Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

Elfogadta a parlament az új Ptk.-t

Több mint ötven év után 2014. március 15-től új polgári törvénykönyve (Ptk.) lesz az országnak, miután a parlament hétfőn elfogadta az állampolgárok alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó magánjogi kódexet.
A törvénykönyv több jelentős változást tartalmaz az 1959-ben elfogadott, azóta több mint százszor módosított, jelenleg hatályos Ptk.-hoz képest. A nyolc könyvből, azon belül csaknem ezerhatszáz paragrafusból álló kódexben helyet kaptak a jelenleg külön törvényben szabályozott családjogi rendelkezések is.

A szabálygyűjteményt 245 igen, 43 ellenszavazattal, 35 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A kormányoldal igennel voksolt, míg a Jobbik tartózkodott, az MSZP és az LMP pedig nemmel szavazott.

Változnak az öröklési szabályok

A magánjogi kódex szerint a házastárs haszonélvezeti joga - a teljes örökség helyett - az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, a többi vagyontárgyból a gyermekekéhez hasonló örökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg.

A jelenlegi Ptk. alapján leszármazók hiányában az egész hagyatékot a házastárs örökli. Ezután viszont - törvényes örökösként - az özvegy és a szülők egyaránt a hagyaték felére lesznek jogosultak. De ebben az esetben is az özvegy kapja meg az általa lakott lakást, továbbá annak berendezési és felszerelési tárgyait.

A fideszes Lázár János kezdeményezésre a Ház úgy döntött, hogy a közeli hozzátartozóknak járó kötelesrész nem a törvényes örökség fele, hanem csak annak harmada lesz. A politikus arra hivatkozott, így bővül azon vagyonelemek köre, amelyekkel az örökhagyó szabadon rendelkezhet.

Eltérő szabályok a gyermeket nevelő és a gyermektelen élettársakra

A parlament döntésével az új polgári törvénykönyv családjogi fejezetéből a kötelmi jogi szabályok közé kerülnek át az élettársi kapcsolat fogalmáról és az élettársak vagyoni viszonyairól szóló rendelkezések.

Az élettársi kapcsolatnak lesznek családjogi hatásai, de csak akkor, ha a legalább egy évig fennálló életközösségből gyermek született. Így ez lesz a feltétele annak, hogy a kapcsolat megszűnésekor valaki tartást követeljen korábbi élettársától.

Kikerült viszont az indítványból, hogy az élettárs az örökhagyóval közösen lakott ingatlanon holtig tartó használati jogot örököl, ha kapcsolatuk legalább tíz évig tartott.

Sérelemdíjjal büntetik majd a személyiségi jogok megsértését

Nem vagyoni kártérítés helyett sérelemdíj lesz a személyiségi jogok megsértésének szankciója jövő márciustól. A sérelemdíj attól függetlenül jár majd, hogy a jogsértésen kívül érte-e további hátrány a sértettet. A parlament erről hétfőn, az új polgári törvénykönyv elfogadásával döntött.

Az igazságügyi minisztérium módosító javaslata alapján a közösség bármely tagja jogosult lesz - 30 napon belül - bírósághoz fordulni a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségét nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy indokolatlanul bántó sérelem esetén.

Az új Ptk. rögzíti azt a bírói ítélkezésben érvényesülő gyakorlatot, hogy a közszereplőket csekélyebb személyiségi jogi védelem illeti meg, mint a közszereplést nem vállalókat.

Változás az is, hogy bíróság a jövőben csak ügyek meghatározott körében és meghatározott időre korlátozhatja a cselekvőképességet, általános jelleggel nem.

TASZ: alapjogokat sért a kódex

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint az új magánjogi kódex elfogadásának módja nem felel meg a demokratikus eljárás követelményeinek, emellett korlátozó rendelkezései és hiányzó garanciái miatt több alapjogot sért.

A jogvédő szervezet az MTI-hez eljuttatott közleményében az Országgyűlés által hétfőn elfogadott polgári törvénykönyvről (Ptk.) azt írta: a több mint egy évtizedes előkészítés ellenére a parlamenti eljárás utolsó fázisában benyújtott és érdemi vitára nem bocsátott módosítások sokasága karakteresen átformálta a kódexet.

A közlemény szerint az új, 2014. március 15-én hatályba lépő Ptk. "nemcsak megőrzi a jelenlegi korszerűtlen szabályozás néhány elemét, hanem fontos emberi jogi területeken visszatér az 1989 előtti idők jogszemléletéhez". A kódex sérti a szólás- és sajtószabadságot, mert akadályozza a közhatalom-gyakorlók és más közszereplők bírálatát. Az információszabadsággal ellentétes, hogy a közpénzekkel gazdálkodó intézmények üzleti titokra hivatkozva eltitkolhatják a nyilvánosság elől a szerződéseiket. Az állampolgári egyenlőséget sérti, hogy a kódex a házassági és a családi jogosultságokat önkényesen szűk körben biztosítja, diszkriminálva például a különnemű élettársakat és az azonos nemű párokat - sorolták.

Továbbá a törvénykönyv a nemzetközi normákkal ellentétesen lehetővé teszi, hogy értelmi fogyatékosokat, pszichiátriai betegeket és időseket megfosszanak személyi és vagyoni jogaiktól - emelték ki.

Úgy fogalmaztak: a parlament 2009-ben megszavazott egy új Ptk.-t, amellyel kapcsolatban a jelenleginél kevésbé súlyos formai és tartalmi kifogások merültek fel, és végül nem lépett hatályba. Kiemelték: az alkotmányos kontroll még szükségesebb volna a mostani helyzetben, hiszen a kódex elfogadása és tartalma súlyosan sérti a demokratikus jogelveket és az alapjogokat.

Olvasóink írták

  • 1. szentmiki 2013. február 12. 09:00
    „Na végre, tehát ha a cigány lemagyaroz, feljelenthetem...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Rezsicsökkentés - A szemétszállítók a szolgáltatás minőségének megtartásában érdekeltek

A Köztisztasági Egyesülés abban érdekelt, hogy a bejelentett díjcsökkentés semmilyen módon ne eredményezzen visszalépést a jelenleg nyújtott szolgáltatás műszaki tartalmában. Tovább olvasom