2009.01.12. 20:25
Az összes kút termeli a földgázt Algyőn
Algyő - Mivel már az épülő algyői stratégiai gáztárolóban, a Szőreg 1-ben is van bevethető és mobilizálható gázkészlet, elvben ezt a tárolót is bármikor meg lehetne csapolni. Eddig azonban semmi sem indokolta, hogy a döntést meghozzák. A hazai gáztermelés felét még mindig a Szeged melletti algyői medence adja.
Az algyői olaj- és gázmezőn megnéztük tegnap, mennyire jár csúcsra a Szeged melletti terület. Azt gondoltuk, ilyen kényes helyzetben ennek a föld felszínén is vannak jelei.
De csak a laikus képzeli azt, hogy izgatott emberek megannyi autóval cikáznak az olajmező aszfaltozott útjain. A valóságban nem dolgoznak többen, mint máskor, a csúnya szürke és fagyos időben szinte fülsiketítő a csönd. Nem dolgoznak az M43-as építésén sem a gépek, a nyomvonal régészek vájta üregeiben jéggé fagyott a víz.
Oláh Károlytól, a Mol-csoport algyői termelésvezetőjétől is azt kérdeztem: a rendkívüli helyzetben – amelynek során, mint tudjuk, egy hétig nem jött földgáz Oroszország felől – mit tettek, tesznek azért az olaj- és gázmezőn, hogy több fűtőanyag jusson az országos vezetékbe. Pluszműszakokat állítottak be? Kétszer annyian dolgoznak?
A szakember azt válaszolta, a kutak, a gyűjtőrendszer és az előkészítő technológia automatizált, vagyis minden a maga útján megy. Ha normál üzemet tartanak, akkor emberi felügyelettel ugyan, de nem állandó kezelői jelenlét mellett működnek a berendezések. Most azonban, mivel rendkívüli (volt) a helyzet, magasabb fokozatú készenlétet tartottak fenn: a többlettermelés miatt kedden és szerdán többet túlóráztak és ügyeltek, de ma már a rendszerbe „fizikailag" alig kell beavatkozni.
A gázvita és a kemény hidegek miatt most az ország napi mintegy 60-70 millió köbméter földgázt használ el. A tárolókból – import gáz híján – 53 millió köbmétert nyomnak az országos gázvezetékbe, a magyarországi gázkutak pedig mintegy 9 milliót termelnek. A „saját" termeléshez az algyői gázmező 4 millió köbméterrel járul hozzá. Ezekben a napokban az összes kút „ment", míg normál körülmények között csak a háromnegyedük termelne. Az E.ON Földgáz Storage Zrt. tulajdonában lévő, Algyőn, a föld alatt található Maros 1-es tároló is teljes kapacitással „küldi" a gázt az országos vezetékbe. A miniszter még arra is engedélyt adott, hogy a Szőreg 1-ben, az épülő stratégiai tárolóban lévő tartalékokat is megnyissák, de csak végszükség esetén. Oláh Károly elmondta: noha még épül a tároló, már megkezdték a földgázkészlet feltöltését a Mol kompresszoraival.
A termelés különben télen-nyáron folyamatos: de míg télen közvetlenül a gázvezetékbe kerül a földgáz, nyáron egy része, amit nem használnak fel a fogyasztók, az 5 hazai nagykereskedelmi földalatti gáztároló valamelyikébe.
A hazai termelés egyébként a jelenleg ismert és feltárt készletekből tovább már nem fokozható: a legnagyobb, Szeged melletti medence is évről évre csökkenő hozamú. Becslések szerint még mintegy 10 évre elegendő tartalék húzódik meg Algyőn, szinte a lábunk alatt.
Hazai lelőhelyek
Ma már csak az alföldi földgázkutak termelnek jelentősebb mennyiségű gázt, a dunántúli termelés elenyésző mértékű. A mostani rendkívüli helyzetben felszínre hozott, napi 9 millió köbmétert is elérő mennyiségű földgáz lelőhelyei Szeged, Kiskunhalas, Orosháza, Füzesgyarmat és Hajdúszoboszló térségében találhatók.
Még várni kell a Makó-árok gázára
Bár a mostani gázhiányos időkben sokaknak eszébe jut, hogy a Makó-árokban Európa legnagyobb, 1500 milliárd köbméteresre becsült földgázkincsét rejti a föld, nem változott a szakemberek előrejelzése: 2012 előtt nem várható a kitermelés megkezdése. Továbbra is csak a kutatómunka folyik a térségben: szeretnék megtalálni például azokat a pontokat, ahonnan a legkönnyebben kitermelhető a gáz.
Munkatársunktól
Miközben folyik az ukrán–orosz gázvita, amelynek következtében a csapokat elzárták, és Európa, benne Magyarország nem kapott gázt, sokaknak eszébe jut, hogy alattunk rejlik a kontinens legnagyobb, 1500 milliárd köbméteres szénhidrogénkészlete. Becslések szerint ez akár száz évre is fedezhetné a teljes hazai fogyasztást, kiaknázására azonban továbbra is várnunk kell még. A földgázkutatásokkal kapcsolatban ugyanis egyelőre nincs új fejlemény – tájékoztatta lapunkat Szabó György, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. (a gázkutatást a megyében annak idején megkezdő kanadai Falcon Oil & Gas Corporation hazai leányvállalata) ügyvezetője.
Mint annak idején megírtuk, vidékünkön három esztendővel ezelőtt kezdődtek a kutatások. Többek között Óföldeák határában végeztek különböző vizsgálatokat és fúrásokat, melyeket kiterjesztettek például a magyarcsanádi határra és Hódmezővásárhely körzetére is. Forintban számolva már eddig is milliárdokat költöttek a beruházásra, ami nem csoda: a szénhidrogén hatezer méter mélyen, kemény kőzetréteg alatt rejtőzik, ami a hazai viszonyok közepette rendkívüli kihívást jelent. A kutatást egyébként immár három cég, a már említett Falcon, az ExxonMobil és a hazai Mol Zrt. végzi.
Mint megtudtuk, jelenleg is keresik azokat a pontokat, amelyekről a legkönnyebben és leggazdaságosabban kinyerhető a földgáz, és ebben többek között a szegedi egyetem földtudománnyal foglalkozó szakemberei is segítenek. Ez kevésbé látványos, mozgalmas munka, mint amihez az érdeklődők vidékünkön hozzászoktak. Hogy mikorra várható a kitermelés? Bár lapunk hasábjain az illetékesek korábbi nyilatkozataikban ezt ígérték már korábbra is, információink szerint e tekintetben jelenleg az a közlemény az irányadó, amit a Mol korábban tett közzé – azaz: 2012–2014 között.
