2009.05.14. 17:24
Kurca-folyó, Szentes
A Kurca a Körös-torok alatt szakad ki a Tiszából és 15 km hosszúságban kanyarog a szentesi határban.
A Kurcáról az első oklevél 1075-ben I. Géza királyunktól maradt fenn, amikor a Szent Benedekrendi barátoknak adományozta a Curicea folyót, amely a mi Kurca folyónk is egyben. Az a szó, hogy Curicea a szláv kűrica szóhoz igen hasonlatos, mely ezen nyelvcsaládban jércét, tyúkot jelent. A Keleti szlávoktól lakott területen hat folyót hívnak Kuriciának.
A fent említett oklevélben I.Géza a Kurca vámját garamszentbenedeki apátságnak adta. ( Győrffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza )
Zsíros Katalin: Szentes földrajzi nevei című könyvében a következőket olvashatjuk a Kurca eredetéről, történetéről:
A folyó élővíz korában Szentes legfontosabb halászó helye és hajózható folyója volt:"... a hajókon Szentesről Nagyváradra jártak, onnan, ölfát, sót, gyümölcsöt és más egyebet szállítottak."
Ezt a mostani állapotok mellett el se nagyon tudjuk képzelni. Még néhány évvel ezelőtt megoldható volt a „ sétaladikázás" a Kurcán, úgy a kotrás előtt közvetlenül még a legmerészebb ember sem nagyon vállalkozott volna rá, már ha az épelméjű, de ezt a problémát a kotrással már leküzdötték.
A Kurca folyó néveredetéről a Petrák krónika is igen sok helyen és igen sok féle változatban megemlékezik. Szembeötlő, hogy bármelyik változatot is nézzük, ( Pl.: Csák Lajos-féle, Gólya Pál-féle, Polgár István-féle változat) az alapjuk ugyanaz mégpedig a következő:
A Kurca régebben az Amád, vagy Almád nevet viselte, s a Kurca nevet a török időben kapta. Erről egy történet is fennmaradt, mely így szól: Egy töröknek a fia, vagy a felesége belefulladt a Kurcába. A török úszni nem tudván a partról kétségbe esve kiabálta családtagja nevét: - Kurca-Kurca. Ezt a túl parton leselkedő magyarok hallották és a szájhagyományok útján fennmaradt.
