Visszatérnek a Maros mellé az őshonos fák: szürke nyár és tölgy váltja a nemes nyárt a nemzeti parkban

A Maros-menti ártér erdeinek kiterjedése 2600 hektár, ebből a Körös–Maros Nemzeti Park kezelésébe 550 hektár tartozik, amelyből 340-et még a nyolcvanas években gyorsan növő nemes nyarakkal ültettek be a papíripari igények kiszolgálására. Ennek kétharmadát cserélték le az elmúlt években, évtizedekben.

– Száz éve még nem volt így beerdősülve a Maros-ártér. Trianon után, majd az 50-es években azonban a fahiány pótlására zömmel tölgyeket ültettek a területre. Ezt követte a nyolcvanas években a nemes nyár betelepítése. Ezekben a nemes nyarasokban azonban olyan invazív fajok szaporodtak el, mint a gyalogakác, a zöld juhar vagy az amerikai kőris. Az őshonos állatvilág, például a madarak viszont nem tudnak bennük megtelepedni, természetvédelmi szempontból tehát kedvezőtlenek. Ezért indult el a folyamat, hogy őshonos fajokkal cseréljük le a nemes nyárt – mondta el kérdésünkre Lovászi Péter, a Körös–Maros Nemzeti Park csanádi területének természetvédelmi tájegységvezetője. 

Eddig 230 hektár nemes nyarast cseréltek le, és további 20-25 hektár cseréje van folyamatban. Helyükre őshonos szürke nyárt ültettek, 35 hektárra pedig kocsányos tölgy került. Ezek a fafajok a tájegység adottságainak megfelelőek, így esélyt adnak a természetes madár-, rovar- és növényfajoknak a visszatérésre – azaz újra élővé teszik a nemzeti park kezelésében lévő Maros-menti erdőket. A munka a faültetéssel nem ér véget: a szürke nyárfaerdőkben 4-5 évig, a tölgyesekben legalább 10 évig még figyelni kell a gyommentesítésre, hogy azok ne vegyék át az uralmat az aljnövényzetben – tette hozzá a szakember.