Sok tartalék van a nyugdíjas korosztályban

– A hazai aktív korú lakosság kétharmada munkavállalást tervez a nyugdíjba vonulása után is. Ami nem is csoda, hiszen az elmúlt 10 évben az átlagos nettó bér megduplázódott, és a nyugdíjak csupán 47 százalékkal emelkedtek – írta a hrportal. 
 

Azok közül, akik nyugdíjas státuszuk ellenére szeretnének tovább dolgozni, 10-ből csak 1 jutott el odáig, hogy interjúra is behívják. Ez jelzi, hogy többségük nem is reménykedik abban, hogy foglalkoztatóra lel. Másrészt a munkáltatók sem túl nyitottak az idős korosztályok felé. 
 

Szabályozás 
 

A mai munkaerőpiaci helyzetben – öregedő-fogyó társadalom, munkaerő-elvándorlás, munkaerőhiány, felfelé araszolgató nyugdíjkorhatár – vétek elmenni ezen komoly tapasztalattal rendelkező és munkaképes dolgozói réteg mellett. 
 

A törvényi szabályozás ezt támogatja is, hiszen azoknak a munkáltatóknak, akik nyugdíjast foglalkoztatnak – akárcsak a nyugdíjas-szövetkezeteknek a tagjaik után –, nem kell szociális hozzájárulási adót, valamint szakképzési hozzájárulást fizetniük. A nyugdíjasnak pedig nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetnie, csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót. 

Ráadásul már nem érvényes az a korábbi korlátozás, amely szerint annak, aki megkereste a minimálbér tizenkétszeresét, megszüntetik a nyugdíj folyósítását. 
 

Gazdaságosabb 
 

A nyugdíjas munkavállalónak is jár az alapszabadság, valamint ezenfelül a 45 év felett járó 10 nap kor szerinti szabadság. Ha valaki részmunkaidőben dolgozik, az a szabadságos napok számát nem befolyásolja. A felmondási idő náluk is 30 nap. Ha a foglalkoztató mondja fel a munkaviszonyt – amit nyugdíjasnál indoklás nélkül megtehet –, akkor a felmondási idő felét kell ledolgozni, míg a másik felére fel kell mentenie a munkavégzés alól. 

Fontos tudni, hogy a nyugdíjas nem jogosult végkielégítésre. 
 

– Az, hogy gazdaságosabb lett a nyugdíjas-foglalkoztatás, ráadásul úgy, hogy magasabb nettó bért vihetnek haza, mint az azonos munkakörben foglakoztatott nem nyugdíjas kollégáik, lendített valamennyit az idős-, illetve nyugdíjas-foglalkoztatási kedven – állapította meg a portál. 
 

Ösztönzés 
 

A megfelelő munkaerő hiányával küzdő cégeknek, vállalkozásoknak, intézményeknek célszerű humánstratégiájukat újragondolva erőfeszítéseket tenniük azért, hogy megtalálják, megszólítsák, valamint az értékteremtő munkavégzés felé tereljék – ott tartsák – az idősebb generációk dolgozni még tudó és akaró tagjait. 
 

Nekik is jobb, ha nem érzik magukat feleslegesnek, bebizonyíthatják, hogy még ők is érnek valamit, az anyagi természetű ösztönző hatásáról nem is beszélve. Ráadásul általában nem terveznek külföldi munkavállalást, nem ugrálnak egyik helyről a másikra, hálásak, ha végre valahol dolgozhatnak.