalhatják el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet.

Az EU néhány országában már csütörtökön szavaznak.

Egy hét múlva, május 26-án vasárnap 8 millió 11 ezer választópolgár dönthet arról, kik foglalhatják el az Európai Parlamentben (EP) a Magyarországnak járó 21 képviselői helyet. A választás egyfordulós, a választópolgárok kilenc pártlista egyikére szavazhatnak.
 

A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: MSZP-Párbeszéd, Magyar Kétfarkú Kutya Párt, Jobbik Magyarországért Mozgalom, Fidesz-KDNP, Momentum Mozgalom, Demokratikus Koalíció, Mi Hazánk Mozgalom, Magyar Munkáspárt, Lehet Más a Politika.

A május 26-i szavazáson a választópolgárok 10 277 hazai szavazókörben, 132 külképviseleten személyesen szavazhatnak, a több mint 115 ezer regisztrált választópolgár pedig levélben adhatja le szavazatát. Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása volt szükséges.

A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumokat az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint osztják ki. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.

Az EP magyar tagjainak választásán választójoga van mintegy 7,9 millió, Magyarország területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgárnak, közülük most vasárnap reggelig 50 032-en jelezték, hogy a szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő, más magyarországi településen kívánnak szavazni. Az átjelentkezési kérelmeket május 22-én 16 óráig lehet benyújtani, öt évvel ezelőtt 69 200-an jelezték, hogy nem a lakóhelyükön szavaznának. A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján nem Magyarországon tartózkodó magyar állampolgárok 92 ország 132 magyar külképviseletén adhatják le majd voksukat a magyarországi szavazás napján. Az időeltolódás miatt az amerikai kontinensen a magyarországi szavazás

Az EU egyes országaiban már csütörtökön szavaznak

A jövő héten csütörtöktől vasárnapig tartják az Európai Parlament (EP) tagjainak választását, a tagországok többségében vasárnap lesz a voksolás, de Hollandiában és Nagy-Britanniában már csütörtökön az urnákhoz járulnak a választók.

Az Európai Unió tagállamainak polgárai 1979 óta közvetlenül választják meg az Európai Parlament tagjait. Az európai parlamenti választásra ötévente kerül sor, az Európai Parlament által meghatározott, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időszakban, 2019-ben május 23. és 26. között. A tagállamok maguk dönthetnek, mely napon tartják a voksolást. Az Európai Parlament kutatási szolgálatának tájékoztatása szerint
 

a lehető legkorábbi napon, csütörtökön csak az Egyesült Királyságban és Hollandiában szavaznak. Pénteken szintén két országban lesz szavazás: Csehországban és Írországban. Csehországban két napos szavazást tartanak: itt pénteken és szombaton is lehet majd szavazni. Így tehát szombaton négy országban lesz voksolás: Csehország mellett voksolhatnak Lettország, Málta és Szlovákia választópolgárai.

A legtöbb uniós országban vasárnap lesz szavazás: vasárnap szavaznak Ausztriában, Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, Észtországban, Finnországban, Franciaországban, Görögországban, Horvátországban, Lengyelországban, Litvániában, Luxemburgban, Magyarországon, Németországban, Olaszországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban, Svédországban és Szlovéniában.

Bár hat tagállamban már vasárnap előtt befejeződik a szavazás, az eredmények közzétételével ezekben az országokban is meg kell várni, hogy az unió egész területén befejeződjön a szavazás. Az unió előírása szerint ugyanis addig nem lehet előzetes eredményt közzétenni, amíg minden szavazókört be nem zárnak, ezért Magyarországon is meg kell várni, amíg bezárnak az olaszországi, este 11-ig nyitva tartó szavazóhelyiségek.

Részvétel az EP-választáson  

Öt évvel ezelőtt az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán az európai szintű részvétel 42,6 százalékos volt, de a részvételi adatok a tagállamokban jelentős eltérést mutattak: a legnagyobb arányban Belgiumban mentek el voksolni, ott a jogosultak 90 százaléka adta le szavazatát, míg Szlovákiában csak 13 százalékuk.

Az Európai Parlament kutatási szolgálatának összesítése szerint öt évvel ezelőtt a választáson Belgiumban és Luxemburgban volt a legmagasabb: Belgiumban 90, Luxemburgban 86 százalék feletti volt a választói részvétel (mindkét országban kötelező a szavazás). Az EP-választások történetében a valaha volt legmagasabb részvételi arányt is Belgium tudhatja magáénak: az 1984-es voksoláson 92,1 százalékos volt a részvétel az országban.

2014-ben Máltán 75 százalékos volt a részvétel, Görögországban a választásra jogosultak 60, Olaszországban 57 százaléka ment el szavazni. Dániában 56, Írországban 52, Svédországban 51 százalékuk.

Ötven százalék alatti volt a részvétel Németországban (48), Litvániában (47), Ausztriában (45), Cipruson (44), Spanyolországban (44), Franciaországban (42) és Finnországban (41). Az EP-választáson az EU-átlag 42,6 százalék volt. Kilenc tagállamban volt a részvétel 30-40 százalék közötti: Hollandiában (37), Észtországban (37), Bulgáriában (36), Nagy-Britanniában (35), Portugáliában (34), Romániában (32) és Lettországban (30).

Harminc százalék alatti volt a részvétel az EP-választáson, azaz a jogosultaknak kevesebb mint a harmada szavazott Magyarországon (29), Horvátországban (25), Szlovéniában (25), Lengyelországban (24).

A legalacsonyabb, 20 százalék alatti volt a részvételi arány Csehországban (18) és Szlovákiában (13), itt a választásra jogosultak közül csak minden hetedik ment el szavazni. Ez a 13 százalékos részvételi arány a negatív csúcs az EP-választások történetében: egyetlen tagországban sem szavaztak ennyire kevesen az EP-választáson. A második legalacsonyabb részvétel is Szlovákiához kapcsolódik: 2004-ben az EU-ba frissen belépő országban az EP-voksoláson a választásra jogosultaknak mindössze 17 százaléka ment el szavazni.

A korábbiaknál magasabb részvételi arányt várnak
Nagyon fontos, hogy minél többen elmenjenek szavazni az európai parlamenti (EP-) választáson, és elmondják véleményüket – mondta az Alapjogokért Központ vezető elemzője vasárnap az M1 aktuális csatornán. Pócza István szerint a korábbiaknál magasabb részvételi arány várható. Az EP választások általában kis érdeklődést szoktak kiváltani, most azonban a választók azt érzik, jelentős, a hétköznapjaikat is érintő, sőt, a gyermekeik-unokáik jövőjét is befolyásoló választásról van szó, hiszen el fog dőlni a migráció kérdése, és az unió jövőjének a sorsa is. Ezeket a vitákat tereli mederbe a voksolás – tette hozzá.