Tóth Krisztina: a gonosz Magdi néni soha nem hal ki

A gonosz Margit néniről és a megnyalt emberről szóló novelláját olvasta fel a könyvhét szombati szegedi könyvbemutatóján új, Párducpompa című kötetéből [namelink name="Tóth Krisztina"] József Attila-díjas író, költő, műfordító. Beszélgetőtársa, [namelink name="Szilasi László"] József Attila-díjas író, irodalomtörténész kérdésére a Dugonics téri hallgatóságnak elárulta, a gonosz tanítónőt valójában Magdi néninek hívták.

A könyvhétre megjelent Párducpompa című novelláskötetéről Tóth Krisztina írónővel Szilasi László író, irodalomtörténész beszélgetett. Fotó: Bánffi István

- Ez a történet esszenciája  a korszak iskolájának. Amikor az én Magdi nénim történetét elkezdtem mesélni a barátaimnak, kiderült, hogy nekik is volt ilyen tanítónőjük, ők is elmesélték, úgyhogy összegyúrtam egyet a sok-sok Magdi néniből - fedte fel az egyik főszereplője gyökereit az írónő. Megjegyezte, eltért a szokásoktól ebben a huszadik könyvében, hiszen eddig minden gonosz nőt Magdinak keresztelt el, ezért most a Margit nevet adta neki. Bár már kicsit sajnálja, következetesnek kellett volna maradni. Magdi néni soha nem hal ki, mindig is volt, a gyerekei pedig újabb "magdinénik" lesznek. Csakhogy a mai gyerekek valahogy öntudatosabbak, és jobban tudják képviselni az érdekeiket. Másrészt a szülők sem félnek annyira. Nincs ez a láncolat, hogy a tanárnak mindig igaza van,  mert ha nem, akkor a gyereknek lesz baja belőle, hiszen a gyereknek már eleve baja van. Nem tudnak elharapózni annyira a "magdinénik". 

- Nagyon sok szorongás van ebben a kötetben, amikor kerülgetik az ismeretlent. A kulcsszó, hogy mind szégyentörténet; mindben van megszégyenítés és megszégyenülés. Nem kell nagyon keresgélni, hiszen naponta találni történetet. Fantasztikus, hogy semmit nem kell csinálni, mert a világ állandóan eléd tolja - folytatta a szerző. Megosztott a közönséggel egy minapi esetét. Az agresszív kismalac mintájára költözéskor egy régi lakó, egy idős apáca látta, hogy a beköltöző, a felpakolt írónő bajlódik a kulccsal. Azt elárulta neki, hogy kóddal is be lehet jutni a házba, de az új lakó hiába kérte, nem adta meg neki. Úgy tűnik, még viszontlátjuk egy következő novellában...

Fotó: Bánffi István

Az ilyen viselkedés okáról Tóth Krisztina azt mondta: - Nagyon kevés ember van, akivel az ilyen ember függő viszont teremthet, és a lelke mélyén egy icipici hatalmi helyzetre vágyik, és amikor véletlenül megadatik a lehetőség, nem bírja kihagyni a ziccert. Hétköznapi öröm ez. Amolyan kalauzmentalitás, amikor az ellenőr hosszasan hümmögve vizsgálja a jegyedet, és eljön a pillanat, amikor hirtelen lelkiismeret-furdalásod lesz. Ez meg az ő jutalomjátéka. Viszont amikor felismered bennük ugyanazt a dramaturgiát, az öröm. Én harcolok az igazságomért, bármikor kiakadok az ilyeneken. A következő pillanatban meg azt gondolom: itt az alapanyag! - tett hozzá az írónő. 

17 órától a Dugonics téri színpad vendége Erdős Virág József Attila-díjas író, költő lesz.

17:30-tól  Morcsányi Géza, a Magvető Kiadó korábbi igazgatója, a Testről és lélekről című Enyedi Ildikó-film férfifőszereplője következik. Az alkotás elnyerte az idei Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany Medvét. 

18 órakor Darvasi László, a Délmagyarország munkatársa, József Attila-díjas írót hallhatja  a közönség.

18:30-tól Grecsó Krisztián József Attila-díjas író, költő beszél írásairól.