Danis Lídia a roma tanodában

- Az édesanyám egy konyhán dolgozott, sokszor reggeltől estig. Tudtam, hogy én nem akarom ezt csinálni. Szorgalmasan tanultam, volt, amikor éjjel kettőkor vagy hajnali négykor kislámpa mellett olvastam - mondta Danis Lídia, aki Sopronban született, majd egy kis faluban, Peresztegen élt. Régész, politikus, tanár is akart lenni egykor. Az élet - és egy kedves tanító néni - úgy sodorta, hogy jó iskolákba járhatott. A Színház- és Filmművészeti Egyetemen [namelink name="Hegedűs D. Géza"] osztályában végzett 2004-ben. Úgy gondolja, a karrierben "nem mindig a tehetség a kérdés, hanem hogy milyen ember vagy". Évekig játszott a Vígszínházban, saját bevallása szerint Eszenyi Enikőtől tanulta a legtöbbet.

Lídia a családja miatt jött Szegedre, azért, hogy többet lehessen a szeretteivel, és ne kelljen szinte az egész fizetését babysitterre költenie. Arra a kérdésre, hogy nem vágyik-e vissza a fővárosba, azt mondta, nem karrierista, a négyéves gyermekének is jobb így. Bevallotta: szereti a [namelink name="Pintér Béla"] Társulatot, az Örkény Színházat és a [namelink name="Jordán Tamás"] által irányított szombathelyi Weöres Sándor Színházat. A népszerű színésznőről [namelink name="Závada Pál"] és [namelink name="Korniss Péter"] kötetében, az Egy sor cigányban is olvashatunk.

- A felzárkóztatáshoz kell a szülő is. A velem egykorú, harmincas cigány szülők fejében kell rendet rakni - húzta alá Danis Lídia, aki szerint kevés a roma tanoda, ha a gyermek otthon nem jó példát lát. Sok egyéb mellett a művésznőről azt is megtudhatták a beszélgetés résztvevői a Rákóczi utcai roma tanodában és közösségi házban, hogy egyik nagy kedvence a 100 Tagú Cigányzenekar, szívesen nézi Federico Fellini filmjeit, zenében szinte "mindenevő", a színházi műfajok közül a legtávolabb a musical és az operett áll tőle, és nem beszéli a cigány nyelvet. Ha Pintér Béla írna egy darabot a Győzike showról, abban szívesen játszana, egyébként nem örül, hogy ilyenekkel butítják az országot.

Erőgyűjtő hely

Mivel Danis Lídiának mennie kellett a Boldogtalanok próbájára, meglepetés vendégként Nagy Mihályt, a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnökét mutatta be [namelink name="Rácz László"] alelnök. A tavaly októberben nyílt szegedi roma tanoda Nagy Mihály szerint olyan hely, ahol erőt lehet gyűjteni. Van, amikor a sok munka után szó szerint fizikai fájdalmakkal tér haza, de az, hogy látja a gyerekek fejlődését, és látja, hogy sokan mellé állnak, mindig feltölti. A tanoda kihasználtságáról elmondta: volt már olyan is, hogy nem fértek be mindnyájan az épületbe.

- A felnőttek még nem ismerték föl, mekkora fontosságú az a lehetőség, amely most adott. A nehéz hétköznapok szürke világában elvész az akarat - beszélt a problémákról. Mint mondta, két és fél éves munkájukkal a cigány nemzetiségi önkormányzat elérte, hogy komolyan veszik őket a városban, bizalommal fordulnak hozzájuk. Eléggé kilátástalannak tartja a dorozsmai Árpa utcai cigányok helyzetét, úgy véli, országos viszonylatban sem állnak jól az ott élők.

Ha minden jól megy, már az idén megnyílhat a dorozsmai tanoda is, a felújításra szoruló épületet megkapták hozzá. Ezen kívül tárgyalások folynak arról, hogy Dorozsmán ökölvívó szakosztály induljon. A Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat elnöke szerint a cigány gyerekek felemelkedésére jó lehetőség a sport. - Erőteljesek, gyorsan fejlődnek, nagy a bizonyítási vágyuk, jók ökölvívásban és birkózásban - sorolta.

A Roma Közéleti Kávéházat havonta rendezik meg Szegeden. Az első vendég [namelink name="Irhás József"] Szántó-Kovács János Díjas költő volt februárban, egy hónap múlva pedig a tervek szerint [namelink name="Szirtesi Zoltán"] dorozsmai háziorvos lesz a meghívott, vele [namelink name="Hajdú Géza"], a helyi művelődési ház igazgatója beszélget majd.