Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

Döntött a Ház, nem lesz egyház a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület

A parlament a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesületet nem fogadta el egyháznak. Tárgyaltak az atomenergia-törvény, továbbá az Országgyűléssel, a rendőrök szolgálati jogviszonyával és a honvédek jogállásával összefüggő jogszabályok módosításáról is.
14:15 - A parlament a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület elismerését célzó népi kezdeményezés megtárgyalásával fejezte be e heti ülését. A szakbizottság nem támogatta, hogy az egyesület egyházi státust kapjon.

Az egyházügyi bizottság nem támogatja a rózsakeresztesek elismerését
Az Országgyűlés egyházügyi bizottsága nem támogatja, hogy egyházként ismerjék el a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesületet.

A Ház plenáris ülése szerdán utolsó napirendi pontként tárgyalta meg az erről szóló népi kezdeményezést. A vitában csak Ékes Ilona, a bizottság fideszes tagja szólalt fel, a kormány nem nyilvánított véleményt.

Ékes Ilona elmondta: a szakbizottság 2 igen, 4 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett nem támogatta a kezdeményezést. Az eredményt úgy indokolta: a benyújtott iratok alapján nem tudtak határozott álláspontot kialakítani arról, hogy az egyesület megfelel-e a törvényi követelményeknek.

A fideszes politikus emlékeztetett arra, hogy a parlament februárban döntött az elismert egyházak körének bővítéséről. Akkor a tavaly decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a képviselők. A Ház döntött 66 vallási közösség kérelmének elutasításáról is.

Ékes Ilona felszólalásában furcsállotta, hogy a hatszáz tagot számláló Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület korábban nem kezdeményezte elismerését.

Elmondása szerint a bizottsági ülésen az is kiderült, hogy a rózsakeresztesek holland anyaszervezete szintén egyesületi formában működik. Magyarországon intézményt nem tartanak fenn, karitatív tevékenységét "kisebb mértékben" végeznek, a tavalyi egyszázalékos felajánlásaik száma 485 volt - tudatta.

Az Országgyűlés jövő héten dönt a népi kezdeményezésről.

Az egyházügyi törvény szerint egy vallási tevékenységet végző egyesület legalább ezer ember aláírásával kezdeményezheti elismerését egyházként, a kérelemről pedig a parlament mondja ki a végső szót.

A szerdai ülésnap Korondi Miklós napirend utáni felszólalásával zárult. A jobbikos politikus a 152 éve született Szurmay Sándor vezérezredesről emlékezett meg, aki az első világháború alatt honvédelmi miniszter volt.

A parlament jövő hétfőn ül össze legközelebb.

13:43 - A budapesti Istvánmező rehabilitációs programja, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciója program megvalósításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat megtárgyalásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlés.

Javaslat az olimpiai központ fejlesztéséért

Horváth Zoltán (Fidesz) expozéjában azt mondta: azért nyújtották be javaslatukat, hogy felgyorsítsák a fővárosi Istvánmezőre tervezett olimpiai központ fejlesztését, egyértelműen definiálják az állam nevében eljáró szereplőket. A jogszabály a nemzeti vagyonról, a sportról, és a kisajátításról szóló törvényeket módosítja - mutatott rá.

A fideszes országgyűlési képviselő kiemelte: nagyon sikeres olimpia után van Magyarország, ugyanakkor a sportinfrastruktúra leromlott, elhanyagolták. Az állam a 2002-10 időszakban nem volt jó gazdája ezeknek az ingatlanoknak, nem fordított forrást a felújításra, az állag megóvásra - állapította meg, majd felidézte, az új kormány 2010-ben elhatározta, hogy egységes, nemzeti szinten szerveződő, a sportot támogató koncepciót fogad el.

Kifejtette: ennek egyik legfontosabb eleme, hogy budapesti olimpiai központot hoznak létre.

A fejlesztés több lépcsőben magában foglalja a ma nagyon rossz állapotban lévő Puskás Ference stadion rekonstrukcióját, egy új, 65 ezer férőhelyes, UEFA-minősítésű futballstadiont. A 2016-20 közötti időszakban a központ területén nemzetközi úszó- és vízilabdaverseny lebonyolítására alkalmas létesítményt alakítanak ki, korszerűsítik Gerevics Aladár nemzeti sportcsarnokot, valamint felújítják a kisstadiont, és egy új 2500 férőhelyes multifunkcionális sportcsarnokot, egy fedett bemelegítő atlétikai pályát és edzőcsarnokot alakítanak ki.

Fidesz: fontos az egészségmegőrzés

Hadházy Sándor (Fidesz) arról beszélt, hogy egyre több ember tartja fontosnak az egészsége megőrzését. A felszólaló hangsúlyozta, hogy az egészséges ember a munka világában is jobb teljesítményre képes, egy ország egészségi állapota gazdasági tényező. A kormány ezért is nevesítette stratégiai ágazatként a sportot.

A képviselő kitért arra is, hogy a fiatalok egyre kevesebbet mozognak, a politikának viszont az a dolga, hogy javítsa a fiatalok egészségi állapotát és rászoktassa őket a mindennapos testnevelésre. Hozzátette, hogy az egészségmegőrzés további fontos elemei az egészséges táplálkozás, valamint a dohányzás és a drog elleni küzdelem.

Az istvánmezői sportlétesítményekre áttérve sajnálatosnak nevezte, hogy az elmúlt húsz esztendőben leromlott a sportcélú ingatlanok műszaki állapota. Hangsúlyozta, hogy sok létesítmény funkcióváltáson esett át, azokon gyakran kereskedelmi tevékenységek folynak, ezért beszűkült a sportolási lehetőség.

Ha az állam támogathatja a sportot, akkor mindent meg kell tenni ezért, hogy valóban megfelelő létesítmények jöjjenek létre - közölte.

Jobbik: a büdzsé teljesítőképességét is vizsgálni kell

Szilágyi György (Jobbik) egyetértett azzal, hogy ha a sport szemszögéből vizsgálják a beruházást, akkor azt támogatni kell. Hozzátette, Magyarországnak jelenleg nincs nemzetközi rendezvények lebonyolítására alkalmas stadionja.

A képviselő leszögezte, hogy a törvény több pontját kifejezetten üdvözlik, de a beruházást a gazdasági helyzet szemszögéből is vizsgálni kell. Felhívta a figyelmet, hogy jelen pillanatban egy ilyen fontos, de drága presztízsberuházást képes-e megvalósítani a gazdaság, elbír-e a költségvetés. Hangsúlyozta, hogy a fejlesztés akár több cikluson keresztül is áthúzódhat, ezért figyelembe kell venni, hogy a büdzsé hosszú távon is képes biztosítani a forrásokat.

Azt a Jobbik örömmel látja, hogy felelősség egy helyen, a Nemzeti Sportközpontoknál összpontosul. A politikus a kisajátítással is egyetértett, de azt kérte, hogy a helyrajzi számokat és az ingatlanegységeket sorolják fel.

Az LMP kritikákkal ugyan, de egyetért a célokkal

Lengyel Szilvia (LMP) közölte, hogy pártja egyetért a beruházás céljával, hiszen példát kell állítani a fiatalok elé. Kijelentette azonban, hogy a Fidesz most is erőből politizált, hiszen sem az építész-, sem a mérnöki kamara véleményére nem adott, nem vette figyelembe, hogy azok ötletszerűnek tartották a terveket.

Bírálta a kormányt, amiért a tervezés során a civilekkel és az érintett lakossággal sem konzultált.

Az MSZP akkor építkezne, ha már növekszik a gazdaság

A szocialista Varga László szerint a sportlétesítmények a rendszerváltás előtti formában és méretben nem tarthatók fenn. Bírálta azt is, hogy az állam klubigényeket elégít ki. Szerinte nem kellene 10 milliárd forint feletti forrásokat biztosítani egy-egy futballklubnak. A politikus a győri ETO Park beruházását tartotta példa értékűnek, amely lényegesen kevesebb állami támogatást igényelt, mint például Ferencváros és Debrecen támogatása.
Közös célnak nevezte, hogy legyen az országnak egy UEFA ötcsillagos stadionja, a politikus azonban ezzel megvárta volna, míg a gazdaság növekedésnek indul. Hozzátette azt is: a Puskás-stadion felső karéja néhány százmillió forintból használhatóvá tehető.

Fidesz: érdemi kritikát nem kapott a javaslat

A fideszes Horváth Zoltán, megállapítva, hogy érdemi kritikát nem kapott a javaslat, azt mondta: mint ahogy a családtervezéssel sem várnak a fiatalok arra, hogy kedvezőbb legyen a gazdasági helyzetük, itt sem tartja célszerűnek várni.

Hozzátette: a révfülöpi kikötő sportcélú hasznosítása a kormány tervezi között szerepel.

Az ülés vezetője az általános vitát lezárta.

12:25 - Az atomenergia-törvény, továbbá az Országgyűléssel, a rendőrök szolgálati jogviszonyával és a honvédek jogállásával összefüggő jogszabályok módosításának részletes vitájával folytatódott szerdán a parlament plenáris ülése.

LMP: rossz precedenst teremthet az atomenergia-törvény módosítása

Az LMP-s Jávor Benedek az atomenergia-törvény módosításából törölné azt a passzust, amely szerint a bíróság nem függesztheti fel annak a határozatnak a végrehajtását, amelyet az atomerőmű tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez adtak ki.

Az ellenzéki politikus ugyanis úgy látja, az erről szóló kormánypárti javaslat olyan hozzáállásról tanúskodik, amely szerint ha törvényi akadálya látszik a zavarmentes erőműélettartam-hosszabbításnak vagy új blokkok létesítésének, akkor nem a felmerülő problémákat igyekeznek megelőzni, hanem a jogszabályokat igazítják a célhoz, vagyis jelen esetben a paksi egyes blokk további működéséhez. Ez egy rossz precedens - értékelte Jávor Benedek.

Az előterjesztő, a KDNP-s Aradszki András jelezte, egy fontos energetikai, ellátásbiztonsági kérdésről van szó, ugyanis ha a paksi atomerőműnek egy blokkja is - jelen esetben jogtechnikai okokból - kiesne, az jelentős termeléskieséssel járna, a fogyasztók pedig mindezt a számlájukon éreznék meg.

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta.

Jobbik: fércmunka, gumiszabály a házelnök fegyelmi jogkörének bővítése

A jobbikos Apáti István arról beszélt, hogy a házelnök fegyelmi jogkörének tervezett bővítése - amelyet az Országgyűléssel, valamint az önkormányzatokkal összefüggő törvények módosításáról szóló indítványban rögzítene a kormányoldal és az MSZP is -, frakciótársa, Gyöngyösi Márton múlt heti kijelentéséhez kapcsolódik. A Jobbik azonban úgy látja, a javasolt módosítás szakmai és politikai aggályokat is felvet, az ugyanis túl általános, gumiszabály, fércmunka, nem konkretizál megfelelően, ráadásul szerinte nem egyenlő mércével mérnek bizonyos szavakat és cselekedeteket.

Feltette a kérdést, hogy miért most nyújtottak be ilyen indítványt, miért nem akkor, amikor például "egy szélsőséges rádió keresztény honfitársaink, keresztény emberek tömeges kiirtására szólította fel saját szélsőségeseit".

Párttársa, Kiss Sándor arról a módosító javaslatáról beszélt, amely szerint főállású főpolgármester-helyettes, megyei jogú város polgármestere, megyei jogú város alpolgármestere, megyei közgyűlés elnöke, megyei közgyűlés alelnöke más kereső foglalkozást nem folytathatna, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhatna el.

Az előterjesztő, a fideszes Láng Zsolt válaszában Apáti István felszólalására úgy reagált, nem a Gyöngyösi-ügy váltotta ki az említett módosítást, az régóta napirenden szerepelt, Gyöngyösi Márton szavai csak felgyorsították ezt a folyamatot. Kiss Sándor szavaira pedig azt mondta, azért nincs szükség ennek rögzítésére, mint 2013. január 1-jétől az önkormányzati törvény szabályozza ezt a kérdést.

Lezsák Sándor ezután lezárta a részletes vitát.

MSZP: aránytalan a rendőrök kártérítési felelősségének kiterjesztése

A szolgálati jogviszonnyal összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat vitájában a szocialista Juhász Ferenc azt mondta, tiltakoznak a méltatlansági eljárás ismételt bevezetése ellen, és azt is szükségtelennek tartják, hogy ellenőrizzék a kifogástalan életvitelt, ha a hivatásos állomány tagjának jóval szigorúbb nemzetbiztonsági ellenőrzésen is át kell esnie.
Szólt arról is, hogy a kártérítési felelősség indítvány szerinti kiterjesztését aránytalannak tartják.

Az MSZP-sek indítványozzák - ismertette -, hogy a hatályos szabályozást fenntartva a tanulmányait kiváló eredménnyel befejező pályakezdőt eggyel magasabb rendfokozatba kelljen kinevezni.

A rózsakeresztes egyház elismeréséről is tárgyalt a Ház. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Kontrát Károly belügyi államtitkár a vitában elhangzottakra reagálva ismertette: a kormány a benyújtott képviselői módosító indítványokat nem támogatta, mert azok nem illeszkednek a kormány elképzeléseihez.
Ezt követően az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta.

Honvédek jogállása

Juhász Ferenc (MSZP) az általa benyújtott módosító indítványokat ismertette. Ezek között szerepel, hogy ne lehessen társadalmi és civil szervezetekhez szolgálati jogviszonyban állókat kirendelni. Emellett azt is kezdeményezi, hogy a leendő koronaőrséggel kapcsolatos kormányzati álláspontot változtassák meg, szerinte ugyanis nincs semmi oka annak, hogy a honvédségen belüli egy egység más esküt tegyen a többi katonához képest. Ráadásul az ellenzéki politikus az eskü szövegét is módosítaná.

Vargha Tamás szakállamtitkár a vitában elhangzottakra reagálva elmondta: szerinte a koronaőrség esküje szimbolikus dolog és mivel ez a szolgálat egy "különleges, egyedi, békeidejű önfeláldozás", ez teszi szükségessé azt, hogy a koronát védő honvédek külön esküt tegyenek. Hozzátette: ez a törvényjavaslat a honvédség előrejutását igenis elő fogja segíteni.
Ezt követően az elnöklő Latorcai János a részletes vitát lezárta.

11:09 - Az energetikai szektor korábbi privatizációjáról és az E.ON gázüzletágának megvásárlásáról vitáztak a képviselők az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitájában szerdán az Országgyűlésben.

Az elnöklő Lezsák Sándor az ülés elején bejelentette, hogy Bödecs Barna szerdán lemondott képviselői mandátumáról, előzőleg, kedden pedig bejelentette, hogy kilép a Jobbik-frakcióból, ezt a nyilatkozatát azonban visszavonta. Lezsák Sándor közölte: így jelenleg 385 fős az Országgyűlés.

MSZP: alaposabb szakmai vizsgálat szükséges a szénhidrogénmezők ismételt kutatásba állításához

Józsa István MSZP-s képviselő előkészítetlennek lépésnek tartotta, hogy a törvényjavaslat a szénhidrogénmezők ismételt kutatásba állítását kezdeményezi, szerinte ez ilyen formában, hatástanulmányok nélkül a Mol-nak közvetlen károkat okozhat. Ezért az MSZP azt javasolja, hogy ez kerüljön ki a módosítások közül, mert alaposabb szakmai vizsgálatot igényel.

Vita az energetikai szektor privatizációjáról és visszavásárlásáról
Hosszas kétperces felszólalásokból álló vita alakult ki szocialista képviselők és a fideszes Bencsik János, volt energiaügyi államtitkár között az energetikai szektor korábbi privatizációjáról, illetve a mostani kormány szándékáról, hogy megvásárolja az E.ON gázüzletágát.

Az MSZP-s Kovács Tibor szerint az előterjesztés azt bizonyítja, hogy kaotikus viszonyok vannak a kormányon belül az energiapolitikát illetően. Például az egyetemes szolgáltatókra vonatkozóan bizonyos szabályokat írtak volna elő, ezt azonban most kivennék a javaslatból - mutatott rá. A szocialista képviselő szerint ennek a hátterében az állhat, hogy a miniszterelnök szerint a magyar állam vissza akarja vásárolni az E.ON gázüzletágát. A képviselő azt firtatta, mi szükség van arra, hogy "vasakat" vásároljon a kormány.

A fideszes Bencsik János szerint viszont az a baj, hogy tíz éve a szocialisták nem fogadták el azokat ajánlásokat, hogy nem kellene minden mozdítható és nem mozdítható energetikához kötődő vagyontárgyat privatizálni, mert az csökkenti az energiabiztonságot. Hozzátette: éppen ezért született az a döntés, hogy a kormány a szabályozáson kívül a tulajdoni viszonyok átrendezésével is szeretné kézbe venni az energiapolitika alakítását. Éppen ezért van szükség az E.ON infrastruktúrájának visszavásárlására - közölte.

Az MSZP-s Józsa István erre azt kérdezte, a Mol 500 milliárdos részvénypakettjének megvásárlására mennyiben csökkentette az üzemanyag árát, vagy mennyivel növelte az ellátás biztonságát. Bencsik János erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi privatizáció során olyan nyereséget biztosítottak a multinacionális társaságoknak, ami nem volt indokolt, és nem is látszódott az eredménye az infrastruktúrában.

A rózsakeresztes egyház elismeréséről is tárgyalt a Ház. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

A szocialista Göndör István szerint viszont "földben lévő vasakat" adott el a Horn-kormány, és ezt teljes egészében az államadósság csökkentésre fordította. Szerinte a hasznot visszaforgatták a szolgáltatók, ezért átverés az eszközök mostani visszavétele. Kovács Tibor is azt hangsúlyozta: nem azon múlik, hogy kinek a birtokában vannak a "vasak", hanem hogy milyen garanciák vannak az ellátás biztonságára. Szerinte az elmúlt tíz évben is összességében teljesen biztonságos volt az ellátás.

Bencsik János viszont úgy érvelt: a települések és az ott élők voltak azok, akik megfizették a hálózatfejlesztést az 1990-es évek elején, majd ezt értékesítette 1995-ben a Horn-kormány. Hangsúlyozta: nem vasakról, hanem földtani közegekről, felszín alatti gáztározókról van szó. Mint mondta, igenis érdemben lehet befolyásolni az árakra ható tényezőket, ha a hazai tározó kapacitásra nagyobb rálátása lenne van a kormánynak.

LMP: a megújuló energiafejlesztéseket támogassák!

Jávor Benedek arról beszélt, hogy pontosító javaslatot szeretnének tenni, ugyanis az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére sokféle eszköz áll rendelkezésre. A módosító indítványukban az szerepel, hogy célzottan a megújuló energia fejlesztéseket támogassák - mondta az LMP-s politikus, aki kívánatosnak és elvárhatónak nevezte, hogy a kvótabevételek megfelelően hasznosuljanak.

KDNP: módosító javaslat a mélyművelésű kutakról

Aradszki András a mélyművelésű kutakról szóló módosító javaslatát ismertette, és azt mondta: lehetőséget kell adni a bányavállalkozóknak, hogy a törvényben meghatározott rekultivációs kötelezettségüket tervezhetőbben tudják végrehajtani. A KDNP-s politikus a Mol-al összefüggésben elhangzott szocialista állításokat színtiszta demagógiának nevezte.

Kormány: cél a hazai szénhidrogénkészlet kitermelésének növelése
Völner Pál államtitkár az elhangzottakra reagálva kifejtette: a vonatkozó kormányrendelet meghatározza mekkora lehet egy kutatási blokk területe, illetve, hogy egy bányavállalkozó azonos bányászati nyersanyagra hány kutatási blokk-kal rendelkezhet. Mint mondta, a cél a hazai szénhidrogénkészletek kutatásának és kitermelésének növelése az importfüggőség csökkenése érdekében. Kitért arra, hogy a közeljövőben tervezik a szénhidrogén kutatására vonatkozó koncessziós pályázatok kiírását.

Jelezte: egyetértenek azzal a módosító javaslattal, hogy a kutatási területek nagyságára vonatkozó korlátot az új kutatási engedély, vagy jog megszerzésének időpontjában kell vizsgálni.

Új szabály a szénhidrogénkutatás felgyorsítása - jelezte, hozzátéve: a rendelkezés elősegíti, hogy a potenciális tartalékokkal bíró, korábban gazdaságosan nem kitermelhető kutakat ismét termelésbe állítsák.

A benyújtott módosító javaslatokról a következő ülésen döntenek a képviselők.

A rózsakeresztes egyház elismeréséről is tárgyalt a Ház. Fotó: MTI/Soós Lajos (galéria)

Korábban

A Ház ülése reggel kilenc órakor, korábban tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáival kezdődik. A képviselők így például ismét hozzászólhatnak energetikai tárgyú és az atomenergiát érintő törvénymódosításokhoz, továbbá a kormány honvédek jogállásáról szóló előterjesztéséhez. Új indítványként napirendre kerülhet még a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjának módosítása, amelyben kormánypárti képviselők nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe sorolnák a Budapesti Olimpiai Központot.

A parlament várhatóan a késő délutáni óráktól kezdheti tárgyalni azt az országos népi kezdeményezést, amely a Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Egyesület egyházként történő elismerését szorgalmazza.

Olvasóink írták

  • 1. Mozimasiniszta 2012. december 05. 08:48
    „Nem tudom kiknek lehet a "közérdeke", de tény hogy e szektácskák szintjén leledző gyülekezetek
    egyesével visszaszivárognak az anya csöcshöz (értsd: államkincstár)...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Wetzel: több mint 340 ezren kértek magyar állampolgárságot

A benyújtott több mint 340 ezer kérelemből 305 ezret már elbíráltak. A kérelmezők közül 160 ezren… Tovább olvasom