Molnár Attila rendőrorvosnak mestersége a halál

[namelink name="Molnár Attila"] a szegedi orvoskaron végzett 1993-ban és sebésznek készült, ehhez pedig, hogy sokat tapasztaljon, az igazságügyi orvostani intézetbe kérte magát gyakorlatra. Szakvizsga után a városban kínálkozó három állás közül a legizgalmasabbat választotta: igazságügyi orvos lett a klinikán. Onnan csábította át a megyei rendőr-főkapitányság, ahol bűnügyi orvos, majd hivatásos rendőrtiszt lett.

Szakértő – számokban

A megyei főkapitányság orvos szakértői évente 150-160 boncolást és 50-60 helyszíni szemlét végeznek. 30-40 alkalommal vesznek látleletet és 150-200-szor biológiai mintát. Az öngyilkosok száma évek óta nem változik, sem a nemek aránya, sem a korösszetétel. Háromnegyedük idős férfi, aki az akasztást választja. A nőkre a gyógyszer-túladagolás jellemző. A kábítószeres állapotban elkövetett bűncselekmények száma viszont az utóbbi évtizedben a tízszeresére nőtt, megközelíti a háromszázat.

Egy férfi, több eset

Most az egészségügyi osztályt vezeti. Hozzájuk tartozik a megyében történt összes rendkívüli halál, vagyis öngyilkosok és a gyilkosság vagy baleset áldozatai. Ők helyszínelnek a kiemelt fontosságú eseteknél.

Molnár őrnagy járt kint például augusztusban a Vág utcában, amikor egy fiatal nőt öltek meg. A szemlén a „Doki" – ahogyan kollégái szólítják – előzetes vizsgálatok alapján megállapítja, hogy utal-e valami idegenkezűségre, majd megbecsüli a halál beálltának idejét és az okát. Ha gyilkosságra utalnak a sérülések, segít felkutatni és rögzíteni a „forró nyomokat". A megyei főkapitányságon dolgozó igazságügyi orvos szakértők boncasztalára csak az öngyilkosok és balesetek áldozatai kerülnek, vagyis akkor, ha a hírekben azt halljuk: a „rendőrség közigazgatási eljárás keretében szakértő bevonásával folytatja a vizsgálatot". Ha a rendőrség büntetőeljárás miatt igazságügyi orvostani boncolást kér, azt az egyetemi intézet végzi el.

Doki a helyszínelős tévésorozatokban látottakhoz hasonlóan dolgozik; miközben boncol, magnóra diktálja a meghatározó részleteket, ám a fényképezéshez technikusi segítséget kér. Megrendeli a szükséges laborvizsgálatokat, hogy elkészíthesse a záró jegyzőkönyvet.

Mukit is vizsgálta

Nemcsak áldozatot vizsgál a rendőrorvos, hanem elkövetőt is. Vizsgálta például a makói gyilkosságért minap jogerősen is elítélt Kurai Andrást. Megnézte, alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt áll-e, vannak-e a ruházatán és a testén a bűncselekményre utaló nyomok, valamint hogy az egészségi állapota alkalmassá teszi-e fogda elviselésére.

[namelink name="Molnár Attila"]: Felidézni is nehéz a gyerekáldozatokat.
Fotó: Miskolczi Róbert

Esetei közül a leginkább megdöbbentőnek a tavalyi zsombói baltás lányt, a sándorfalvi halastóba fulladt négyéves kisfiút és az idén a tarjáni fürdőkádba fulladt áramütött kisgyereket nevezte. Közülük is leginkább a zsombói tragédia viselte meg, melynek áldozata 11 éves fiú volt: az orvos ikergyermekei hasonló korúak.

Lehet-e a sok szörnyűséget a munkahelyen hagyni? – Nincsenek rémálmaim, de foglalkozatnak az aktuális ügyek – feleli. Segítenek a beszélgetések a kollégákkal – a maga megnyugtatására és mindannyiuk okulására. De a biztos családi háttér is rettentően fontos, mert jólesik nagy vonalakban a feleségével is megbeszélni olykor a munkát. A gyerekeinek eleinte el sem mondta, hogy a halál a kenyere, bennük lassacskán tudatosítja, mivel is foglalkozik. Ők egyelőre csak az éjszakai telefonhívásokat emlegetik, meg hogy apa sokat dolgozik.

Tananyag a balástyai rém

Általában sem szívesen sztorizik, hiszen tisztában van vele, hogy minden eset nagyon fáj valakinek. És azért sem, mert semmiképpen nem akar tippeket adni. Doki éppen ezért levezetésül karatézik, agyaggalambra lő, vagy füvet nyír és fát hasogat a kertjében.

Az orvos szakértő a tanulságokat természetesen az oktatásban és tudományos konferenciákon megosztja a szakmával. Hiszen nem mindennapos dolog – szerencsére – a balástyai rém gyilkosságsorozatához hasonló áldozatok kiásásánál helyszínelni – az őrnagy háromszor tette. Álnaiv kérdésünkre is hajlandó felelni, elmondja: a holttestek között is különbség van. A csontvázak vizsgálata például nem rázza meg, mert a kinézetük eltávolodott az élő emberétől. Azt a közvélekedést viszont osztja, miszerint a legcsúfabb a gázoktól felfúvódott vízi hullák látványa. Hozzáteszi, hogy ugyanolyan borzasztó, mint a nagy melegben több hét után rábukkanni a vásárhelyi lakás ágyneműtartójában szétfolyt áldozatra.