Karnevál volt a régi SZIN-ek csúcsa: 4-től 99 éves korig szólt a Széchenyi téren, a rakparton és a SZEOL-pályán

– A tizenharmadiktól, vagyis 1979-től kezdve nyolc éven keresztül volt tevőleges szerepem szervezőként a Szegedi Ifjúsági Napok életében – idézte fel a kötődését a SZIN-hez Horváth András. A diszkós megjegyezte, a rendezvénysorozatot Lénárt Béla, az Expressz és Diák Utazási Iroda vezetője találta ki, és a városi KISZ-bizottság patronálta.

Centrumtól a lakótelepig

A rendszerint július végén megtartott háromnapos programsorozatot 1966-tól rendezték meg. Egész más dimenziókban mozgott akkoriban, mint a mai SZIN, ami csak bitorolja a nevet Horváth András szerint. És nem azért változott meg az egész arculata, mert nincs már sem Expressz, sem KISZ, hanem mert az eredeti koncepció szerint széles kulturális programot kínáltak 4-től 99 éves korig mindenkinek a város legkülönbözőbb pontjain.

A diszkós gyűjteményében fellelhető 1982-es plakát tanúsága szerint a kiinduló helyszín, a Széchenyi tér mellé bekapcsolódott a Klauzál tér, a Móra park, a Juhász Gyula Művelődési Központ, az újszegedi színpad, a Tisza Gyöngye és a mozik. Integrálódott a szabadtéri játékok, sőt olyan külvárosi helyeket is bevontak, mint a tarjáni Víztorony és Csillag tér.

Később áttették a központi helyszínt a rakpartra, majd onnan – mert a város túl hangosnak találta – a SZEOL-pályára. Mindenki talált az ízlésének megfelelőt: a legkisebbeknek játszóházat, vetélkedőket, sportversenyeket szerveztek. A felnőtteknek néptáncbemutatót, éjszakai filmvetítést például Bob Fosse Oscar-díjas filmjével, a Mindhalálig zenével. Tartottak „közérzeti szemlét dalban", fellépett a Lord, a Rols Frakció, az Új Skorpió. Hogy a KISZ nem irányította a műsorpolitikát, arra az is bizonyíték a diszkós szerint, hogy felléphetett Boros Lajos és Dinnyés József a polbeat dalaival, valamint Nagy Bandó András a rendszerkritikus humorával.

 Bírták a kritikát

 Ma a SZIN-t elsősorban a fiataloknak rendezik kizárólag a Partfürdőn, strandfesztivál jelleggel. Ehhez képest a régi SZIN-ek csúcsa a karneváli felvonulás volt szombat délután. Ezen a Felső Tisza-parttól a rakparton át a klinikákig élőképekkel vonultak fel a környező települések és a szegedi vállalatok KISZ szervezetei.

Az 1986-os plakát szerint harmincnál is több ifjúsági klub lépett fel, így a DÉLÉP, a Volán, a JATE, a SZOTE, az ÁFÉSZ, az IKV, a KISZÖV, sőt a kendergyárban dolgozó kubai munkások is csapatot állítottak ki erre az alkalomra. Kifigurázták a rendszert. A DÉGÁZ Lökd ide a sört! címmel, a Zöldért pedig a Marx téri közös piacot jelenítette meg. Olyan nevek konferálták fel a kocsikra állított produkciókat, mint Cintula, az országosan ismert diszkós. A szegediek és a turisták a rakparton figyelték a műsort; a rendezvény ingyenes volt, csak a fogyasztásért kellett fizetni.

Rendszerfigurázó élőképeikkel a KISZ-klubok nyári május 1-jét varázsoltak eleinte a Széchenyi térre, később a rakpartra. Archív fotó: Az Ifjúsági Ház gyűjteményéből

Két év szünet

A huszadik SZIN-en olyan különlegességet is kínáltak, mint a szépségkirálynő-választás. A zsűribe meghívták az előző, 1985-ös évi győztest is, Molnár Csillát, aki pár nappal a verseny előtt öngyilkos lett. Ott ült viszont az ítészek között Endrei Judit, Zalatnay Sarolta és Bujtor István. A műsorban fellépett Galambos Erzsi, Bródy János és Maros Gábor. Horváth András archívumában őrzi az 1989-es műsort, amelyben a Nyers Együttes mellett feltüntetik a kübekházi asszonykórust, de a drogsátrat, a ruhagyár divatbemutatóját, lábteniszbajnokságot, countrykoncertet, utcabált, karnevált és az IH videózsúrját is.

Amikor 1998-ban két évig szünetelt a SZIN, sem maradt a város nyári csúcsrendezvény nélkül. A vízmű kitalálta, hogy legyen kétnapos Szegedi Anna-napi Fürdőfesztivál és Ifjúsági Sportnapok, amelynek helyszínéül az Anna-fürdő mellett a Partfürdőt és Sziksóstót választották. Így kanyarodott el és lett a SZIN Tisza-parti strandfesztivál.

Ahogy az lenni szokott, a betiltott filmekből mindig fennmarad és elő is kerül egy kópia. Így történt ez az 1978-as SZIN-ről készült 23 perces dokumentumfilmmel, amit a Facebookon Dusha Béla szegedi fotográfus tett közzé a napokban. Ő volt ugyanis az alkotás operatőre, amit Havasi Zoltán, a KISZ-bizottság titkára rendelt meg Köves Tamás rendezőtől. Tárgyilagos film született, ami pellengérre állította az akkori fiatalokat, akik a maiakhoz hasonlóan önfeledten buliztak. A filmet elkobozták, betiltották. Kizárólag az ominózus jelenetek kivágása után engedték volna műsorra tűzni, de ahhoz a rendező nem járult hozzá. Mindenesetre megőrzött egy másolatot, amit az utóbbi években kockánként digitalizáltak és restauráltak.