Csernus Imre: Az igazi nő ápolt, sugárzó

A nyers modoráról elhíresült szakember befejezte a tévés karriert, és a magánéletben nem kiabál többet, mint bárki más. Csernus hiányolja a mosolygós, boldog, sugárzó hölgyeket.

- Drogma című könyvében a drogfüggőkkel foglalkozott, a szülői minta fontosságát emelte ki a Ki nevel a végén-ben. Miért éppen a nők kerültek terítékre legújabb, 2007 októberében megjelent könyvében? Ennyire rossz állapotban lennénk?
– Nemcsak a praxisomban, hanem szűkebb-tágabb környezetemben is azt tapasztaltam: igen. A párommal sokat beszélgettünk erről, és társaságban is előfordult, hogy többen összenéztünk: Úristen! És ez derül ki a hozzám érkező levelekből is – most is vagy nyolcvan e-mail várja, hogy megválaszoljam.

– Mi az, ami ön szerint hiányzik a mai nőkből?
– A gerinc hiányzik. Nincs tartásuk, önbizalmuk, büszkeségük. Prostituálódnak a belső bizonytalanság miatt: azért, hogy megkapják a szeretetet. Meg akarnak felelni másoknak – nem önmaguknak –, hogy elfogadják őket. A magánytól való félelem miatt szereznek maguk mellé valakit, akivel aztán társas magányban élnek tovább. Egy nő ne a férfi, hanem maga miatt legyen nő! Ha nem tudja megélni a nőiességét, a gyerekeinek is rossz mintát közvetít.

Csernus Imre pszichiáter eszköze a kiabálás. Fotó: Schmidt Andrea

– És milyennek kellene lennünk? Milyen az igazi nő?
– Az igazi nő mosolygós, sugárzik. Ápolt, igényes. A kisugárzás a legfontosabb, de ahhoz belső béke kell. Sokan csak cipelik a nemüket, szinte teherként – én úgy hívom őket: nőneműek. Érdemes megnézni, mennyi hölgy jár görnyedten. Nem büszkék a mellükre, rejtegetik. A mell a nő egyik éke, ha erre sem, hát mire büszke? Nagyon kevés a boldog nő. Nézzen csak szét a barátnői között, meglátja a megfelelő arányt!

– Könyvében körüljárja a kérdést: miért maradunk meg a posványban, a rossz kapcsolatban, munkahelyen, ahol kihasználnak minket?
– Mert nem mernek váltani, újba belevágni, és ez a férfiakra is érvényes. Egy kapcsolat lezárása fájdalommal jár, amit igyekszünk elkerülni. A legtöbb ember érzi, hogy valami nem stimmel. De inkább áthárítja a felelősséget a rohadt világra, az egzisztenciális nehézségekre, a szemét anyára, az alkoholista apára. Pedig rossz mintákat kaphatunk a szülőktől, de rajtunk múlik, mit kezdünk az életünkkel – ami rövid.

„Megkaptuk" Fontos, hogy a szellem, a lélek mellett a testkép is rendben legyen – mondta el a pszichiáter. A majd harmincéves újságírónő tövig rágott körmeire annyit mondott: akár egy 12-13 éves gyerek keze – félelmeink jó része ugyanis gyerekkorunkból ered. A túlsúly elemzésére nem maradt idő, de biztosak vagyunk benne, hogy annak magyarázatára is lett volna frappáns ötlete.

– Az ország úgy ismerte meg: „a kiabálós doki a tévéből". Időnként meglehetősen nyersen ébreszti rá a pácienst: övé a felelősség. Írásaiban is használ vulgáris kifejezéseket. Miért ezt a módszert választotta? És hogy reagálnak erre a hölgyek?
– 70-80 százalékuk sírva fakad, aztán beismeri, hogy igazam van. Ha nem érnének ennyire erőszakos ingerek minket a fogyasztói társadalomban, nem lenne szükség a kiabálásra. Azt gondoltam: ez hatásos lesz, meghallják. De a magánéletben természetesen nem ilyen vagyok. Az esetek 10 százalékában emelem fel a hangom, ahogy mindenki más. És a munkám során is több a halk szó, a cinikus mosoly.

– Néhány hónapja felröppent a pletyka: új műsorral jelentkezik a TV2-n. Láthatjuk még a televízióban?
– A hír kacsa volt. Nem vállalok több tévés műsort. Praktizálok, előadok.

– Egy hallgatója mondta: a kisugárzása betölti a legnagyobb termet is. Előadásaira előre elkapkodják a jegyeket. Mi a véleménye a „Csernus-mítoszról", az ön körül kialakult kultuszról?
– Az emberek eljönnek, mert láttak a tévében, olvastak ezt-azt, és az olvasott problémákat felismerik életük egy szakaszában. Vagy elráncigálják őket – általában a nő a férfit. És van, aki azért hallgat meg, mert azt hiszi, varázsütésre megszépül az élete. De az orvos csak megmutatja a lehetőségeket, a döntést mindenkinek magának kell meghoznia. És legtöbben, akik ott ülnek a teremben, nem változtatnak semmin. Nincs mítosz. Egy ember van, aki édes szájízzel szeretne meghalni, és tudja, milyen törékeny és rövid az élet.

Szülésznek készült

Csernus Imre 1966. március 2-án született egy vajdasági kisvárosban, Verbászon. Eredetileg szülész szeretett volna lenni. A Viasat3 csatornán futó, Bevállalja? című műsorral vált az ország kiabálós pszichiáterévé. Évekig rendelt Lipótmezőn, az OPNI-ban, ahol elsősorban drogfüggőket kezelt. Hat könyve jelent meg, jelenleg előadásokat tart, praktizál, többek között a győri ETO pszichiátere. Elvált, évek óta boldog párkapcsolatban él.