Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Az Együtt-PM a GDP 1 százalékát fordítaná a felsőoktatásra

Az LMP szerint tíz százalékkal kevesebb hallgatót vettekfel, mint tavaly. A vidéki egyetemek közül még mindig a debreceni a legnépszerűbb.
A Pannon Egyetemre csaknem kilencezer jelentkezőből mintegy kétezret vettek fel

A Pannon Egyetemre az idén 8969-en jelentkeztek, 1872 hallgatót vettek fel, közülük 1471 diákot állami ösztöndíjas képzési helyre - közölte a veszprémi központú intézmény csütörtökön.

A tájékoztatás szerint a felvett hallgatók közül 1271-en alapszakon, 313-an mesterszakon, 288-an pedig felsőoktatási szakképzésben kezdik meg tanulmányaikat. A legtöbb hallgatót a turizmus-vendéglátás alapszakra vették fel, ezt követi a vegyészmérnöki, valamint a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki alapképzési szak.

A legtöbb - 468 - pontra a mérnök informatikus alapszak önköltséges képzéséhez volt szükség. Az állami ösztöndíjas képzések közül a gazdálkodási és menedzsment, valamint nemzetközi gazdálkodás alapszakok esetében volt a legmagasabb a ponthatár, ott 460 pontra volt szükség.

A Pannon Egyetem közleményében kiemelték: szeptembertől új képzéseket indítanak, így Székesfehérváron mérnök informatikus mesterszakot, Veszprémben osztatlan tanári szakokat, Nagykanizsán gazdaságinformatikus alapszakot, illetve felsőoktatási szakképzési szinten agrár- és gazdaságtudományi képzésen is lehetőség nyílik a továbbtanulásra.

Azoknak, akik a jelenlegi felvételi alkalmával nem kerültek be az intézménybe, pótfelvételi eljárás keretében több szakot hirdet a Pannon Egyetem, ezekre elektronikus úton jelentkezhetnek az érdeklődők augusztus 12-ig.

A közleményben arra is kitértek, hogy meglátásuk szerint a magyar felsőoktatásnak a változó igényekhez igazodó új működési modellre kell áttérnie. Ezt indokolja, hogy az elmúlt tíz évben felére csökkent az érettségizők száma, és jelentősen megváltoztak a gazdasági szereplők igényei. Arra van szükség, hogy a hallgató, a gazdasági szereplők és az egyetem hosszú távú érdekei egyszerre teljesüljenek - mutattak rá.

Hangsúlyozták: a Pannon Egyetemnek ennek megfelelően nem a hallgatói létszám, hanem a gazdasági igényekhez igazodó képzés a fontos. Ezt igazolja az intézmény költségvetése, amelyben csak egyharmad részben szerepel az állami normatíva támogatása, az egyetem ugyanis a képzésre fordított forrásokat megtöbbszörözi az állami normatívához képest - olvasható a közleményben.

Megszüntetné az önköltséges képzést az MSZP

Az önköltséges felsőoktatási képzés megszüntetését javasolja az MSZP az idei felvételi adatok alapján.

Hiller István volt oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: az egyetemek és főiskolák a tavalyinál nyolcezerrel kevesebb diákot vettek fel, így 80 136 helyett szeptemberben 72 159 elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait.

Az önköltséges képzésre felvett hallgatók száma egy év alatt 37 százalékkal csökkent - tette hozzá, ezt azzal magyarázva, hogy sokan nem tudják kifizetni a tandíjat, akik pedig mégis, azok egy része inkább külföldre megy.

Az MSZP ezért a 2015-ben kezdődő tanévtől megszüntetné az önköltséges képzési formát. Egyidejűleg a színvonalemelés érdekében 240-ről 260-ra emelné a bekerüléshez szükséges minimumponthatárt. Aki eléri a kellő felvételi pontszámot, az első évben tandíjmentesen tanulhatna, majd a következő évtől az intézmények határozhatnák meg a bentmaradási követelményeket. "Azoktól, akik nem bírják vagy nem akarják állni az egyetemi versenyt, az intézmény saját szabályai szerint elköszön. Ez évszázadok óta így van" - fejtette ki.

Magyarázatul hozzáfűzte: az állam mindenkinek, aki teljesíti a felvételi követelményeket, biztosítaná a tandíjmentességet, majd a diákoknak kellene megtartaniuk.

További elképzeléseikről közölte: visszaadnák a felsőoktatásból 2010 óta kivont 63 milliárd forintot, de nem mechanikusan, hanem minőségi szempontok alapján. Emellett erősítenék az egyetemi autonómiát, folytatnák a kutatóegyetemi projektet és ösztönöznék a nyelvtanulást, így visszaállítanák a 2010-ben "azóta is teljesen ismeretlen okból, ostobaságból" megszüntetett nulladik évfolyamos nyelvi képzéseket.

A volt miniszter a felvételi eljárást értékelve azt mondta: két év alatt 46 ezerrel csökkent a felvételizők száma, amit demográfiai okokkal nem lehet magyarázni. Szerinte a háttérben az áll, hogy egyre több fiatal megy külföldre. A kormány felsőoktatás-politikája és a menetközben is többször módosított felvételi rendszer mára az elvándorlás egyik fő okává vált - jelentette ki.

Az MSZP-s képviselő beszélt arról is, hogy az oktatási kormányzat stratégiai tervei nem teljesültek. A gazdasági területekre a tavalyinál kevesebb, a műszaki, a természettudományos és az informatikai képzésekre több jelentkezőt akartak felvenni, ezzel szemben gazdasági képzésekre 13 százalékkal több hallgatót vettek fel, műszakiakra viszont 11, a természettudományos szakokra pedig 22 százalékkal kevesebbet. Csökkent az informatikai, valamint az orvosi és egészségtudományi képzésre bekerülők száma is, miközben pedagógusképzésre 20 százalékkal több diákot vettek fel - mondta.

Az Együtt-PM a GDP 1 százalékát fordítaná a felsőoktatásra

Az Együtt-PM választási szövetség, jelentősen növelné a felsőoktatásra fordítandó állami forrásokat: a GDP 1 százalékát költené erre a célra.

Karácsony Gergely független országgyűlési képviselő és Daróczi Gábor, az Együtt-PM választási szövetség oktatási szakpolitikusa a felsőoktatási ponthúzásról tartott, csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: visszaállítanák a Bajnai-kormány általi felsőoktatási finanszírozást.

Emellett – a szocialistákkal aláírt közpolitikai vállalásaiknak megfelelően - lehetővé tennék, hogy minden magyar érettségizett diák ingyenesen kezdhesse meg tanulmányait a felsőoktatásban, hogy az ne termelje újra a társadalmi különbségeket.

A politikusok szerint jelenleg 60 milliárd forint hiányzik a főiskolai, egyetemi finanszírozásból, Karácsony Gergely hozzátette: a GDP-arányos állami hozzájárulás az elmúlt években majdnem felére esett vissza, ezzel pedig sereghajtók vagyunk Európában.

A képviselő kifogásolta, hogy átláthatatlan, kiszámíthatatlan módon nyújt forrásokat az állam, ezt pedig különösen a vidéki egyetemek sínylik meg.

Bírálták azt is, hogy a két évvel ezelőttihez képest mintegy 50 ezerrel kevesebben, 95 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba. Daróczi Gergely kijelentette: azok maradtak el a jelentkezők közül, akik jobbnak látták külföldön folytatni tanulmányaikat, vagy anyagi helyzetük miatt feladták, hogy továbbtanuljanak. Mindkettő veszteség az ország számára – tette hozzá.

Alig változott a Műegyetemre felvettek száma

Mindössze tizennéggyel kevesebb jelentkezőt vettek fel idén a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre (BME), az alapképzésekre felvettek átlagpontszáma 410 volt - közölte az intézmény oktatási rektorhelyettese csütörtökön.

Jobbágy Ákos tájékoztatása szerint idén állami ösztöndíjas képzésre 4524, önköltséges képzésre pedig 628 jelentkezőt vettek fel. Bár az előbbi 108-cal kevesebb, az utóbbi pedig 94-gyel több a tavaly felvetteknél, az 5152 felvételt nyerő diák összességében csupán tizennéggyel kevesebb, mint 2012-ben. Hangsúlyozta: büszkék arra, hogy ezt a ponthatárokat magasan tartva tudták elérni.

A BME-re idén 10 ezer 561 diák jelentkezett.

A rektorhelyettes emlékeztetett arra, hogy a részösztöndíjas képzési formát idén a kormányrendelet nem tette lehetővé.

A minisztérium által meghatározott minimumpontokkal három gazdaságtudományi szakon is vettek fel jelentkezőket állami ösztöndíjas képzésre, így az alkalmazott közgazdaságtan (465 pont), a gazdálkodási és menedzsment és a nemzetközi gazdálkodás (460 pont) szakokra.

Jobbágy Ákos hangsúlyozta: más intézményekhez képest a Műegyetem minden műszaki és informatikai szakán magas pontszám kellett a bejutáshoz. Nappali alapképzésre nem vettek fel 300 pontnál kevesebbet elérő jelentkezőt, és ezt a műszaki képzési területen az országban csak a BME mondhatja el magáról. A Műegyetem esetében nem igaz, hogy 240 pontot elérő jelentkezőkből is mérnök lesz - jegyezte meg.

Az egyetem alapképzéseire felvettek átlagpontszáma 410 volt. A legmagasabb ponthatárok a vegyészmérnök és a mechatronikai mérnök alapszakokon voltak szükségesek, ezeken az átlagpontszám 454, illetve 463 volt.

Jobbágy Ákos kitért arra: pótfelvételit a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar hirdet meg, a létszámkeretekről a minisztérium dönt.

A rektorhelyettes a felvételi eljárással kapcsolatban megismételte az egyetem korábban már kifejtett álláspontját, amely szerint az emelt szintű érettségit a felsőoktatásba belépés feltételévé kellene tenni. Ezt azzal a tapasztalattal indokolta, hogy az emelt szintű érettségivel rendelkezők lényegesen jobban teljesítenek, lemorzsolódásuknak sokkal kisebb a veszélye. Ha a kormányzat most meghirdetné a változtatást, leghamarabb 2015-ben léphetne életbe, azaz a középiskolásoknak lenne idejük rá felkészülni - fűzte hozzá.

Továbbra is a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem

Továbbra is a debreceni a legnépszerűbb vidéki egyetem - jelentette ki Debreceni Egyetem (DE) általános rektorhelyettese csütörtökön az idei felvételi jelentkezéseket értékelő sajtótájékoztatóján.

Jávor András azt mondta, a felvételi eljárás változásai mellett is megőrizte népszerűségét a DE, amely az elsőhelyes jelentkezések alapján továbbra is a legnépszerűbb vidéki egyetemnek számít. Az idei általános felvételi eljárásban 6118 - 5043 állami ösztöndíjas és 1075 önköltséges - jelentkezőt vettek fel - mondta a professzor.

A felvett állami ösztöndíjasok száma 4,3 százalékkal emelkedett, ami némileg jobb eredmény, mint az országos átlag, ugyanakkor nagymértékben, mintegy 40 százalékkal csökkent az önköltséges képzésre felvett hallgatók létszáma, bár még ez is jobb, mint az országos mutató - jelezte Jávor András.

A 2013. évi keresztféléves hallgatókkal, a doktori képzésben részt vevőkkel, a pótfelvételin felvettekkel és az egyre növekvő számú angol nyelven tanulóval a tavalyihoz hasonlóan az elsőéves hallgatók száma az idén is megközelítheti a kilencezret - hangsúlyozta a rektorhelyettes.

Hozzátette: állami ösztöndíjas finanszírozási formában alapképzésre 3143-an, mesterképzésre 941-en, osztatlan képzésre 514-en, felsőoktatási szakképzésre 404-en nyertek felvételt.

A jelentkezők 62 alap- és 73 mesterképzési, 5 osztatlan szak, 14-féle felsőoktatási szakképzés közül választhattak. Új szakként hirdette meg az intézmény a felsőoktatási szakképzéseket, az osztatlan tanári szak szakpárjait, a fordító, a tolmács és a mechatronikai mérnöki mesterképzési szakokat.

Néhány szak nem indul szeptemberben, például az alapképzések közül az andragógia, a pedagógia, a környezettan, a mesterképzési szakok közül a német nyelv, irodalom és kultúra, a szociológia, a matematikus, a mestertanári szak több szakképzettsége és jó néhány az osztatlan tanári szakpárok közül - részletezte Jávor András.

Kiemelte: a különböző karokat másképp érintette a felvétel új rendje. Az egészségügyi karok képzéseiben lényegében nem történtek változások, ellenben a hajdúböszörményi gyermeknevelési és felnőttképzési karon 10 százalékkal, a gazdálkodástudományi és vidékfejlesztési karon 29,4 százalékkal, a mezőgazdaság-, élelmiszer-tudományi és környezetgazdálkodási karon 24,8 százalékkal nőtt a felvettek aránya. A gazdálkodási menedzser szakra 460 ponttal, a jogászképzésbe 464 ponttal, a pénzügyi képzésbe 458 ponttal, az általános orvosképzésbe 431 ponttal lehetett az idén bekerülni a Debreceni Egyetemre - sorolt néhány példát a rektorhelyettes.

Ugyanakkor - mint kifejtette - a prioritást élvező képzések közül kevesebb hallgatót vettek fel a műszaki karra, az informatikai karra, a természettudományi és technológiai karra. Ugyancsak vesztese volt az ez évi felvételi eljárásnak a kormányzati intézkedések miatt az állam- és jogtudományi kar - magyarázta Jávor András, megjegyezve: a mesterszakok továbbra sem tekinthetők sikertörténetnek, ami országos problémának is tekinthető. A piac még nem árazta be a mesterképzést, pedig mester diplomával 30-40 százalékos jövedelemtöbblet is elérhető - mondta.

Jávor András szerint valószínűleg nehézséget fog okozni az önköltséges hallgatói létszám mérséklődése, ez a fizetőképes kereslet visszaszorulásáról árulkodik. Ma már egyre biztosabban megjósolható a potenciális jelentkezői létszám visszaesése is.

Összességében sikeresnek ítélte a 2013-as felvételi eljárást, hiszen az országosan csökkenő jelentkezések ellenére ebben a hátrányos helyzetű régióban meg tudták őrizni pozíciójukat a beiskolázásban. A Debreceni Egyetem a pótfelvételi eljárás során a szakok jelentős, döntő hányadát várhatóan meghirdeti, így azok elérhetők lesznek a jelentkezni kívánók számára, de már csak önköltséges formában - közölte a rektorhelyettes.

LMP: tíz százalékkal kevesebb hallgatót vettekfel, mint tavaly

Az LMP szerint tovább folytatódik a felsőoktatás leépülése, idén összességében tíz százalékkal kevesebb hallgatót vettek fel, mint tavaly - közölte Osztolykán Ágnes független országgyűlési képviselő csütörtökön az MTI-vel.

Az LMP politikusának közleménye szerint a felsőoktatási felvételi pontszámok kihirdetésével "egy egészen elképesztő, a diákok jogait sokszorosan megsértő, kiszámíthatatlan felvételi eljárás végére került pont".

Úgy fogalmazott, hogy "az eszetlen" oktatáspolitika folyományaként évek óta zuhan a felsőoktatásba jelentkezők száma, teljes zűrzavar és kiszámíthatatlanság uralkodott a felvételi jelentkezések előtti hónapokban, amikor folyamatosan változott a kormány elképzelése.

Osztolykán Ágnes szerint hiába voltak a hallgatói tiltakozások és utána a kormányzati ígérgetések, a felvételik után is óriási kérőjelek maradtak. A "brutális forráskivonás" után az sem világos, hogy a beharangozott államilag finanszírozott helyek költségeit miből fogják fedezni, miközben a változtatások további eredményeként a vidéki főiskolák újabb veszteségeket szenvednek el - hangsúlyozza.

Az LMP szerint vissza kell adni a forrásokat az intézményeknek, sőt hosszabb távon a finanszírozás mértékét a kormányváltás előtti szintekhez képest is növelni kell - zárja a közleményt.

Szerda este hozták nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat a www.felvi.hu oldalon.

Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős helyettes államtitkár egy csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy idén összesen 95 445-en jelentkeztek valamilyen felsőoktatási intézménybe, közülük 72 159-et vettek fel, ami több mint 75 százalékos arány. Klinghammer István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára ugyanazon a sajtótájékoztatón közölte: a kormány teljesítette vállalásait az államilag finanszírozott felsőoktatási hallgatók felvételre vonatkozóan, 55 ezer hallgatónál többet, 58 844-et vettek fel az intézmények.

Olvasóink írták

  • 2. kipkop 2013. július 25. 17:41
    „Ingyen egyetemi tanulás? A tervezett 20-32-40%-os SZJA-t figyelembe véve nem is annyira ingyenes.”
  • 1. waterbear 2013. július 25. 13:19
    „Együtt PM? Na, már nem bíznak a 2014-es számban?
    Ez is cak eyg pártpropaganda húzás...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem adott elsőbbséget - halálos baleset Hajdúdorogon

Több autó ütközött össze csütörtök délután Hajdúdorog belterületén. Tovább olvasom