Négy KRESZ-szabály, amit csak kevesen ismernek

Talán csak az érettségi tételeket felejtjük el olyan gyorsan, mint a jogosítvány megszerzéséhez bebiflázott közúti közlekedés szabályait. Az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendeletét még azoknak is ismerniük kell, akik nem jártasak a jogszabályokban: a fent említett szabályozás nem más, mint a KRESZ. Arról persze hosszasan lehetne vitatkozni, ki és miért felejti el a szabályokat - esetleg csak részleges a memóriazavar.

Egy biztos: Szegeden közlekedve szép számmal találunk autósokat, akik vagy nem ismerik, vagy csak nem alkalmazzák a mindenkire vonatkozó KRESZ-t. A pontosság kedvéért tegyük hozzá, nem csak az autósokra vonatkozik: a közlekedés minden résztvevőjére, vagyis a gyalogosokra, kerékpárosokra, villamosokra, az úttesten rollerozókra egyaránt.

Első tény, amit kevesen ismernek: a KRESZ 29-es paragrafusának egyes, kettes és hármas bekezdése. Az irányváltoztatásról és irányjelzésről szóló cikkely kimondja: „Aki járművel irányt változtat (terelővonalat, az úttest szélét vagy képzeletbeli felezővonalát átlépi, forgalmi sávot változtat, másik útra bekanyarodik, főútvonalról vagy szilárd burkolatú útról letér stb.), köteles az azonos irányban vagy szemben haladó, irányt nem változtató járműveknek elsőbbséget adni." A körforgalmat a jogszabály külön kezeli, ott csak a kihajtásnál kell jelezni. Akinek nincs index a járművén, az jelezhet kézzel is.

Kanyarodik a terepjáró - index nélkül. Katt a képre és nagyobb lesz.
Tehát a képen látható Suzuki terepjárós akkor járt volna el helyesen, ha balra kanyarodás közben kiteszi a kezét, jelezve: arra akar haladni. A biztonság kedvéért eláruljuk, a kormány bal oldalán az egyik kar (megfejtőnek piros pont) az irányjelző karja. Mellékesen épp tegnap tudtuk meg az egyik kommentelőnktől, a jobb oldalon, a kézifék környékén pedig a váltó nevezetű rúd található.

Második tény. A 9. paragrafus 4. bekezdés C. pontja a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülékekről (lámpa) kimondja, ha „a kör alakú, valamint a nyilat vagy kerékpárt mutató folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél - a kijelölt gyalogos-átkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt - meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni".

Száguldás a sárgán - 50 ezert forint lehet a jutalma. Katt a képre és nagyobb lesz.
Mindenki hallhatta még az autósiskolában, amikor a KRESZ-t tanulta, ez nem azt jelenti, hogy amikor már messziről látom, hogy sárga a lámpa, akkor még padlógázzal megpróbálok áthúzni rajta. Ugyanis könnyen előfordulhat, hogy már piros lesz, amikor áthajtunk a lámpán, a keresztező forgalom pedig megindul. Ha megfigyeljük a belgrádii rendszámú autóstársunkat, akkor megállapíthatjuk: vagy nagyon sietett, vagy még csak hírből sem ismeri a KRESZ-t. Azt meg végképp nem hihetjük, hogy olyan gyorsan ment, hogy zöldnek látta a sárgát.

Harmadik tény. A KRESZ III. része a gyalogosok közlekedését taglalja. Az autósok nagy többsége ismeri és betartja az elsőbbségadásra vonatkozó részt. A jogszabály 21-es paragrafus 7. pontja szerint „A kijelölt gyalogosátkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van. (...) A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak elsőbbsége ezeken a helyeken sincs."

A gyalogosnak a kerékpárossal szemben is elsőbbsége van. Ha megadják...

Objektív felelősség

És nézzük meg, az objektív felelősség tudatában milyen „jutalmakra" számíthatnak azok a közlekedők, akik a fentieket figyelmen kívül hagyják. A 2008 januárjától hatályos tarifatáblázat szerint „A fényjelző készülék előtti megállási kötelezettség" elmulasztásáért, vagyis a sárgán való áthajtásért 50 ezer forint „jutalom" jár az autó üzembentartójának. A másik három esetet nem tárgyalja az objektív felelősségről szóló szabály, így maximum baleset vagy rendőri ellenőrzés során számíthatunk bírságra. A közúti ellenőrzést megúszhatjuk figyelmeztetéssel, vagy kiszabhatnak ránk helyszíni bírságot, súlyosabb esetben fel is jelenthetnek. A helyszíni bírság 3000-től 20 ezer forintig terjedhet.

A fentiekből következik, hogy a gyalogosnak a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen (zebra) a kerékpárossal szemben is elsőbbsége van. Az Oskola utcán, az Oroszlán utcai kereszteződésnél a Belvárosi híd irányából és a híd felé tartó kerékpárosok ezt az apróságot sem ismerik. Gond nélkül hasítanak a kerékpársávon, a zebránál még csak nem is lassítanak. Persze tudjuk, a kerékpározáshoz nem kell vizsga, de ez senkit sem mentesít az esetleges jogszabálymegszegések következményei alól. A képen látható gyalogos két dolgot tehet: vár, vagy a testi épségét nem kímélve a kerékpárosok közé veti magát, vészfékezésre kényszerítve őket.

Negyedik tény. A 40 paragrafus 1-es pontja tisztán és érthetően fogalmaz: „Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad." A 41-es paragrafus, ami a várakozásról szól, alapként kezeli az előbb említett megállásra vonatkozó szabályozás ismereteit, azt kiegészíti azzal, hogy csak akkor lehet a járművet őrizetlenül hagyni, ha gondoskodtunk arról, hogy az autónk, kerékpárunk magától el ne induljon.

Melyik a menetirány szerinti jobb oldal? Válaszért piros pont jár a kommentelőktől.
Ha megfigyeljük a Roosevelt téren parkolókat, felmerülhet bennünk, hogy az utca vagy egyirányú (egyirányú forgalmi úton az úttest bal szélén - ha közúti jelzésből más nem következik - akkor szabad megállni, ha a jármű mellett az úttest jobb széléig mérve legalább 5,5 méter szélességű hely marad), vagy angol közlekedési rendszerű. A Volvo és a ©koda tulajdonosa ugyanis a menetiránnyal ellentétes oldalon (nekünk magyaroknak bal oldal) várakozik (parkol). Vagy a másik felvetés is helyes lehet, miszerint a bal oldali közlekedést vette alapul. Esetleg 1941-et megelőzően is már évtizedek óta vezetett, és nem tűnt fel neki, hogy 1941. november 9-étől jobb oldali a hazai közlekedés. Két dolgot tehetett volna a két autós: megkérdezi, melyik a bal és a jobb oldal, vagy megkér pár embert, segítsen megfordítani az autót.

Még folytatjuk...