Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

BKF: politikai érdekek és válságkommunikáció

Komoly aggályokat vet fel, hogy a lakosság mellett sok szakmai véleményformáló és a sajtó is csak jelentős késéssel értesült a gazdasági helyzetről - derül ki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola átfogó tanulmányából.
A kutatás szerint a pénzügyi világválság veszélyeire nem hívták fel időben a figyelmet, sőt olykor félretájékoztatták az embereket, akik így nem hozhattak önálló és felelős döntéseket saját egzisztenciális ügyeikben. A hivatalos kommunikáció októberig tagadta vagy bagatellizálta a helyzetet, utána pedig politikai csatározások retorikai eszközévé vált.

A tanulmányban a többi között azt vizsgálták, mikor és milyen képet közvetítettek a közszereplők és a médiumok a pénzügyi világválságról a lakosságnak. Eszerint a Fidesz már jóval korábban próbálta bevinni a köztudatba a válság fogalmát, ám augusztusban és szeptemberben ezt még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök elhibázott gazdaságpolitikájának tulajdonították. Az ellenzéki párt még a pénzügyi világválság hazai megjelenése után is azt kommunikálta, hogy a krízis nem okozója, hanem leleplezője volt a helyzetnek. A többi párt álláspontja között komoly eltérések voltak a válság okainak tekintetében, de az SZDSZ és az MDF kommunikációjában is megjelent.

A sajtó egy része is csak késéssel ismerte fel a válság veszélyeit, miközben több szakértő augusztusban és szeptemberben figyelmeztetett.

A kormány október 10-ig többnyire hallgatott a helyzetről, helyette azt kommunikálták, hogy az ország túl van a nehezén és gyorsulni fog a gazdasági növekedés. Ez a lakosság tisztánlátását is hátráltatta. A tanulmány emlékeztet rá, hogy Gyurcsány Ferenc csak szeptember 26-án foglalkozott először érdemben a pénzügyi világválsággal, amikor kijelentette, hogy annak összes következménye a teljes magyar pénzügyi rendszerben nem haladhatja meg az egy-kétszer tízmilliárd forintot. Eközben sok bank még október elején is sorra reklámozta kedvezőbbnél kedvezőbb hitelfelvételi konstrukcióit, ami komoly aggályokat vet fel, mert mindezek alapján a polgárokban a biztonság hamis illúziója alakulhatott ki.

A BKF elemzése szerint a válság kommunikációjának késését az is magyarázhatja, hogy a pénzügyi világválság egy politikai kommunikációs hadjárat kellős közepébe robbant bele. Emiatt az egyik politikai tábor a felelős kormány lemondását követelte, a másik pedig a sikeres válságkezelést kommunikálta.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyanús BKV szerződések miatt nyomoz a rendőrség

Gyanús BKV szerződések miatt indított nyomozást a rendőrség. A vizsgálatot az ügyészség rendelte el,… Tovább olvasom