Arzén vidáman hegeszt a Csillagban: a KÉSZ alkalmazná a frissen szabadultakat

– Már 1978-ban kitanultam a hegesztőszakmát. Azért jelentkeztem erre a munkára a börtönben, mert szabadulásom után is alkalmaz majd a beruházó cég kinti üzemében – mondta Arzén. Az 57 éves férfi a tegnap megnyitott új csarnokban dolgozik.

A csarnok felépítését és tizenkét elítélt kiképzését a KÉSZ Kft. vállalta fel. Arzén jelenleg Nagyfán raboskodik, és januárban szabadul. Ennyi idősen nehéz lenne munkát találnia, ezért kapóra jött neki az új beruházás. Elmondása szerint régóta rácsok mögött ül. Keresztneve az arzén nevű gyilkos méreggel egyezik meg, de nem valaki megmérgezése miatt került börtönbe.

– A munkaerőpiacon kevés a fémipari szakmákban jártas szakember – közölte Uhrinyi Balázs. A KÉSZ csoport ügyvezető igazgatója azt mondta, hogy minimális befektetés mellett hajtották végre a börtönberuházást. A hangár már adott volt, a gépeket a cég külső munkahelyeiről szállították ide. – A jól dolgozó hegesztőket szeretnénk szabadulásuk után is alkalmazni – jelentette ki. Az új üzemben a fogvatartottak korlátot és lépcsőt hegesztenek. A már dolgozó tíz elítéltet Nagyfáról szállítják be naponta. Mire szabadulnak, helyükbe tud állni a szeptemberre kiképzett tizenkét újonc.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) sajtóosztályán elmondták, drága az elítéltek szállítása, így arra törekednek, hogy a fogvatartottak a külső cégeknek is a büntetés-végrehajtás gazdasági társaságainál végezzék a munkát. Ilyen a Nagyfa-Alföld Kft. szegedi telephelye is, amely gyakorlatilag egy ipari parkként működik: 15 külső vállalkozás foglalkoztat itt elítélteket. Ha mégis külső munkahelyre szállítják az elítélteket, a szökésveszély akkor is minimális. – A Szegedi Fegyház és Börtönben azokat az elítélteket választják külső munkákra, akiknek rövid idejük van hátra a szabadulásukig. Együttműködők, jó a magatartásuk, és alacsony biztonsági kockázatot jelent kinti munkáltatásuk – közölte a BvOP.

Több olyan fogvatartottról tudnak, akik sikeresen helyezkedtek el a börtönben tanult és gyakorolt szakmákban: szabadulásuk után pékek, varrónők és parkgondozók lettek belőlük. Csongrád megyei példa is akad: a CSOMIÉP Beton és Meliorációs Kft. hódmezővásárhelyi gyártelepén is dolgoznak egykori elítéltek.

A kormány április elején 9,35 milliárd forint átcsoportosításáról döntött, amelyből a magyar–szerb határszakaszon építenek utat, és áramellátást biztosítanak. Ezt az összeget a büntetés-végrehajtás kapja, a munkálatokat a fogvatartottakkal végeztetik el. Az állam még így is sokkal jobban jár anyagilag, mint ha egy építőipari vállalkozást bízott volna meg a kivitelezéssel. A BvOP tájékoztatása szerint a dolgozó elítéltek mindig az előző év január 1-jén érvényes minimálbér egyharmad részét keresik havonta. Ez jelenleg 35 ezer forint. – Nincs különbség a határzáron dolgozó és a máshol foglalkoztatott elítélt munkadíja között – közölték. A 175 kilométer hosszú magyar–szerb határon a kerítés bő egy hónap alatt készült el, az útépítésre se kell vélhetően ennél több idő. Ha csak 100 elítélt dolgozik majd a kialakításán, munkabérük egy hónapra „mindössze" 3 és fél millió forintjába kerül az államnak.