Városi kitüntetést kapott

– Bármiből lehet báb – jelentette ki vidáman Tóth Andrea, a Kövér Béla Bábszínház bábkészítő műhelyének vezetője kérdésünkre, majd a munkaasztalról hirtelen felkapott szabóollóval rögvest szemléltette is állítása igazságát. 
 

– A nyele rózsaszín, úgyhogy legyen balerina. Megfogod, és már arrébb is lép, csak sánta szegény, nézd csak, hogy biceg – mondta, miközben az olló egyik szárát döcögősen a másik elé pakolgatta. Majd az egyiket derékszögbe lendítette, és már pörgött is kecsesen a táncosnő. 
Általános, sugárzó jókedvének okáról csak annyit mondott, hogy imádja a munkáját. A bábkészítés előtt húsz éven át az egészségügyben, azon belül is az elektrofiziológiai területen dolgozott. 
 

– Nagyon szerettem a munkámat, de másodállást kerestem mellé. Eredetileg bábszínésznek jelentkeztem a szegedi bábosok közé, de nem vettek fel. Nem sokkal később azonban bábkészítő tanfolyamot indítottak, ahová viszont felvettek. Szóval kidobtak az ajtón, de bemásztam az ablakon – mesélte nevetve, majd hozzátette, korábban egyáltalán nem foglalkozott kézműves tevékenységgel. 
 

– Az úszni nem tudók bátorságával vetettem bele magam a bábkészítésbe, ami gyorsan elvarázsolt. Először félállásban, majd 2002 óta teljes munkaidőben dolgozom a bábszínházban – mondta. Az első 12 esztendőben egyedül készítette a bábokat, ma már három kollégájával együtt varrnak, ragasztanak, csi­­szolnak, kapcsoznak és szögelnek „életet” és személyiséget az anyagokba. 
 

Nagyot változott a világ 
 

Tóth Andrea arról is beszélt, hogy az elmúlt két és fél évtizedben rengeteget változtak a bábok. 
 

– Sokkal kifejezőbbé, aprólékosabbá váltak. A felhasznált anyagok tárháza is hatalmasra bővült, és persze a bábtípusok is. Volt olyan bábunk, amelynek beöntőcső volt a nyaka. A legutóbbi bemutatónál például a főszereplő ruhájához sok infúziós csövet vásároltunk. Emellett több száz szegecset és alátétet raktunk fel a Babszem Jankó című darabban a sárkányokra, míg elkészültek. Keresővé, kísérletezővé vált a szakma. Kesztyűs, marionett-, kétdimenziós és bunraku bábok, tárgyak és az árnyjátékok sík elemei egyaránt megjelennek a történetekben – részletezte. 
 

Csoda születik 
 

A bábtervező tervei alapján egy bemutatóhoz többnyire egy hónap áll rendelkezésükre, egy-egy karakter általában egy-két hét alatt születik meg. Tóth Andrea lapunknak elmondta, sokkal hamarabb megvan a báb szemében a fény, mint hogy rá lenne festve. 
–

 Még darabokban hever a figura a munkaasztalon, amikor már megvan. Izgalmas munkafolyamat, de minden egyes báb esetében bekövetkezik. Így nincs kedvenc, mindegyik ugyanolyan fontos – mondta. 
 

Tűvel fakasztott víz 
 

A Kölcsey-érem kapcsán kifejtette, véleménye szerint a hivatásszeretetével érdemelhette ki a városi kitüntetést. 
 

– Természetesen jólesett az elismerés. Nagyon szerencsésnek érzem magam. Jó csapatban, gyönyörű dolgokkal, érzékeny, alkotó emberekkel dolgozom. A bábkészítés nagyon komplex alkotó tevékenység, csodás elmerülni benne. És nagyon különleges. Felhívott egyszer egy barátom, és megkérdezte, mit csinálok. Éppen vizet varrtam. Ilyen cso­­dát nem sok munkahelyen művelhet az ember – közölte vidáman.