Régiót választok:
Csongrád megye
|
Bács-Kiskun megye
Gyűjtse össze az érdekes cikekket a címek mellett lévő ikonokkal! később elolvasom

Szeged - delmagyar.hu

2012. 02. 07. kedd - Tódor, Rómeó

Még több

Itt vagyok: Nyitólap > Belföld - Magyarország hírei > BKF: politikai érdekek és válságkommunikáció

BKF: politikai érdekek és válságkommunikáció

Komoly aggályokat vet fel, hogy a lakosság mellett sok szakmai véleményformáló és a sajtó is csak jelentős késéssel értesült a gazdasági helyzetről - derül ki a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola átfogó tanulmányából.

Független Hírügynökség - 2009.04.28. 19:57
Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom
A kutatás szerint a pénzügyi világválság veszélyeire nem hívták fel időben a figyelmet, sőt olykor félretájékoztatták az embereket, akik így nem hozhattak önálló és felelős döntéseket saját egzisztenciális ügyeikben. A hivatalos kommunikáció októberig tagadta vagy bagatellizálta a helyzetet, utána pedig politikai csatározások retorikai eszközévé vált.

A tanulmányban a többi között azt vizsgálták, mikor és milyen képet közvetítettek a közszereplők és a médiumok a pénzügyi világválságról a lakosságnak. Eszerint a Fidesz már jóval korábban próbálta bevinni a köztudatba a válság fogalmát, ám augusztusban és szeptemberben ezt még Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök elhibázott gazdaságpolitikájának tulajdonították. Az ellenzéki párt még a pénzügyi világválság hazai megjelenése után is azt kommunikálta, hogy a krízis nem okozója, hanem leleplezője volt a helyzetnek. A többi párt álláspontja között komoly eltérések voltak a válság okainak tekintetében, de az SZDSZ és az MDF kommunikációjában is megjelent.

A sajtó egy része is csak késéssel ismerte fel a válság veszélyeit, miközben több szakértő augusztusban és szeptemberben figyelmeztetett.

A kormány október 10-ig többnyire hallgatott a helyzetről, helyette azt kommunikálták, hogy az ország túl van a nehezén és gyorsulni fog a gazdasági növekedés. Ez a lakosság tisztánlátását is hátráltatta. A tanulmány emlékeztet rá, hogy Gyurcsány Ferenc csak szeptember 26-án foglalkozott először érdemben a pénzügyi világválsággal, amikor kijelentette, hogy annak összes következménye a teljes magyar pénzügyi rendszerben nem haladhatja meg az egy-kétszer tízmilliárd forintot. Eközben sok bank még október elején is sorra reklámozta kedvezőbbnél kedvezőbb hitelfelvételi konstrukcióit, ami komoly aggályokat vet fel, mert mindezek alapján a polgárokban a biztonság hamis illúziója alakulhatott ki.

A BKF elemzése szerint a válság kommunikációjának késését az is magyarázhatja, hogy a pénzügyi világválság egy politikai kommunikációs hadjárat kellős közepébe robbant bele. Emiatt az egyik politikai tábor a felelős kormány lemondását követelte, a másik pedig a sikeres válságkezelést kommunikálta.
Nyomtatom E-mailt írok a szerkesztőnek Később elolvasom

Hozzászólok a cikkhez

Kedves látogatónk! A tisztább tartalom érdekében bevezettük a kommentek előzetes moderálását. Ez rövid késést fog okozni a komment megjelenésében, amiért megértését kérjük. Az éjjel 23 és 6.30 közötti kommentek 7-ig jelennek meg. Cserében trollmentes kommenteket ígérünk!

Olvassa el Felhasználási szabályainkat!

Mi tekintettel vagyunk a személyiségi jogokra, elutasítjuk a gyűlöletkeltést és az uszítást. Kérjük, tegyen így Ön is, hiszen a hozzászólást saját felelősségére írja! Ön a(z) 38.107.179.231 IP címről szól hozzá.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezni!
Kérem, jelentkezzen be vagy regisztráljon!
Töltés, kérem várjon!
Töltés, kérem várjon!
ˆaz oldal tetejéreˆ

hirdetés

HIRDETÉS
bezár
asdasd
Kérem várjon, jelentkezését rögzítjük...