Szeged és környéke

2013.12.06. 22:25

Graffitisből festő: előbb a falak, aztán a vászon

Szeged – Kint hideg volt, ezért lett graffitisből festő Treplán Gábor. A fiatal szegedi alkotó képeivel eljutott már Londonig, fújt falat Bécsben, most pedig szegedi jótékonykodásról beszélt a létra tetején ülve. Tré Gé kézjegyű képeit hangulatos kiskocsmákban szívesen látja, így közelebb kerül az alkotó és a képei is az emberekhez – vallja a nem csak utcai művész.

Kiss Tímea

Egy jótékonysági kiállításra készülve pagodát fest éppen az Árboc utcai Alkotóház egyik falára [namelink name="Treplán Gábor"], aki a létrán ülve ünnepelte a héten 24. születésnapját.

Jótékonysági kiállításra készül a szegedi graffitis. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)


– Kisgyermekkorom óta graffitizem falakra, de két éve inkább a vászonra festek. Kint hideg volt, bent viszont bármikor tudom csinálni – emlékezett vissza festékspray-ét fogva a szegedi festő, akinek „Tré Gé" kézjegye így jelenhetett meg a vásznakon, mert már legálisan alkot. Ezért külön öröm számára, ha felismerik az aláírását, és büszke, ha ráismernek egy-egy képére. Szobafestő-mázoló ugyan a szakmája, mégis az utcai és most már a műtermi alkotófolyamatokat is autodidakta módon, magától sajátította el. – Szeretek tanulni, így folyamatosan fejlesztem magam. Az interneten, videókon nézem, hogyan kell fogni az eszközt, használni a festéket, utána kipróbálom én is a trükköket – árulta el a szegedi alkotó.
Ahhoz képest, hogy egyelőre „csak" ismerkedik a vászonnal, Treplán Gábor képeivel együtt az ősszel eljutott Angliába is. Egy londoni pub galériájában függtek színes, absztrakt, a graffitik világát idéző munkái. Ebben a nagyon más kultúrkörben máshogy is fogadták a fiatal alkotót és képeit. – A londoni utcákon szórólapoztam a kiállításhoz, és láttam, hogy a reklámanyagot olvasva a legtöbben meg is nézték a tárlatot. Egy kisgyermekes anyuka három sarokról fordult vissza a kiállításért – beszélt őszi élményeiről Gábor, aki több kül- és beltéri falfestés mellett Szegeden és környékén is kiállít. – Örülök, hogy gyakran függnek vendéglátóegységek falain a képeim, mert a hangulatos kiskocsmákat szeretem. Így közelebb kerül az alkotó és a műve is az emberekhez – fogalmazott a festő, akitől megtudtuk például, hogy graffiti és graffiti is különválik, mert a taggelés például egy kézjegy a falon. A komolyabb munkák ezzel szemben modern freskóknak is beillenek. Mégsem kezeljük a helyén még a legális alkotásokat sem.

Jótékonysági kiállításra készül a szegedi graffitis. Fotó: Schmidt Andrea (galéria)

Decemberi akció

Hátrányos helyzetű családok részére rendeznek jótékonysági kiállítást és vásárt a szegedi Alkotóházban, a Maros utca legvégén (Árboc utca 1–3.). Az egész napos, december 14–15-i akción a résztvevők a Fatima Ház Alapítvánnyal gyűjthetnek. A program kiállítója Treplán Gábor lesz, akinek a támogatók megvásárolhatják a képeit. – Szeretek jótékonykodni, most pedig hátrányos helyzetű családokon fogunk segíteni. Ha megtehetem, hogy segítek, miért ne tegyem? – mondta a festő.

– Az a baj, hogy nemcsak műveletlenek vagyunk Magyarországon az utcai művészet területén, de sokan nem is hajlandók befogadni az alkotásokat. Ahhoz, hogy elhiggye a hazai közönség, hogy a falfestést lehet művészi szinten is csinálni, találkoznia kellene vele – mondta a mára „jó útra tért", azaz csak legálisan, kijelölt graffitifalakra fújó vagy festő alkotó. – Ha tényleg jól is néz ki egy graffiti, a magyar ember inkább rá se pillant, becsukja a szemét, és úgy megy el mellette. Szeretném megmutatni nekik, hogy a falra is lehet alkotni, és igenis nyissák ki a szemüket és a lelküket a festészet ezen ága felé is. De ha megnézik az utcai művészetet idéző munkáimat, és utána mondják, hogy nem tetszenek a graffitik, elfogadom – folytatta Tré Gé, de a graffitis-festőnek azért jó tapasztalatai is vannak. – Legutóbb a szegedi Vasgyár utcában kértek fel egy házfal „összegraffitizésére", ahol sokan odajöttek érdeklődni, vagy csak megdicsérni a készülő képet. Jólesik nekem is munka közben elbeszélgetni, mert már nem a vandált látják bennem, aki éjszaka odarohan firkálni. Ehelyett egy alkotó embert – mesélte.

Treplán Gábor azért külföldi falakon szintén otthagyta kézjegyét, Londonban és Bécsben is fújt már. – Egy új környezetben festhettem, és ismerkedtem is egyúttal graffitisekkel. Kis családi idillnek is betudható egy közös fújás, de sajnos Szegeden erre kevés lehetőség van. Az alkotók megkérdezése nélkül ugyan került ki néhány legális fal, de így túl kicsi felületek lettek. Egy képem sem fér rá – mondta sajnálkozva. – Ez azért baj, mert ha több alkotó együtt megy ki festeni, szívesen kapcsolják össze munkáikat közös háttérrel, vagy motívumokkal – folytatta Treplán Gábor. – Így egy egy négyzetméteres felület nem tud számukra közösségi élményt vagy alkotói örömet adni.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a delmagyar.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!