2015.03.02. 22:04
Megszűnik az utolsó ˝közös˝
Csongrád megye - Eldőlt, hogy 2018-ig megszüntetik az osztatlan közös földtulajdonokat. A megyében áprilisban kezdik el a munkát, az első karót a Csongrádi járásban szúrják le.
Így keletkeztek
A téeszvilágban is voltak olyan magántulajdonú földek, amelyek nem kerültek be a „közösbe". Annak ellenére sem, hogy a politika szorgalmazta a főleg örökösödéssel keletkezett területek „megváltását". Ezek akkor nem sok vizet zavartak, a téesz megművelte őket. A rendszerváltás után a szövetkezet a magántulajdonban lévő földjeit egy táblába vonta össze, de nem mérette ki: hogy kinek mekkora lehetett a vagyona, azt aranykoronában fejezték ki. A földtulajdon ekkor elszakadt az eredeti helyrajzi számától. A téesz az összes többi hektárját a kárpótlási földalapba pakolta a 90-es évek első felében, azokat kárpótlási jeggyel, liciten lehetett megszerezni.
– A Csongrádi járásban április közepén, a Szentesiben augusztusban kezdődnek el a munkálatok, az első földrészletek kitűzésére és birtokba adására azonban még néhány hónapot várni kell. A kormánynak az a célja, hogy az osztatlan földtulajdon a 2018-as választásokig megszűnjön – mondta [namelink name="Gósz Zoltán"], a Csongrád Megyei Kormányhivatal Földhivatalának vezetője.
– A közbeszerzési eljárásban nyertes földmérő vállalkozóknak a hivatal kiadja az adatokat, majd elkezdődik a helyszíni felmérés. A jogi szolgáltató megkérdezi az embereket, fenntartják-e 2012-es kérelmüket. Az lenne a legjobb, ha ők addig már megállapodnának egymással a kiosztandó földrészletek sorrendjéről. Egyezség híján ugyanis sorsolással döntenek – magyarázta a földhivatal vezetője.
Ha például egy 5 hektáros területnek 5 tulajdonosa van, és már eddig is volt köztük egyezség arról, milyen megosztásban művelik, akkor ez a rend maradhat. Vita akkor keletkezik, ha az osztatlan földek egy része belvíz vagy más károk miatt használhatatlan.
A részaránytulajdon rendezésével egyszerűbb lesz a föld hasznosítása, adásvétele. Eddig, ha valaki el akarta adni azt, ami papíron az övé volt, „házon belül" meg kellett egyeznie az összes tulajdonossal, mivel azoknak elővásárlási joguk volt. A földet aranykorona értéken tartották számon, így tudott gazdát cserélni.
2012. június 1-jéig adhatták be kérelmeiket a fölhivatalba azok, akik részt akartak venni az ingyenes, állam által finanszírozott földmegosztásban. Csongrád megyében tömegek mozdultak meg, 8226-an jelentkeztek a jogvesztő határidőig. A még osztatlan tulajdonban lévő földrészletek értéke meghaladja a 3,5 millió aranykoronát, a terület nagysága a 108 ezer hektárt. A közel 3 évvel ezelőtti határidő azért volt jogvesztő, mert ma már csak több 10 ezer forintos költséggel lehet kérni a megosztást. Mi történt az eltelt időszakban? „Finomhangolták" a jogszabályt, Vas megyében pedig sikeres próbaüzemet tartottak.
– Az erdőket sajnos nem mérik ki – mondta egy olvasónk –, hiába szerepel az a papírjainkon, hogy erdő- és füves rész. Jobban örülnénk, ha földünk lenne, mert az erdőből nincs hasznunk. A gyerekeimnek szoktam mondani, ha mi már nem leszünk, őrizgessétek tovább a papírokat, hátha egyszer még érnek valamit.
Országosan 970 ezer hektárt, 64 ezer földrészletet és több mint 300 ezer tulajdonost érint a részaránytulajdon kimérése. A rendezésre 2015-ben 5 milliárd forintot fordítanak, ennyibe kerül a földmérés, valamint a jogászkodás: a papírmunka, az egyezségre jutás, a szerződések és a hivatali hatósági tevékenység.
