Kata nem egyformán jó mindenkinek

2013 januárjától két új, egyszerű adónem közül választhatnak a kisvállalkozások: az egyik a tételes adó – amelyet a szakzsargon katának nevezett el –, valamint a kisvállalati adó. A tételes adó mintegy 20 ezer egyéni vállalkozót érinthet Csongrád megyében, ezért cikkünkben részletesebben ezzel a formával foglalkozunk.

A jogszabályalkotók is egyéni vállalkozóknak, egyéni cégeknek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságoknak és közkereseti társaságoknak találták ki a tételes adót, a kft.-k nem választhatják ezt az adózási formát. Nem lehet „katázó" a biztosítási ügynök, a bróker, vagy az ingatlant bérbeadó sem.

A vállalkozások úgy tudják, december 31-éig el kell dönteniük, átlépnek-e az új adózásba. Mivel a két ünnep között megáll az élet, sokan azt mondják, jó lenne karácsony, sőt december 20. előtt választani. A december 20-át azért emlegetik, mivel az evakörből – az egyszerűsített vállalkozói adóból – minden évben december 1–20. között lehetett kijelentkezni. Információink szerint azonban van rá lehetőség, hogy év közben is megszüntessük az evázást.

Tehát semmi sincs veszve, van idő gondolkodni. [namelink name="Simon László"], a Rókusi Könyvelőiroda vezetője azt mondta: nincs általános szabály, nem úgy működik a rendszer, mint egy hajnyíró automata. A jó döntést a bevételek függvényében lehet meghozni.

Miről is beszélünk? A katázó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után 25 ezer forint tételes adót fizet.
Iparűzésiadó-kötelezettségét is „egyszerűsítetten" fizetheti meg, ez a teljes évre számítva 50 ezer forint. Viszont az éves bevétel nem lehet több 6 millió forintnál. A kata kiváltja többek között a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást. Nem kell minden hónapban bevételnek lennie, ellenben a katát muszáj havonta megfizetni. Emiatt kell tudni, kinek mekkora a bevétele: ha évi nettó 1 millió forint, vagyis alacsony, akkor abból 600 ezret egyből elvisz a kata. Ez így nem jó üzlet. Ha viszont 6 millió forint, akkor megmarad 5,4 millió, mínusz az iparűzési adó.

Kisvállalati adó

A másik lehetőséget, a kisvállalati adót, vagyis a kivát azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek a létszáma az előző adóévben nem haladta meg a 25-öt, bevétele pedig az 500 millió forintot. Az adó mértéke 16 százalék. 

 Ugyanígy kell számolnia annak is, aki mellékállású evás vállalkozás. Például havi rendszeres nettó 100 ezer forintból – katával – 75 ezre maradna meg, evával körülbelül 80 (az áfával megnövelt 127 ezer forintból jön le a 36 százalékos eva). Ennél magasabb jövedelemnél szintén veri az evát a kata. Szempont az is, hogy a főállású kisadózó biztosítottnak számít, munkanélküli ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja azonban csak havi 81 ezer 300 forint: a nyugdíjas korhoz közelítő vállalkozónak ezért nem ajánlják. A mellékállású kisadózónak ráadásul nem is lesz biztosítási jogosultsága.

Különösen a szolgáltatóiparban tevékenykedő egyszemélyes, önfoglalkoztató vállalkozások – például fodrászok, kozmetikusok – számára lehet előnyös az új forma – mondta [namelink name="Molnár Alajosné"], a VOSZ Csongrád megyei társelnöke –, ők 50 ezer forinttal mindent „elintéznek". A hátrány a 81 ezer 300 forintos járulék- és nyugdíjalap, ami még a minimálbért sem éri el. [namelink name="Martonosi István"], a Kisosz megyei titkára szerint jónak tűnik a kisadózás, de a kereskedelemben, vendéglátásban nem lehet alkalmazni. Hiszen a kereskedőnek meg kell vásárolnia az árut. Azoknak a kisvállalkozásoknak sem kedvez a lehetőség, amelyeknek magas az anyagköltsége. De egy festőnek már megéri, hiszen ő a megvásárolt festék számláját a megrendelő nevére kéri.