A fajta örökségéért dolgozik a szatymazi Hunnia Kuvasz Egyesület - Galéria

– A modern szocializációs prob­­lémák miatt kevéssé figyelünk saját magunkra, megrettenünk az emberi természet és a környezet erőteljes vonásaitól. Egy olyan állatfajta, mint a kuvasz, amely igényli a határozott, következetes, karakán viselkedést a jelenlétében, újszerűen és zavaró­­an hat. Nem szoktuk meg, hogy belső küzdelmeink egy állat és ember közötti viszony szintjén is megmutatkoznak és megoldást sürgetnek. Ilyen a kuvasz és az ember kapcsolata – mondta lapunknak Hajnal Gyöngyi, a Hunnia Kuvasz Tenyésztői és Kulturális Egyesület ETSZ elnöke. 

A kuvasz soha nem felejt 

Szikszai István csanádpalotai tanyájára bárki beléphet a gazda jelenlétében, a népes falka barátságosan fogadja a szívesen látott vendéget. Szelídek, kezesek és pajkosak mé­­­retes kutyái. Az éjszakai hívatlan vendéget viszont olyan szorosan fogták körbe nemrégiben, csakis a juhász utasítására engedtek a feladatból. A féléves testvérpár, Cinka és Csatár a Hunnia Egyesület Elhelyezési és Tenyésztői Programjában kerültek mellé még szeptemberben. Ott a fajtájuk eredendő munkakörében szolgálhatnak, tanulhatnak. A szakemberek sokat remélnek tőlük. – Értelmes, tanulékony, figyelmes a kuvasz, de tudni kell vele bánni. De a jószág is tanítja az embert, meg a természet, ahogy megfigyelünk mindent magunk körül, azt, ahogy az állatok reagálnak – mondta Szikszai István, aki Csanádpalotán többgenerációs pásztor család leszármazottjaként ma is őrzi nyáját, majdnem 300 cigáját. – Kisgyerek koromban a nagymamám mindig mesélt a hatalmas fehér kutyákról, akik otthon őrizték az öt lányt, míg apjuk meg a fiútestvéreik odavoltak a birkával. A két hatalmas kutya védte meg őket a betyároktól. 

Amikor a lánc a válasz 

– A kuvasz karaktere olyan, hogy ha a gazdája nem következetes, karakán és határozott a mindennapi életében, a kettejük közötti elbillenést a kutya korrigálja. Mondhatjuk úgy is, hogy a gazda fejére nő, és soha nem felejti, ha rosszul bántak vele. Ha viselkedé­sére a lánc, vagy az erő­­szakos fellépés a válasz, a kuvasz visszavonulás helyett él a természet adta erejével. Előbb-utóbb fellép. A kuvasszal az igazán sikeres együttműködés alapozása a kölcsönös tiszteleten és az ezzel párhuzamos érzelmi kapcsolaton kell, hogy alapuljon – hangsúlyozta Hajnal Gyöngyi arra a kérdésre, hogy a közvélekedésben miért tartja magát a tévhit a kuvasz megbízhatatlanságáról, esetleges zavarodott, agresszív vi­­selkedéséről. Ahogy az el­­nök-tenyésztő is elmondta: a kuvasz rendkívül figyelmes, és nagyon jól feltalálja magát városi és természeti környezetben is, de senki és semmi, különösen nem egy ennyire intelligens lény sem tolerálja hosszú távon, ha nem figyelnek alapvető igényeire. A kuvasz ön- és tulajdonvédő ösztöne erős. Az ingerszegény, szűk mozgástérből, amikor nincs horizont és tér, amit be­­járhat, illetve naponta megújuló pozitív teljesítményre le­­hetősége, előbb-utóbb kitör. Éppen az eltökéltsége miatt hangsúlyosan olyanoknak ajánlott, akik aktívak, mozgalmas, sokszínű életet, természetjárást, a természetben való munkálkodást, az intenzív testi és szellemi tevékenységet kedvelik. 

A kihalás szélén 

A nyolcvanas évek nép­­szerű ku­­tyafaj­tája, de eredendő természetétől eltérő tulajdonságok jöttek divatba. Ráadásul a kom­munizmusban az erőt, kitartást, önálló kezdeményezést képviselő fajta mint eszmény évtizedekig nem lehetett aktuális. Az akkori tenyésztőszervezet a fajtától szokatlan, az eredeti karakter tulajdonságokkal sza­­kító irányt jelölt ki: eltűnt megszokott karaktere, nem si­került egyértelműen egységes és kívánatos új kuvaszképet al­kotni. A jellegét és feladatát is veszített fajta csakis mellőzött szerepbe kerülhetett a magyar emberek szemében. Egy 2019-es jogszabályi változással több tenyésztőszervezet alakulhatott, onnantól a fajta elindulhatott az újraépítkezés útján. A Hunnia Kuvasz Egyesület 2018-ban alakult, és létrehozta a két éve működő Elhelyezési és Tenyésztői Programját, és már indulásuk évében 50 százalékos növekedést értek el a tenyésztési adatokban. 

Régi-új szerepben 

– A két éve még a kihalás szélén álló fajta védelme kettős természetű, a Hunnia Kuvasz Tenyésztői és Kulturális Egyesület államilag elismert szervezetként aktívan műveli is mindkettőt – fogalmazott Hajnal Gyöngyi a jelen felada­tairól. Hozzátette: a génmegőrzés célja egy olyan tenyészállomány kialakítása, amely megtartja a jelenlegi eredményeket és megújulni is képes. Ez szólhat olyan regisztrálatlan kuvaszok bevonásáról a tenyésztésbe, amelyek frissítik az erősen beszűkült génállományt és visszadúsítják a fajta nemes, egyedi tulajdonsá­gait. A kuvasz eredeti, külső és belső tulajdonságai nem sé­­rülhetnek, amit részben az eredeti feladatkör felidézésével teremtenek meg. Ugyanakkor minden élethelyzet ér­dekes lehet, ahol eddig nem vagy csak kevéssé fordult elő, de karbantartja képességeit. Például a speciális edukációs programok, személyi tulajdon őrzése, vagy a családi kutya szerepe. 

A populáció nevében 

– Megtiszteltetés, hogy a gazdag és teljes világképet őrző pásztorcsaládok kinyitották kapuikat a szakemberek előtt: olyan állattartókkal dolgozunk együtt, akik vállalják, hogy a gyakran képességeit elvesztett szülőktől származó, kenneltenyésztett, kihelyezett kölyköket tanítják, visszaillesztik eredeti munkakörnyezetébe – magyarázta Hajnal Gyöngyi. – A most feladatkörben szolgáló kuvaszok genetikája régen osztozott ebben, de már hosszú idő telt el megerősítése óta. Az állattartó gazdaságokba kihelyezett kutyáink jelentősége éppen ez: a teljes populáció nevében begyűjteni generációjuk tulajdonságait és továbbadni azt leszármazottaiknak. Ebben eddig megvannak az alapvető sikereink. Sokkal többet 3-4 év múlva tudok mondani.