Frank: Felesleges az óvatosság Ságvári-ügyben

Ma este fáklyás felvonulás a Ságváriért

Ma este 7 órától fáklyás felvonulást rendeznek az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium átnevezése elleni tiltakozásul. A demonstrálók este 7 órától gyülekeznek az Aradi vértanúk terén, ahonnan fél 8-kor indulnak el. Az úti cél a Rákóczi téri megyei kormányhivatal, ahol petíciót adnak át a tiltakozók. A menet a Kárász utca–Széchenyi tér–Kossuth Lajos sugárút útvonalon halad majd. Tegnap délutánig 800-an jelezték az interneten, hogy ott lesznek a fáklyás felvonuláson.

Csütörtökön másfél órán át tárgyalt az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya Ságvári Endréről a szegedi Ságvári Endre gimnáziumnak a felügyeletet gyakorló minisztérium által tervezett átnevezése kapcsán. Az osztályülésről kérdeztük [namelink name="Frank Tibor"] történészt, az ELTE egyetemi tanárát, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, az új- és jelenkori egyetemes történelem kutatóját.

– Nagyon konstruktív volt a vita. Szóba került az MTA korábbi állásfoglalása, mely még az utcaátnevezések ügyében született. Ekkor került Ságvári Endre abba a kategóriába, amely a 2012. évi CLXVII. törvény értelmében tiltja a névadást azon személyiségek esetében, akik „a 20. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött(ek) be". Én e törvény betűjével és szellemével egyetértek, de Ságvári Endre életét, tevékenységét és legfőképpen halálát nem ebből a szempontból lehet hitelesen megközelíteni – mondta Frank Tibor történész.

Nem lett rákosista szörnyeteg

Az ülésen elhangzott, a polgári származású Ságvári Endre szociáldemokrata volt, aki később belépett a KMP-be is. – Ságváriból azonban semmiképpen nem lett rákosista szörnyeteg, mert 1944 nyarán lelőtték. Az 1945 után neve körül kialakított kultusz nem az ő felelőssége volt. Ságvári olyan harcban veszítette el az életét, amilyenre csak nagyon kevesen vállalkoztak. Óriási különbség van a ma mind sablonosabban ábrázolt sztálinista kommunista, és a náci németek csatlósai, a magyar Quislingek ellen harcoló magyar szabadságharcos között – hangsúlyozta a történész.

Miután a náci Németország 1944. március 19-én megszállta Magyarországot, Hitler rászabadította az országra Sztójay Döme altábornagy, volt berlini magyar követ kormányát, amelyet Horthy Miklós kormányzó is csak a németek által elfoglalt országban, náci kényszer hatására nevezett ki. E korszak legszörnyűbb mementója a magyar holokauszt.

Törvényen kívüli időszak

– 1944 márciusa után immár a szó normális értelmében véve törvényen kívüli időszak következett, a magyar történelem talán leggyászosabb korszaka, melyben szinte morális kötelesség volt – vagy lett volna – fellépni az elnyomó hatalom ellen. Tiszteletre méltó példák akadtak, de nagyon kevesen. Feltétlenül meg kell említeni Bajcsy-Zsilinszky Endre és a katonai ellenállás vezetőinek, Kiss János altábornagynak, Nagy Jenő ezredesnek és Tartsay Vilmos századosnak a nevét, akiket megkínoztak, akik életükkel fizettek a németekkel és magyar kiszolgálóikkal folytatott harcukért – mondta Frank Tibor. Hangsúlyozta, a magyar diplomáciai kar legnagyobb része szembefordult a kormánnyal és külföldön maradt. Volt magyar királyi miniszterelnökök, mint Bethlen István gróf és Kállay Miklós kényszerültek bujkálni az országban vagy külföldi államok budapesti követségein. Hitler teljhatalmú magyarországi megbízottja, az SS-Brigadeführer Edmund Veesenmayer, illetve a holokauszt mérnöke, az SS-Obersturmbannführer Adolf Eichmann volt az úr magyar földön, kibontakozott a Gestapo magyarországi rémuralma, Endre László és Baky László magyar államtitkárok kora ez.

Tükör által homályosan. Senk semi tudja, meddig hordhatnak még ságváris pólót testnevelés órán a diákok a szegedi gimnáziumban... Illusztráció: Karnok Csaba
Bátor és hősi tett volt

– Egyik kollégám elmondta az ülésen, hogy Ságvári Endrét akár Jean Moulinhez is hasonlíthatjuk, aki a francia ellenállás jelképe és egyik vezetője volt a II. világháborúban. Moulint 1943-ban letartóztatta a Gestapo, és maga Klaus Barbie lyoni Gestapo-főnök vallatta és kínozta. Később belehalt a bántalmazásokba. Moulin hamvait a párizsi Pére-Lachaise temetőből 1964-ben a Panthéonba vitték át, ahol André Malraux a francia történelem legemlékezetesebb beszédeinek egyikével búcsúztatta a francia szabadsághőst. Ságvári Endre fegyverrel a kezében várta a magyar csendőrnyomozókat, és ha elkapták volna, akkor valószínűleg vagy azonnal megölik, vagy kínzások után ölik meg, mint Jean Moulint. Kifejezetten bátor és hősi tett volt, ahogyan Ságvári Endre 1944-ben viselkedett. Okunk van arra, hogy büszkék legyünk rá, bátorságát és önfeláldozását példaként őrizzük emlékezetünkben. Ezt nem szabad kultusszá emelni, politikai célok szolgálatába állítani. De Jean Moulinról Lyonban egyetemet neveztek el, életét pedig múzeumban mutatják be – magyarázta a történész.

Csak sztereotípiák élnek

– Utca- és intézményátnevezések korábban is voltak. Ez nálunk sajnos túl gyakran átélt hagyomány. A II. világháború utáni átnevezésekkor is voltak túlzások, politikai tévedések. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy egy ország életében egy utca- vagy intézménynév megtartása egyfajta stabilitást mutat. Nem jó az egy országban, ha visszamenőlegesen, újra meg újra friss indulatokhoz igazítják a hagyományt. Az MTA Filozófiai és Történettudományok Osztálya több javaslatot is megfogalmazott Lovász László akadémikusnak, az MTA elnökének. Egyrészről felvetettük, és osztályelnökünk már meg is fogalmazta, vajon szükség van-e arra, hogy az MTA kategorikus véleményt mondjon történeti személyiségekről, azokat fehér-fekete alapon kategorizálja, elnevezéseket hagyjon jóvá. Osztályelnökünk markáns véleménye az, hogy törvényi kötelezettségünknek feltétlenül tegyünk, de másként tegyünk eleget. Szerintünk az MTA nem illetékes abban, hogy utca- vagy iskolanevekről döntést hozzon. A tudomány nem tud ilyenfajta igen-nem kérdésekre választ adni, nem ez a természete, nem ez a dolga. A politika maga hozza meg saját döntéseit, amelyekhez persze használja fel a tudományos kutatás legjobb és legfrissebb eredményeit, a tudomány szempontjait. Javasoltuk, készüljön alapos, komoly életrajz Ságvári Endréről, mert sokkal több ismeretre, levéltári kutatásra lenne ahhoz szükség, hogy pontosan megismerjük életét. Ságváriról most csak sztereotípiák élnek – mondta Frank Tibor.