Nincs eredményes válságkezelés pontos helyzetelemzés nélkül

Mindkettő a Wuhan városából kiinduló világjárvánnyal függ össze, az egyik az azt okozó vírust, a másik pedig a vírus okozta gazdasági válság elleni védekezés egyik hatékonynak mondott intézkedési formáját takarja – írta Szakáli István Loránd, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. vezető közgazdásza.

Az Origón megjelent cikkben olvasható, hogy a magyar kormány által kidolgozott Gazdaságvédelmi Akcióterv második ütemének bejelentésekor a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy annak egyik eleme lesz a rövidített munkaidőnek fordított kurzarbeit, mégpedig annak egy speciális magyar formája. A bejelentés óta eltel időben hazai közgazdász körökből számos kritika és valamivel kevesebb elismerés érte az intézkedéscsomagot, miközben a közvélemény egyértelműen pozitívan fogadta az intézkedéseket. A Századvég legfrissebb, a felnőttkorú lakosság körében végzett reprezentatív kutatásából kiderül, hogy

a megkérdezettek döntő többsége egyetért a kormány által meghozott intézkedésekkel és ezek közül is legtöbben, 93 százalék a rövidített munkaidő bevezetését támogatja.

A felmérésből az is kiderül, hogy

az emberek legkevésbé a 13. havi nyugdíj újbóli bevezetésével értenek egyet, de annak a támogatási aránya is minden kérdésen felül áll, 72 százalékos.

Az egyes közgazdászok által megfogalmazott kritikák az intézkedéscsomag elégtelen voltára, hiányosságaira, elkésettségére vonatkoznak, de olyan megállapítások is napvilágra kerültek, hogy annak GDP arányos mérete, a 18 – 20 százalék is elmarad másokétól, és a szükségestől. Ez utóbbi vádat a Századvég Gazdaságkutató egy másik elemzése cáfolja, amely kimutatta, hogy a magyar gazdaságmentő intézkedéscsomag mérete európai szinten is kiemelkedő.

A magyar csomag nagyságrendileg az olasszal, spanyollal és csehvel van egy szinten és csak két igazán erős gazdasághoz, a némethez és brithez tartozó csomag mérete előzi meg.

A mintegy 9 ezer milliárd forintot kitevő csomag bejelentése azt jelenti, hogy a kormány összhangban a jegybankkal, a 2019-es GDP minden ötödik forintját a védekezés érdekében használja fel. Mindezt úgy, hogy közben nem kényszerül külső hitelfelvételre és megszorító intézkedésekre, ahogy az a 2008-as pénzügyi válság idején történt.

Az intézkedéscsomag egyik leginkább kritizált eleme a magyaros kurzarbeit megoldás, amivel kapcsolatosan a kritikusok azt kérik, hogy induljon „német mintára (speciális magyar kiegészítések nélkül) átfogó bérgarancia program a munkahelyek megőrzése érdekében„. Annak eldöntéséhez, hogy ez a kritika mennyiben megalapozott, érdemes megnézni mi is pontosan a kurzarbeit, a németek hogyan csinálják, hogyan csinálja ezt néhány Magyarországhoz hasonlítható, Németországnál jelentősen szerényebb lehetőségekkel rendelkező ország, illetve mitől speciális a magyar megoldás.

A cikk teljes terjedelmében itt olvasható.