Ma már nem száll le az Atlantis16

A NASA előbb az első tervezett landolási időpontot fújta le, amely magyar idő szerint 16 óra lehetett volna. Ekkor még megcélozták a második tervezett időpontot, a magyar idő szerinti 17.39-et. De aztán végképp lemondtak a péntekről, és az új leszállást szombatra, magyar idő szerint 15.16-ra tűzték ki.

Florida felett repülve az űrhajósok is láthatták, hogy mi vár rájuk a lent a Földön: felhők, erős szél és nagy valószínűséggel zivatar.

A sikeres leszálláshoz az égboltnak legalább 50 százalékban felhőmentesnek kell lennie, a látótávolság nem lehet kisebb 8 kilométernél, és az oldalirányú szél legfeljebb 28 kilométeres lehet óránként.

A repülésirányítás már korábban utasította az Atlantist, hogy takarékoskodjon az árammal arra az esetre, ha még egy-két napig kell a Föld körül keringenie a jobb időre várva. Az űrhajósoknak ezért ki kell kapcsolniuk azokat a számítógépeket, amelyekre nincs szükség. Az űrsiklónak annyi tartaléka van, hogy hétfőig tud keringeni a Föld körül.

Végszükség esetén az űrsiklók leszállhatnak a kaliforniai Edwards légi támaszponton is. De ezt a NASA igyekszik elkerülni, mivel az űrrepülők csak Floridából startolhatnak, ezért az esetleges kaliforniai földet érés után át kell őket szállítani Floridába, ami rengeteg pénzbe kerül.

Az Atlantis május 11-én startolt, és 11 napos útja alatt a 7 űrhajós nagyjavítást végzett a Hubble űrteleszkópon. A feladat a szokásosnál veszélyesebb volt, mivel a Hubble messzebb kering a Földtől, mint az űrsiklók hagyományos célpontja, a Nemzetközi Űrállomás, és arrafelé nagyobb a kockázata a mikrometeorokkal és az űrberendezések roncsaival való ütközésnek. Pechsorozat is kísérte az űrszerelőket beragadt csavaroktól meghibásodott szerszámaikon át, problémás szkafanderig és kesztyűig. Ezek miatt az összes űrszerelés hosszabbra nyúlt a tervezettnél. De végül rendbe tették a repülő csillagászati obszervatóriumot, amely ezek után még legalább 5 évig szolgálhat.