Cannes - Bemutatták A tanú eredeti, cenzúrázatlan változatát a fesztiválon

Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja.

Bemutatták Bacsó Péter A tanú című alkotásának eredeti, cenzúrázatlan változatát pénteken a 72. cannes-i filmfesztiválon, a klasszikusok felújított változatát felvonultató programban.  

Bacsó Péter legendás filmjének felújított változatát – 50 évvel a cannes-i premiert követően – a Magyar Nemzeti Filmalap kezdeményezésére tűzte műsorra a Cannes Classics, a világ egyik legjelentősebb filmfesztiváljának filmtörténeti klasszikusokat felvonultató programja, amelyben idén 23 alkotás előtt tisztelegnek.
    
Jancsó Miklós Szegénylegények, Makk Károly Szerelem és Fábri Zoltán Körhinta című alkotásait követően idén már negyedik alkalommal válogatott be a Magyar Nemzeti Filmalap által restaurált magyar filmklasszikust a cannes-i filmfesztivál Cannes Classics című hivatalos programja.
    
Bacsó Péter A tanú című 1969-ben forgatott filmjével a magyar rendszerváltás után 30 évvel egy olyan film kerülhetett vetítésre, amely a leváltott szocialista diktatúra szimbólumává vált. Az elkészítése után tíz évre dobozba zárt alkotást 1981-ben vetítették először Cannes-ban, az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű válogatásban, és ezután 32 országban mutatták be.
    
A filmet 1981-hez hasonlóan most is elkísérte Cannes-ba a 2009-ben elhunyt rendező özvegye, Hudák Ilona, aki a vetítés előtt a közönségnek felidézte, hogy a bemutató előtt néhány nappal Bacsó Péter Budapesten eltörte a lábát, így gipszben és gépkocsival érkezett a cannes-i vetítésre, ami kiválóan érzékeltette az akkori magyar filmgyártás és elsősorban A tanú helyzetét.
    
Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója a vetítést követően az MTI-nek elmondta: nagyon jól sikerült a film francia és angol nyelvű felirata, a nemzetközi közönség – beleértve a japánokat is – értették a poénokat, Bacsó Péter szatirikus hangvétele ma is működik, a nézők sokat nevettek.
    
A fennmaradt egyetlen cenzúrázatlan korabeli kópia alapján a digitális technika segítségével most lehetővé vált az eredeti változat rekonstrukciója. A kivágott részeket – amelyek közül többnek az eredeti negatívja a Mafilm raktárából került elő hosszú kutatómunka során – a Filmlabor hiánytalanul be tudta illeszteni filmbe, és “hozzáfényelni” a mindenki által ismert verzió restaurált anyagához. Ennek köszönhetően kiváló minőségben látható a cenzúrázatlan változat, amelyet június 1-jén mutatnak be a magyar mozikban.
    
Az eredeti verzióban látható a Rajk Lászlóra utaló sötétzárka-jelenet, és az a beszélgetés is bővebb, ahol az egyház ezeréves stabilitását állítják szembe az éppen csak megszületett kommunista rendszerrel. Ebben a változatban nem szerepelt a forgalmazott változatot záró, több évvel később játszódó villamosjelenet, amelyet a rendező a cenzúra utasítására illesztett a film végére 1969-ben.
    
A film teljes körű, 4K felbontású restaurálása a Filmalap igazgatóságaiként működő Filmarchívum és Filmlabor közös munkája, 30 szakember részvételével és a Magyar Operatőrök Társasága közreműködésével valósult meg. A Filmalap kezdeményezéseként 2017-ben indított hosszú távú filmfelújítási programnak köszönhetően évente 25-30 magyar klasszikus film teljes körű restaurálása készül el.