Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 7°C Még több cikk.

Az új büntetés-végrehajtási törvényről vitáztak ma a parlamentben

A javaslatot alapos előkészítés előzte meg - mondta Répássy Róbert.
18:05 - Az új büntetés-végrehajtási (bv) kódex általános vitájával fejeződött be az Országgyűlés szerdai ülése.

Képviselői felszólalások

Dorosz Dávid független képviselő, az Együtt-PM politikusa felszólalásában beszélt a börtönök 140 százalékos kihasználtságáról, amellyel szerinte ez a javaslat sem kezd semmit. Úgy fogalmazott: a korábbi kritikák hatására vannak javuló tendenciák és új irányok a javaslatban, viszont nagyon sok benne a hiba, ezért több módosító indítványt is beterjesztenek. Reményét fejezte ki, hogy a kormánypártok kivételesen figyelembe veszik az ellenzéki pártok által egységesen támogatott, szakmai alapokon nyugvó kezdeményezéseiket.

Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a kemény büntetőpolitika mellett vannak, de érvényesülnie kell a tisztességes eljárás követelményének is.

Ferenczi Gábor (független) szerint a kormány ugyan társadalmi nyomás hatására kötelezővé teszi a munkát a raboknak, de nem tudnak nekik munkát adni. Csak akkor ér valamint a "sűrűn írt" kétszáz oldalas javaslat, ha megvannak a feltételek is - tette hozzá.

Répássy: alapos előkészítés előzte meg a javaslatot

Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva először megköszönte a büntetés-végrehajtás dolgozóinak munkáját. Kapott ez az előterjesztés hideget és meleget egyformán - fogalmazott, hozzátéve: a kritikákat megvizsgálják és megfontolják. Az államtitkár kiemelte: a kódex előkészítése alapos munka volt, és már fél éve elkezdődött.

A kényszermunka nemzetközi egyezményekbe ütközik, ezért úgy kellett megfogalmazni a munkavégzést, hogy az ne sértse ezeket. A kódex a munkáltatást általánosan kötelezővé teszi - jelezte. A hitgyakorlás kiemelten biztosított, és akár külső helyszínen is lehetővé tehető. Szólt arról is, hogy a magán elzárás ideje csökken, mert egyre kezelhetetlenebbé válik az elítélt az eddigi tapasztalatok szerint. Az ösztöndíj és a fizetett szabadság pedig a hatályos szabályozásnak is része - jelezte. A férőhelyek és a túltelítettség kérdésére úgy reagált: 2010-ben 132 százalékos volt a bv-intézetek telítettsége, ma ez 146 százalék, ez azonban nem az elmúlt három évben jelentkezett. Ha ezt orvosolni kell, akkor hosszú évek elmaradását kell orvosolni, és megosztotta a felelősséget a bírálókkal. Közlése szerint 3539 férőhely-bővítést terveznek két év alatt, a program keretében az észak-magyarországi régióban legalább 1000 férőhelyes börtön épülne.

Végül az államtitkár úgy fogalmazott: a bv-n nem lehet számon kérni a büntetőpolitika szempontjait, azok a túlzsúfoltságot is kezelni tudják jelen pillanatban.

Ezt követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát lezárta, a részletes vitát később tartják.

Lenhardt Balázs független képviselő napirend utáni felszólalásában - szavai szerint - szubjektív tablót állított az elmúlt negyedszázad politikai történéseinek, felidézve az 1989-es eseményeket, a rendszerváltozás szereplőit. A képviselő az időszak áttekintését a későbbiekben napirend utáni felszólalás-sorozatában folytatja.

Ezt követően a levezető elnök az ülésnapot is lezárta. Balczó Zoltán az Országgyűlés következő, összesen háromnapos ülését december 2-re hívta össze. Hétfőn egynapos ülést tartanak, majd kedden és szerdán is üléseznek a képviselők.

Plenáris ülés az Országházban - november 27. Fotó: MTI (galéria)


16:46 - A Fidesz szerint választ ad a kor problémáira az új büntetés-végrehajtási (bv) kódex, míg az ellenzéki pártok kifogásolták a törvényjavaslat benyújtásának módját és a gyors parlamenti napirendre vételét szerdán az Országgyűlésben, a javaslat általános vitájában.

Fidesz: a törvényjavaslat választ ad a kor problémáira

Kozma Péter (Fidesz) úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat választ ad a kor problémáira. Az új büntetés-végrehajtási kódex egyebek között tartalmazza a védelemhez, az anyanyelv használatához és a megfelelő tájékoztatáshoz való jogokat, valamint az eljáró hatóságok büntetés-végrehajtással összefüggő feladatait, meghatározza, hogy a törvényesség, a fokozatosság és az egyénesítés elvei mentén kell eljárni.

Fontosnak értékelte azt a változást, hogy a büntetés végrehajtásának megkezdésére vonatkozó felhívást a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága küldi ki, ez elősegítheti a büntetések megkezdését. Megjegyezte, a rezsimbe sorolás esetén az bv-intézményben töltött első harminc nap a fontos.

A kormánypárti politikus szerint kiemelt cél, hogy a bv-ben részt vevő elítélt a társadalmi visszailleszkedését minden lehetséges módon segítsék elő. Hozzátette: az elítélt tartási költségekhez való hozzájárulásának összegét is meghatározzák, az évente meghatározott napi összeg nem lehet kevesebb, mint az egy havi alapmunkadíj egy százaléka.

Kozma Péter beszélt arról, hogy túlzsúfoltak a bv-intézetek, ezért fontos a férőhelyek bővítése, és ezért üdvözölte, hogy észak-magyarországi régióban ezer férőhelyes új bv-intézetet építenek.

MSZP: nincs forrás az intézkedésekre

Bárándy Gergely (MSZP) szerint érdemes lett volna "kicsit nagyobb feneket keríteni" a harminc évvel ezelőtti törvényerejű rendeltet leváltó bv-kódexnek. Emlékeztetett arra, hogy a javaslatot pénteken nyújtotta be a kormány a parlamentnek, és utolsó pontként szerepel a napirenden. Hiányolta, hogy nem "kétkörös" általános vitában tárgyalják meg, mint ahogy tették azt a büntető és a polgári törvénykönyvvel.

A több mint négyszáz paragrafusból álló előterjesztés pozitívumaként említette, hogy a kormány figyelembe vette az eddigi előkészítő munkát, építettek a korábbi eredményekre. Ez szerinte azt mutatja, hogy komolyabb szakmai előkészítés eredményeként került a Ház elé.

Az ellenzéki politikus kritikaként említette, hogy túl sokat emeltek át a korábbi rendeletekből, néhol a megfogalmazott elveknek nem felelnek meg a részletszabályok. Példaként azt emelte ki, hogy az előzetes letartóztatás esetén a fogva tartott havonta fogadhat látogatót.

Mint mondta, a javaslat számos rendelkezést tartalmaz, amely a kapcsolódó végrehajtási rendeletek nélkül nehezen értelmezhető, ezért érdemes lett volna azokat a rendelettervezeteket is a jogalkotó rendelkezésére bocsátani.

Bárándy Gergely a terület legnagyobb problémájának a pénzhiányt említette, és szerinte a kódexben foglalt intézkedésekre sem lesz forrás. A bv-ben nagy a fluktuáció, ez pedig nehezíti a feladatellátást - vélekedett.

Frakciótársa, Harangozó Tamás összegzése szerint az indítvány progresszív szemléletű, támogatható, a részletek szintjén azonban számos aggály vethető fel.

Jobbik: túl liberális az új kódex

Staudt Gábor (Jobbik) is kifogásolta, a javaslat benyújtásának és tárgyalásának módját. Azt mondta, túl liberális a javaslat szemlélete, ebben a formában nem támogatják. Az előterjesztést "farkasbőrbe bújt báránynak" nevezte az abban megfogalmazott elvek miatt; miközben a kormány azt mondta, eljön az a világ, hogy senkinek nem lesz jó börtönben lenni, a kódexben ebből semmi nem köszön vissza.

A politikus szerint figyelemmel kell lenni arra, hogy az elítéltek egy része nem szeretne visszailleszkedni a társadalomba és az ő esetükben csak az elrettentés használ, persze bizonyos esetekben segíteni kell a reintegrációt.

A törvényjavaslatban megfogalmazott modell a nyugati vagy északi modellekre hasonlít, amelyek nem kielégítőek a magyar viszonyokra - mondta.

Staudt Gábor szerint ugyan történt előrelépés a rabmunkában, de még mindig egyfajta jutalomként jelenik meg, bizonyos esetekben kötelezővé kellene tenni. Hozzátette: az elítéltek kevesebb mint 20 százaléka dolgozik.

A szexuális bűnelkövetők esetében megfontolandónak tartotta a kémiai kasztrálás bevezetésének lehetőségét.

Frakciótársa, Gaudi-Nagy Tamás a magyar börtönviszonyokat kritizálta, katasztrofálisnak nevezve azokat, megjegyezte ugyanakkor, hogy a másik véglet, a "wellness-börtön" sem helyes, például Szombathelyen.

LMP: előremutató a javaslat, de a gyökeres reform elmarad

Mile Lajos, az LMP képviselője azt vetette fel, hogy az új bv-szabályozás több évtizedes adósság, jelezve ugyanakkor, hogy ilyen közel még sosem volt egy új bv-kódex.

Szerinte azonban a jelenlegi helyzet tarthatatlan, a büntetőpolitika ugyanis megáll a szigorú büntetéseknél, és nem készül fel arra, mi lesz azután. A rendszer újratermeli a bűnözést, amely ellen vasszigorral kíván fellépni, "a túlzsúfolt börtönök pedig a bűnözés magasiskolái" - fogalmazott.

Mile Lajos abból a szempontból örömtelinek nevezte a javaslatot, hogy az legalább a jogi szabályozás szintjén átformálja a szabadságvesztést, és új elemként megjelennek benne a megváltozott társadalmi környezetre reagáló új alapelvek, a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, az egyéniesítés és a társadalomba való visszailleszkedés elősegítése.

Hangsúlyozta azonban, hogy hiába a deklarált elvek, ha azok például a forráshiány miatt nem tudnak érvényesülni.

Az LMP-s képviselő összegzése szerint az javaslat több tekintetben is előremutató változásokat fogalmaz meg, ám a gyökeres reform elmarad.

Plenáris ülés az Országházban - november 27. Fotó: MTI (galéria)


15:25 - A képviselők lezárták a gyermekvédelmi törvény módosításáról szóló általános vitát, majd megkezdték a 2015 elején életbe lépő új büntetés-végrehajtási kódex tárgyalását.

Gyermekvédelmi törvény

A vitában felszólaló Ágh Péter (Fidesz) a törvényjavaslat három célját emelte ki: a megelőző párfogás, mint új jogintézmény bevezetését, az internetes veszélyek elleni jogi fellépés biztosítását, valamint a gyermeknevelési tevékenységből kizárását azoknak, akik gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményt követtek el.

Baráth Zsolt (Jobbik) kifogásolta, hogy a szakbizottságban több kérdésére sem kapott konkrét választ, ezeket újra feltette az általános vitában. A képviselő nem értette például azt, hogy a megelőző pártfogói intézmény hatályba lépésére miért kell 13 hónapot várni, szerinte azonnal be kellene vezetni. Hozzátette: gyermekvédelmi és gyermekjogi szempontból támogathatónak tűnik a javaslat.

Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a vitában elhangzottakra azt válaszolta: egyszer gyors bevezetést, egyszer pedig részletes kidolgozást és tájékoztatást kérnek a képviselők. Nehezményezte, hogy a Demokratikus Koalíció független képviselői nem vettek részt a vitában.

Ezt követően Ujhelyi István lezárta az általános vitát.

Részletes viták

A kormányablakok kialakításáról szóló részletes vitában a jobbikos Staudt Gábor azt a módosító javaslatát ismertette, amelyben a helyi önkormányzat által kiszabható bírság mértékét csökkentené magánszemélyeknél 150 ezer forintra, jogi személyeknél pedig 1,5 millió forintra.

Szabó Erika területi közigazgatásért felelős államtitkár zárszavában azt mondta: jövőre a kormányablakok hálózata és az ott intézhető ügyek köre is bővül. Kiemelte, a törvény biztosítja azt a lehetőséget, hogy a polgárok elektronikus úton igényeljenek anyakönyvi okiratot, és azt a kiválasztott anyakönyvvezetőnél vegyék át.

A levezető elnök a részletes vitát lezárta, csak úgy, mint az állami és önkormányzati nyilvántartások együttműködésének szabályairól és a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslatokét, amelyekben nem alakult ki vita.

Répássy: az elítéltek jogkövető magatartásra szoktatása az új bv-kódex célja

Az átfogó igazságügyi reform részeként 2015 elején léphet életbe az új büntetés-végrehajtási (bv) kódex, amelynek célja a társadalom védelme mellett a fogvatartottak nevelése, munkára, jogkövető magatartásra szoktatása, hogy szabadulásuk után a társadalom értékes tagjaivá váljanak - mondta Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a törvénykönyv tartalmát ismertető parlamenti expozéjában.

A 438 paragrafusból álló, indoklással együtt csaknem háromszáz oldalas kódex egy 1979-es törvényerejű rendeletet vált fel, igazodva az azóta bekövetkezett változásokhoz és a július 1-je óta hatályos új büntető törvénykönyvhöz.

Répássy Róbert újdonságként említette, hogy rögzítik a szabadságvesztés végrehajtásának alapelveit, így a hagyományos alapelvek (törvényesség, fokozatosság) mellett megjelenik köztük a rugalmasság, a káros hatások minimalizálása, a pragmatizmus és az egyéniesítés.

Egy új kockázatelemzési és -kezelési rendszer bevezetése mellett szintén újdonság, hogy 2016. január 1-jével létrejön a központi kivizsgáló és módszertani intézet, amely a legalább 18 hónap szabadságvesztésre ítéltek befogadásáról és elhelyezéséről dönt majd.

Az államtitkár arról is beszélt, az elítélteknek meg kell téríteniük az általuk okozott sérülések miatt adódó költségeket, anyagi lehetőségeikhez mérten - vagyis nem a piaci árakhoz igazítva - fizetniük kell a mosásért és az olyan többletszolgáltatásokért is, mint a merülő forraló és a hűtőszekrény használata.

Répássy Róbert célként fogalmazta meg, hogy a fogvatartottak hasznos tevékenységet végezzenek a börtönökben. Az elítéltek - törvényben meghatározott kivételekkel - kötelesek dolgozni, és fogva tartásuk költségeihez hozzájárulni.

Az igazságügyi államtitkár arról is beszélt, az új kódex érdemben csökkentheti a túlzsúfolt megyei bv-intézetek telítettségét.

Szólt arról is, hogy a javaslat a végrehajtási fokozatokhoz három-három rezsimkategóriát rendel általános, enyhébb és szigorúbb szabályokkal, amelyek elsősorban az elítéltek intézeten belüli mozgatását, a zárkaajtó nyitva vagy zárva tartását, illetve a kapcsolattartást határozzák meg.

Hogy ki melyik rezsimkategóriába kerül, azt elsősorban biztonsági és visszaesési kockázati besorolása, magatartása és a reintegrációs programokban való előrehaladása alapján állapítják meg.

Plenáris ülés az Országházban - november 27. Fotó: MTI (galéria)


13:27 - A vatikáni szerződés módosításáról és a gyermekek védelmével összefüggő törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szerdai ülése.

Kormány: a javaslat rendezi az egyházak állami támogatását

Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára expozéjában elmondta: 2013. október 21-én írták alá a vatikáni szerződés módosítását. A javaslat továbbra is biztosítja a közfeladatot ellátó egyházi intézményeknek a hasonló állami intézményekkel azonos finanszírozást. Az állam az állami iskolákban a katolikus egyház által végzett hitéleti képzés költségeit is nagyban fedezi.

Kiemelte azt is: a javaslat kiterjeszti a bevett egyházak részére az adófizetők által felajánlott személyi jövedelemadó 1 százalékokat a teljes személyi jövedelemadó egy százalékára, "stabilizálva ezzel az állami támogatási formát, amely alapvetően az egyházak hitéleti tevékenységét hivatott támogatni".

MSZP: a javaslat visszaveti az egy százalékos felajánlásokat

Hiller István (MSZP) a személyi jövedelemadó egy százalékának automatikus kiegészítéséről azt mondta, összegszerűen gesztus, de nem gondolja, hogy az egyházak javát szolgálja. Abban kell támogatni az egyházakat, hogy befolyásolhassák az adózókat az egy százalék felajánlására, majd ezt az összeget egészítsék ki - fejtette ki álláspontját. Úgy értékelte, hogy a jelenlegi javaslat visszaveti a felajánlásokat.

Kritizálta a felsőoktatási politikát a kvótaképzés miatt, ami szerinte nem segíti elő a minőség javításával összefüggésben megfogalmazott célokat. Hiller István szerint ha kvótát juttatnak bármely fenntartónak az azt jelenti, hogy úgy teljesíthet, ahogy akar, így is, úgy is megkapod a kvótát.

Plenáris ülés az Országházban - november 27. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Az ellenzéki képviselő nem értett egyet a Római Magyar Akadémia tulajdonjogának megosztásával sem, mert az szerinte hátrányt okoz az intézménynek.

Kijelentette: ezt a megállapodást és annak eredetijét értéknek tartják, és annak egészét nem kívánják elutasítani.

A Jobbik támogatja a megállapodást

Mirkóczki Ádám (Jobbik) elmondta, a megállapodást helyesnek, fontosnak és szükségesnek tartják, ezért támogatják annak elfogadását.

Az ellenzéki politikus liberálisnak tartotta Hiller István elképzelését.

Vita lezárása

Hölvényi György államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy a megállapodást egyenlő felek, hosszú munkával hosszú távra kötötték meg, nem az állam által oktrojált szerződés. Annak célja átvezetni azokat a feladatokat, amelyek a megváltozott törvények miatt adódtak, és amennyire lehet, stabilitást és kiszámíthatóságot biztosítani - közölte.

Az általános vitát az elnöklő Balczó Zoltán lezárta, a következő ülésen az előterjesztés elfogadásáról döntenek.

Egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosítása

A kormány második gyermekbarát törvénycsomagjának nevezett előterjesztésről Balatoni Monika, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára közölte, három fő célja van, az egyik annak megteremtése, hogy akik gyermekek sérelmére követnek el súlyos bűncselekményeket, azok a jövőben ne végezhessenek gyermekek nevelésével, felügyeletével, gondozásával, gyógykezelésével kapcsolatos tevékenységet. Hozzátette: a célok között szerepel a megelőző pártfogás mint új gyermekvédelmi jogintézmény bevezetése, valamint a gyermekekre az interneten leselkedő veszélyek elleni fellépés szabályozása.
A gyermekek sérelmére súlyos bűncselekményt elkövetőkkel összefüggésben azt mondta, szigorú foglalkoztatási feltételeket írnak elő. Ha valaki mentesül a büntettet előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, meghatározott ideig akkor sem létesíthet munkaviszonyt olyan intézményben, amely gyermekekkel foglalkozik, ha a bűncselekményt gyermek sérelmére követte el - fejtette ki.

Megjegyezte, hogy a jövőben kérés nélkül is tartalmazni fogja az erkölcsi bizonyítvány, ha az adott személy foglalkozás eltiltása alatt áll.

Az államtitkár azt mondta, bizonyos bűncselekmények esetén, többek között emberölés, emberrablás, nemi erkölcs elleni bűncselekmények esetén nő az elévülési idő, vagyis a sértett nagykorúvá válásával kezdődne az elévülési idő.

Balatoni Monika megelőző pártfogás céljának a szocializáció elősegítését és a bűnismétlés megelőzését nevezte minél korábbi szakaszban. Összefoglaló pártfogó felügyelői vélemény készítését is előírják - közölte.

Az internettel összefüggő szabályokról azt mondta, az internetszolgáltatók által biztosított ingyenes szűrőszoftverek használatát teszik kötelezővé a köznevelési intézményekben és a nyilvános könyvtárakban.

Plenáris ülés az Országházban - november 27. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

A szolgáltatóknak fel kell tüntetni honlapjukon a tárhelyszolgáltatók elérhetőségi adatait, a Magyarországon forgalomba hozott játékszoftvereken is kötelező lenne feltüntetni a 18 éven aluliaknak nem ajánlott figyelmeztetést, emellett létrehoznák a gyermekvédelmi internetkerekasztalt is - ismertette.

Balatoni Monika kitért arra, hogy évente 30 gyermek hal meg bántalmazás miatt, a veszélyeztetett kiskorúak száma megközelíti 200 ezret, egy felismert esetre 25 rejtett jut. Elmondta, Nyugat-Európában ez az arány egy a tízhez, egy nemzetközi összehasonlítás szerint pedig Magyarország a 27 legfejlettebb OECD ország közül hátulról a negyedik helyen áll a bántalmazás, elhanyagolás miatt meghalt gyermekek statisztikai adatai szerint.

14:06 - Agrár- és környezetügyi tárgyú törvénymódosítási javaslatok általános vitájával folytatódott a parlament munkája kedden.

A Jobbik támogatja a javaslatot

Magyar Zoltán (Jobbik) azt mondta, a benyújtás körülményei miatt nem tartották általános vitára alkalmasnak a javaslatot, ugyanis azt péntek délután adták be, ezért nem volt idő felkészülni a benne foglaltakból. A jogszabály egy tipikus salátatörvény - folytatta az ellenzéki képviselő, aki viszont úgy összesített, hogy a végszavazáson támogatni tudják az indítvány, mert a módosítások jelentős részével egyetértenek.

A Jobbik örömmel veszi az állami ménesekkel kapcsolatos változásokat, az viszont aggályokra ad okot, hogy az üzleti szempontból nyereséges területeket elkezdték kiszervezni, és csak a tisztán génmegőrzésre és a nemzeti hagyaték növelésére hagyatkozó tenyésztési programokat hagyják meg az adófizetőknek - közölte.

Emellett szót emelt annak érdekében is, hogy ne csak a csincsilla és az angóranyúl prémjét lehessen használni, hanem a szigorú állatvédelmi törvények betartása mellett más fajokat is vegyenek fel erre a listára.

Az LMP is egyetért a javaslattal, de vannak kérdései

Az LMP-s Lengyel Szilvia felszólalásában elmondta, pártja is támogatja a törvényjavaslatot, ám a benyújtás módjával ők sem értenek egyet.

Több kérdést is feltett ugyanakkor, így például a háromhektárosnál kisebb területek nyilvános pályáztatás és árverés nélküli értékesítésével kapcsolatban, amelynek ügyében elfogadhatónak tartja a kormányzati érvelést, de - mint fogalmazott - egy ellenzéki politikusnak mindig aggodalmai merülnek fel a földalapnál korábban történtek miatt.
Érdeklődött emellett az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. szerepéről is.

Fidesz: szükség van a módosításokra

Tóth József, a Fidesz képviselője közölte, hogy a salátatörvényben a legtöbb módosítás csak egy-egy mondatot érint. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minden módosításra szükség van, mert azok a gazdákat segítik.

A jelentősebb változtatások közül kiemelte a földhivatali ügyintézési határidők módosítását, az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. megalapítását, valamint a halgazdálkodási törvényben foglalt nyilvántartási rendelkezések kiegészítését.

Budai Gyula: az agrártörvények jobbítását szolgálják a módosítások

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a vitában elhangzottakra adott válaszában hangsúlyozta, hogy a módosítások a jogszabályok jobbítását szolgálják.

Helyes döntésnek nevezte egyúttal, hogy a három hektárnál kisebb területeket pályáztatás nélkül lehet majd értékesíteni. Ezt azzal magyarázta, hogy sok olyan terület van egy-egy gazdaság közé beékelve, amely állami tulajdonban van, ám az állam nem tudja használni, így az értékesítés az ott élő gazdák tevékenységét megkönnyíti.

Ezt követően Ujhelyi István levezető elnök délutánig elnapolta az általános vita lezárását.

Az új Ptk. miatt is módosítana a Fidesz több agrártörvényt is

Részben a jövő márciusban hatályba lépő új Polgári törvénykönyv, részben szakmai érvek miatt változtatna meg a Fidesz több agrártárgyú törvényt. Jakab István (Fidesz) expozéjában kiemelte: a gazdálkodással összefüggő, valamint egyéb jogszabályi változások miatt szükséges a törvények módosítása.

Változna egyebek mellett a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozásról szóló törvény is, mivel ezt az új Ptk.-val összhangba kell hozni. Jakab István kiemelte, hogy komoly szakmai indokok is vannak, a vis maior-törvényt például azért kell megváltoztatni, mert a termelők természeti csapás esetén szerződéseiket nem tudták teljesíteni, így fedezeti vásárlással éltek velük szemben. Ez szerinte az ellehetetlenülésig ment volna, ezért a piac kiszámíthatóbb működése és megfelelő garanciák miatt kell módosítani a szabályokon. Ennek köszönhetően garancia lehet arra, hogy a terméket értékesítik és ki is fizetik.

Plenáris ülés az Országházban - november 27. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

A Fidesz nevében a vitában felszólaló Obreczán Ferenc a törvénytervezet ismertetése mellett azt hangsúlyozta, hogy minden esetben az agrárium egy régóta húzódó felszültségére, problémájára keresnek választ.

Jakab István az előterjesztő nevében a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte az észrevételeket és ismételten a javaslat támogatását kérte a képviselőktől.

Ezután az elnöklő Balczó Zoltán a részletes vitát lezárta.

11:06 - Az agrárkamarai és a földtörvény részletes vitájával kezdődött szerdán az Országgyűlés ülése, majd az egyes törvények agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításának általános vitájával folytatódott.

Az agrárkamarai törvény részletes vitája

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosításának részletes vitájában Magyar Zoltán (Jobbik) a módosító javaslatait ismertetve közölte, írásbeli hozzájárulás esetén kezelhetné, vezethetné a kamara a tagjának adatait. Egy másik módosító indítványát fricskának nevezte, mivel egy teljes paragrafust törölne a javaslatból adatkezelési aggályok miatt.

Hozzátette: az egész agrárkamarai törvényt újra kellene tárgyalni, és azon véleményének adott hangot, hogy a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (Magosz) agrárkamarai pozíciószerzésével sok gazdálkodó érezheti úgy, hogy nem megfelelően képviselik az érdekeit.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára, a Magosz szövetségi igazgatója nemtelen politikai támadásként értékelte a képviselő által elmondottakat, amit a tagság nevében visszautasított. Jakab István (Fidesz), a Magosz elnöke arra szólította fel a képviselőt, hogy azzal a szervezettel foglalkozzon, amelyet ő épített fel. A törvénymódosításnak és ne az általános politikai hecckampánynak szentelje a felszólalását - tette hozzá.

Czira Szabolcs (Fidesz) a módosító indítványát ismertetve azt mondta, kezdeményezi, hogy azoknak az állatorvosoknak, akik más tevékenységet nem folytatnak, ne kelljen az agrárkamarában is tagnak lenniük.

Az előterjesztő Jakab István zárszavában elmondta, minden olyan módosításban partnerek, amely a kamara működését jobbá teszi.
Az elnöklő Ujhelyi István a részletes vitát lezárta, a módosító javaslatokról a következő ülésen döntenek.

A földtörvény részletes vitája

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló javaslat részletes vitájában Magyar Zoltán (Jobbik) ismét fricskának nevezte egyik módosító indítványát, amely arról szól, hogy az agrárkamara helyett az Anyaföldvédelmi Kerekasztal legyen az, amely nyilvántartja az agrárgazdálkodók azonosító számát.

A kormánypárti politikus támadták a javaslatot. Font Sándor (Fidesz) szerint az ellenzéki képviselő azt kéri, hogy egy legitim szervezet helyett egy senki által meg nem választott szervezet vezesse a nyilvántartásokat. Budai Gyula pedig azt mondta, a kerekasztal sehol sincs bejegyezve, míg a kamara egy legitim szervezet.

Magyar Zoltán a vita későbbi szakaszában további módosító indítványait is ismertette. Kezdeményezte, hogy a helyi földbizottság tagjainak erkölcsi bizonyítványt is be kelljen szerezniük, továbbá a jegyzőnek nyilván kellene tartania a helyi bizottságok tagjainak tulajdonában, hasznosításában lévő földterületek nagyságát.

Plenáris ülés az Országházban - november 27. Fotó: MTI/Kovács Tamás (galéria)

Budai Gyula zárszavában azt mondta, hogy a vitában elmondottak is arról árulkodnak, hogy csak politikai haszonszerzésből hivatkoznak a magyar gazdákra az ellenzékiek, miközben azt gondolják róluk, hogy ezekben a bizottságokban korruptak lesznek a gazdák, és maguknak fogják kiutalni a földeket.

A részletes vitát az elnöklő Ujhelyi István lezárta, a módosító javaslatokról a következő ülésen döntenek.

32 agrár és környezeti tárgyú törvényt módosítanak

Az előterjesztő nevében felszólaló Budai Gyula az egyes törvények agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításának általános vitájában azt mondta, a VM összegyűjtötte azokat a törvénymódosítási igényeit, amelyek rövid terjedelmük vagy tartalmuk miatt nem igénylik, hogy az Országgyűlés külön-külön foglalkozzon velük, de még idén ősszel indokolt az elfogadásuk.

A kormány 32 törvény módosítására tesz javaslatot - mondta az államtitkár, aki kiemelte, hogy a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és Értékesítő Kft.-t és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-t is a vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá helyezik.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása az állatkert fogalmának jogharmonizációs célú meghatározását tartalmazza - folytatta. A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló törvényt azért módosítják, hogy pontosítsák a védett eredetű kifejezés jelölésként történő használatára vonatkozó rendelkezéseket, valamint újraszabályozzák a tokaji borkülönlegességekkel kapcsolatos rendelkezéseket.

A mezőgazdasági és agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz kapcsolódó eljárást szabályozó törvény módosítása garanciális szabályokat tartalmaz a helyi akciócsoportok működésével kapcsolatban - jelentette ki.

A termőföld védelméről szóló törvénybe beültetik a gyümölcstermőhelyi kataszterről szóló rendelkezéseket, amelyek az ökológiailag minősített és osztályozott termőhelyeket tartják nyilván. A törvényjavaslat a bor- és szőlőültetvényekhez hasonló eljárást határoz meg arra az esetre, ha a gyümölcsültetvényt a használója egy éven keresztül nem műveli - mondta.

Az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló törvényt is felülvizsgálják, az EU-s normáknak megfelelően újraszabályozzák az élelmiszerhamisítás szabályrendszerét - ismertette. A jogsértések elleni hatékony hatósági fellépés érdekében pontosítják a felelősségi kérdéseket, miközben a növényvédelmi, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összegét 150 millió forintra emelik.

A nemzeti földalapról szóló törvény módosítása alapján a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet jogot szerez arra, hogy nyilvános pályáztatás vagy árverés nélkül kössön szerződést olyan földrészletre, amelynek mértéke nem haladja meg a három hektárt, de mellette egy másik, a nemzeti földalapba tartozó terület található - közölte.

Korábban

Az Országgyűlés mai ülésnapján kezdi tárgyalni a kormány új büntetés-végrehajtási törvényét, amelynek egyik elsődleges célja a visszaeső bűnözők számának csökkentése.

A Ház ülése reggel 9 órakor kezdődik, az első napirendi pontok között agrár és környezetügyi tárgyú törvénymódosítások kerülnek terítékre.

A képviselők ezt követően kifejthetik a véleményüket a vatikáni szerződés változtatásáról is. A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jegyzett törvényjavaslat szövege szerint a katolikus egyház felsőoktatási intézményei az államiakkal azonos elv és mérték szerint részesülnek a pénzügyi támogatásból, emellett pedig a megállapodás alapján, pályázati úton, illetve más központi előirányzatokból is kaphatnak forrásokat.

Az új büntetés-végrehajtási törvény általános vitáját az utolsó napirendi pontban bonyolítják le. A kormány indítványa tartalmazza azt is, hogy egyes erőszakos bűncselekmények - például a nemi erkölcs elleniek - sértettjei értesítést kaphatnak arról, ha bántalmazójuk szabadlábon van. A javaslatban nagy szerepet kap az elítéltek hatékonyabb oktatása és foglalkoztatása, a szabadulás utáni jogkövető életmód kialakításához szükséges feltételek biztosítása, valamint az önellátó büntetés-végrehajtás kialakítása.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tárki: nem történt jelentős elmozdulás a pártok támogatottságában

A bizonytalanok aránya az októberi 34 %-ról novemberre 29 %-ra csökkent. Tovább olvasom