Így kukázzunk! Freegan tanfolyam 12 lépésben

Magyarországon a kukázás egyelőre a hajléktalanok "előjoga", írja a freegan mozgalom hazai jelenlétéről a beszédes nevű Trashwiki oldal. Semmi irónia nincs ebben a mondatban: a nyugati nagyvárosokban azért indult ez a mozgalom, hogy az élelmiszerláncok által kidobott, de felhasználható élelmiszert ne hagyják veszni.

E szubkultúra nemcsak beszerzés, hanem lázadás is, amely a fogyasztásra épült társadalom elé tart tükröt. A teendő egyszerű, a szeméthalászok az őrizetlenül hagyott konténerekre járnak éjjelente, és a beszámolók szerint jó minőségű zöldséget, gyümölcsöt, frissen lejárt terméket visznek haza. Az akció sok helyen tilos és lopásnak minősül, de valójában hasznos újrafelhasználás. A mozgalomnak etikája, már-már önszabályozása is van, hiszen a túlzott zsákmányolás nem elfogadott, mert abból így megintcsak szemét lesz.

Valójában mi a szeméthalászat? Sport? A spórolós emberek hobbija? Környezet- és társadalmilag tudatos életmód? Egy kicsit mindegyik. Az alábbi útmutatót az amerikai Wikihow oldal kínálja a szeméthalászat fortélyairól.

Kukázási ábécé (+18)

A lenti tanácsok a magyar fülnek furcsán fognak hangzani, de higgyük el, nem a kukázómaffia toborzóanyagát olvassuk, hanem környezettudatos polgárok írták.

Ön felhasználná-e a piacok, áruházláncok konténeréből való kidobott élelmiszert?
Írja meg!

1. Tájékozódjunk a helyi szabályozásról! Vannak országok ahol a szeméthalászat törvénybe ütközik, a kukázót illetéktelen behatolással, környezetszennyezéssel vagy akár lopással is meggyanúsíthatják. (Magyarországon a magánterületi konténer tartalma magántulajdon, a közterületre kitett gyűjtők tartalma pedig a szerződött környezetgazdálkodási cég tulajdona. Ennek ellenére Budapesten működik szeméthalász csoport.)

2. Készüljünk fel lelkileg, és kerüljük az olyan módszereket, amelyek nekünk is gusztustalannak tűnnek! Ha még mindig nem kaptunk kedvet, akkor persze nem kell a szemetesben turkálnunk, csak keresgéljünk a kirakott dolgok között, pl. ilyenek az otthagyott bútorok, használati tárgyak vagy piacok közelében a zöldségesek otthagyott dobozai.

3. Barátkozzunk más szeméthalászokkal! Ha egyszer belekezdünk a szeméthalászatba, nagy eséllyel találkozhatunk „társakkal", akik nem minden esetben lesznek barátságosak vagy segítőkészek. (Ez igaz lesz Magyarországon is). Beszéljük meg egymás tapasztalatait, adjunk egymásnak tippeket, így cserébe mi is kaphatunk egy jó fülest (A füles Magyarországon is igaz, de nem kizárt a többértelműség). Inkább próbáljunk meg online szeméthalász fórumokba vagy egy helyi közösségbe csatlakozni. Így lehet, hogy értesíteni fognak, ha olyasmit találnak, amit mi keresünk.

Kik a freeganek? Riportfilm (angol)
4. Legyen egy listánk a környékén lévő szemetesekről, és hogy hol találtuk eddig a legjobb dolgokat, valamint tudjunk arról is, hogy mikor szállítják el a szemetet! Tudjuk meg, hogy mikor van lomtalanítás a városban vagy a város kerületeiben! (Ez utóbbi akcióba csak kellő körültekintéssel kapcsolódjunk be Magyarországon!)

5. Tervezzük meg a halászatot annak alapján, hogy mit keresünk! Ha rejtett kincseket keresünk, akkor bárhol lehet keresgélni, de ha élelmiszert akarunk, akkor inkább az élelmiszerboltok vagy pékségek környékén nézzünk szét! Nagyon sok üzlet azért dob ki élelmiszert, mert épp lejárt a szavatossági ideje, habár még ehető.

6. A megfelelő öltözet – az igazi „játszós ruha". Húzzunk kesztyűt, ami megvédi a kezünket, legyen rajtunk hosszú ujjú felső és alsó öltözet, hogy megvédjen a portól és karcolástól! Ha konkrétan bele akarunk mászni a kukába, akkor erősebb anyagú, pl. vászon vagy farmer anyagból készült ruhát viseljünk és a lehető legkevesebb testfelület hagyjuk szabad. Legyen rajtunk erős anyagú, zárt cipő vagy bakancs. Olyan ruhát vegyünk fel, amit nem féltünk semmitől.

7. Szerelkezzünk fel! Legyen nálunk egy könnyű láda vagy sámli, amire felállhatunk, hogy belelássunk a kukába. Legyen nálunk elegendő szatyor, amibe a kincseket tehetjük. Ha esténként járunk el halászni, akkor vigyünk magunkkal zseblámpát! Ne felejtsük, nem kell belemászni a kukába: vigyünk magunkkal egy hosszú botot (ha lehet, kampóval a végén), amivel kotorászhatunk.

8. Lehetőleg egyedül menjünk, és ügyeljünk rá, hogy senki se figyeljen! Persze, így a szemáthalászat már gyanúsnak tűnhet, de senki nem akar összetűzésbe kerülni a bolt tulajdonosával, vagy a környékbeliekkel. Persze ezt a helyzetet is lehet jól kezelni, de jobb elkerülni. Inkább várjunk, amíg tiszta lesz a terep!

9. Törékeny! Nagyon vigyázzunk, ha belenyúlunk a kukába! Törött üveggel vagy hegyes élű tárgyakkal találkozhatunk. A játszós ruha megvédhet, de jobb elővigyázatosnak lenni, amikor áttúrjuk a szemeteszsákokat.

10. Csak azt vigyük el, amire szükségünk van, és használni is fogjuk! Vigyük el, amit használni akarunk, de gondoljunk arra, hogy más szeméthalásznak nagyobb szüksége lehet valamire, ami nálunk csak a tárolóban kötne ki.

11. Takarítsunk fel magunk után! Ha kitúrtuk a szemetet, szedjük össze és dobjuk vissza a szemetesbe. Hagyjuk olyan rendben a helyet, vagy még tisztábban, mint ahogyan találtuk. Ne hozzuk rossz hírbe a szeméthalászatot!

12. Tisztítsuk meg a talált dolgokat! Élelmiszernél fontos a tisztítás. Nézzük át a csomagolt termékeket, nem lyukadtak-e ki, nem folynak-e. Töröljük tisztára a dolgokat fertőtlenített vízzel! A boltban vásárolt élelmiszert is általában így kezelik, ne rémüljünk meg a módszertől.

13. Fürödjünk le alaposan! Tusoljunk le szappannal, így megszabadulhatunk a portól és baktériumoktól.

14. Tanuljunk a szemáthalászós élményekből és használjuk újra a megtanult módszereket, ha ismeretlen terepre tévedünk!

15. Valljuk be: a szeméthalászat koszos és veszélyes munka. A kukák koszos helyek és egyáltalán nem biztos, hogy a talált termékek tényleg fogyaszthatóak. Ne alapozzuk erre életünket, hanem keressünk magunknak munkát!

Munkatársunk kipróbálta, mit lehet főzni a piacon kidobott zöldségből. Hamarosan cikkeink között lesz.

Élelmiszerbank: kevésbé plebejus, de hatékonyabb

Magyarországon az élelmiszerpazarlás enyhítésén dolgozik a Magyar Élelmiszerbank Egyesület. A szervezet önkéntesek segítségével felkutatja és összegyűjti a hipermarketekben, gyárakban és feldolgozóüzemekben fölöslegessé vált és megsemmisítés előtt álló élelmiszereket, amelyek kereskedelmi forgalomba valamiért nem hozhatók, de minőségileg fogyaszthatók. Ezután adomány formájában eljuttatják a hozzáértő karitatív szervezetekhez és önkormányzati intézményekhez, akik ingyenesen szétosztják a rászorulók között.

Már Brüsszel is rájött

A fogyasztással van a legnagyobb baj

Az Európa Parlament állásfoglalása szerint az EU 27 tagállamában a pazarlás 89 millió tonna évente (ez fejenként 179 kg-ot jelent). Előrejelzése szerint 2020-ra, ha nem történik intézkedés 40%-os növekedés várható.

Az élelmiszer-pazarlás felelősei:
– háztartások: 42% (ennek 60%-a elkerülhető lenne)
– gyártók: 39%
– kiskereskedők: 5%
– étkeztetési ágazat: 14%

Ajánlások:
1.) A kettős címkézést bevezetése, amelyből kiderülne, hogy a termék meddig adható el és meddig fogyasztható.
2.) Az élelmiszerek többféle méretű és az eltarthatóság idejét növelő csomagolása, hogy a vásárlónak lehetősége legyen csak annyit venni, amennyire szüksége van.
3.) A hamarosan lejáró szavatosságú és sérült termékeket engedményes árú értékesítése, hogy a rászorulók számára is megfizethetőbb legyen.
4.) A közbeszerzési szerződésekben élvezzen előnyt az a vállalkozás, amely helyi termékeket használ, és a fölösleget a helyi rászorulóknak szállítja.