Idén beindul az egészségügy reformja

– Bizonyára sokakban letisztult már, szükség van az egészségügy reformjára. Azt azonban nehezen emésztik meg, hogy ez például a kórházi ágyak megszüntetésével jár együtt.
– Pedig ezzel a betegek járnak jól. Magyarországon a kórházi ágyak egynegyede teljes mértékben kihasználatlan. Ráadásul a fennmaradó 75 százalékból még 25–30 százalék indokolatlan ellátást biztosít! Ez azt jelenti, hogy vagy nem is történik meg az ellátás, vagy nem annyi ideig, nem az történik meg, amire szükség van. Ha az egészségügyre szánt pénzeket ilyen pazarlóan és feleslegesen dobjuk ki, akkor az indokolt ellátásokra kevesebbet tudunk költeni. Ha viszont nem pazarolunk, akkor több pénz jut a minőségi fejlesztésre.

Az a célunk, hogy egy olyan kórházrendszer jöjjön létre, ami valóban megfelel a szükségleteknek, és gazdaságilag fenntartható. Ezért döntöttünk úgy, hogy összességében az aktív ágyak számát tizenhatezerrel csökkentjük. A rehabilitációs és krónikus ellátást biztosító ágyakét pedig hétezerrel növeljük, így összességében kilencezerrel fog csökkenni Magyarországon az ágyak száma. (Jelenleg közel nyolcvanezer ággyal számolhatunk. A szerk.)

Ezzel párhuzamosan a járóbeteg-ellátások fejlesztésére is figyelmet fordítunk. Nagyon sok olyan kistérség van Magyarországon, ahol semmiféle járóbeteg-ellátás nincs. Szeretnénk ezeken a területeken kistérségi ellátóközpontokat létrehozni és ezzel együtt fejleszteni a mentőszolgálatot.

A kórháztörvény módosításakor figyelembe vettük a jelenlegi megbetegedéseket, a jelenlegi ellátásokat, intézményenként a kihasználtságot és az ott elvégzett beavatkozásokat. Azt, hogy milyen intézménybe mennyire mennek helyi betegek, mennyire elvándorlóak a betegek, megyén kívüliek, megyén belüliek.

– A kiemelt kórház új egészségügyi fogalom, amivel meg kell ismerkedniük az embereknek. Azt most még kevesen tudják, pontosan mit is jelent.
– A kiemelt kórház végzi a legbonyolultabb beavatkozásokat. Ilyen beavatkozásokat nem szabad minden kórházban végezni, csak ott, ahol a megfelelő tapasztalat megvan. Mert az adatok bizonyítják, hogy sokkal nagyobb ott a gyógyulási esély, ahol bizonyos betegségekből évente sokat gyógyítanak. A kiemelt kórházak 55 kilométeres körzetben elérhetőek lesznek minden magyarországi lakos számára.

– A kórházak átcsoportosítása szakember-átcsoportosítást is vonhat maga után! Azt várják, hogy az orvosok mobilizálják magukat?
– Igen. Budapesten négyszer annyi orvos jut tízezer betegre, mint a Közép-Dunántúlon vagy Észak-Magyarországon. Mi azt mondjuk, hogy egy másik régióban lévő embernek is jár ugyanolyan színvonalú ellátás, mint Budapesten.

– Teljesen normális dolog lenne, ha átcsoportosulnának az orvosok, de hogyan fogják ösztönözni őket erre?
– Készülünk átképzésekkel, lakóhely-teremtési lehetőségekkel.

– Nem tartanak attól, hogy a magyar orvosok külföldön keresnek majd munkát?
– Angliában most odáig jutottak, hogy a frissen végzett orvosok nem tudnak elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy Anglia kezdi bezárni a munkaerőpiacát, és ez csak egy példa a sok hasonló közül. Persze lehet menni Norvégiába vagy Finnországba. De ott is ugyanolyan korlátozott a lehetőség. Én azt gondolom, hogy alapvetően jobb, ha itthon próbálják megtalálni a lehetőségeket. Azt várjuk és én is azon dolgozom, hogy az orvosok tudjanak arról, hol van hely. Most rengeteg vidéki kórház küzd azzal, hogy orvoshiánya van, hogy bizonyos osztályok egy-két orvossal működnek, közben Pesten túlkínálat van. Tehát azt szeretnénk, ha ez kiegyenlítődne.

– Mikorra várható a reform teljes beindulása?
– A miniszter tesz majd ajánlatot az ágyszámelosztásra január 8-áig. A Regionális Egészségügyi Tanácsnak (RET) húsz napja lesz arra, hogy ezt megvitassa, átgondolja. Azért nem gondoljuk, hogy ez az idő kevés, mert a RET-ek már létrejöttükkor azzal kezdték meg a működésüket, hogy mindegyik megtervezte, hogyan képzeli az adott régió működését. Nekik már vannak terveik. Természetesen nem százszázalékosan esnek egybe a mi elképzeléseinkkel, de az alaptervekből el lehet indulni. A régiók fogják eldönteni, hogy mi jut a területi kórházaknak. Mi azt szeretnénk, ha sikerülne megállapodniuk, mert valószínűleg helyben jobb döntéseket tudnak hozni, mint mi a központban.

Legalábbis én ebben hiszek. Ha sikerül megállapodniuk, akkor az lép életbe április elsejétől, és úgy működnek majd az intézmények. Ha nem, akkor a döntés joga visszaszáll a miniszterre.

– A kormány a koraszülöttmentést is át kívánja alakítani. Miért van erre szükség?
– Magyarországon kétszer annyi csecsemő hal meg, mint bárhol az Európai Unióban. Kétszer annyi nullától harmincnapos korú csecsemő! Egyszerűen felháborító, miközben halálosan büszkék vagyunk a kiváló szülészeti ellátásunkra! Csak éppen olyan szülészetek működnek, amelyek mellett nincs ott rögtön a gyermekgyógyászat. A szülészetek egy része mellett nemhogy gyermekgyógyászat, de még egy árva gyermekorvos sincs. Az anyukák kifizetnek hálapénzként nyolcvan-százötvenezer forintot a szülészeknek, majd utána megszülik a babájukat, aki esetleg meghal. Egyszerűen felháborító. Ezek után pedig szervezzünk koraszülöttmentést, hogy fenntarthassuk ezt az elfogadhatatlan rendszert: az igen kiváló szülészetet az igen-igen kiváló doktorokkal, akik nem megfelelő feltételek között szülészkednek ahelyett, hogy olyan kórházban dolgoznának, ahol van gyermekgyógyászat és gyermekellátás is. Ezért aztán működtetünk koraszülöttmentést, amivel remélhetőleg túléli a kisbaba.

A terv, hogy a koraszülöttmentést integráljuk. A Koraszülött-mentő Közalapítvány – ami annyit tett, hogy elosztotta a pénzt az alapítványok között – helyett a mentőszolgálat osztja el ugyanazt a pénzt. A mentőszolgálat vizsgálja a feladatokat, és azt szeretnék, ha nemcsak koraszülöttet, hanem szélesítve a tevékenységet, idősebb gyermeket is mentenének. Ezzel együtt azt szeretnénk, ha megszűnnének a gyerekosztályok nélküli szülészetek.

Ebben az évben egymilliárdot akarunk mentőautókra költeni. Idén hatvan autót vettünk, kilencet kapott a mentőszolgálat ajándékba, arra nagyon büszkék vagyunk. (Egy mentőautó 20–25 millióba kerül. A szerk.)