Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Első emberek és feladataik

Az országgyűlési képviselő-választások után újabb választás következik, igaz, ezt csak végignézzük: a parlament ugyanis köztársasági elnököt választ Magyarország élére.
Ennek kapcsán vettük számba a magyar államfő feladatait, kötelességeit, és néztünk szét egy kicsit a nagyvilágban: máshol hogyan elnököl az ország első embere.

Jövő héten kedden a Tisztelt Ház valószínűleg már az első fordulóban megválasztja hazánk köztársasági elnökének Schmitt Pált, a Fidesz–KDNP jelöltjét, az Országgyűlés jelenlegi elnökét. Sólyom László ötéves mandátuma augusztus 4-én így minden bizonnyal lejár. Azonban az államfői intézmények között nagy különbség van a világ különböző országaiban.

Bábunál több, erős embernél kevesebb

A magyar köztársasági elnök az alkotmány III. fejezete szerint kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A köztársasági elnök feladat- és hatásköre képviselni a magyar államot, a köztársaság nevében nemzetközi szerződéseket kötni. Megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket. Egyik leginkább köztudott feladata kitűzni az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját.

Az 1990. augusztus 3-i felvételen a győzelem jelét, „V
Az 1990. augusztus 3-i felvételen a győzelem jelét, „V" betűket formáz a karjával és ujjaival Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság megválasztott új elnöke. Így köszönti az őt ünneplő tömeget az Országház előtt.
MTI-Fotó, Archív: Cseke Csilla

Mindezek mellett részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein, javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére, sőt, népszavazást is kezdeményezhet. Szintén az egyik legismertebb feladata a törvényben meghatározott címek, érdemrendek, kitüntetések adományozása, és – furán hangzik, de így van – ő is engedélyezi a kitüntetetteknek ezen címek, rendek viselését. Számos elítélt is fordul a mindenkori köztársasági elnökhöz, hiszen gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát. És állampolgársági ügyekben is ő hoz döntést, valamint – az alkotmány azt is kimondja – dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal.

Sokan tudják azt is, hogy az államfő a fegyveres erők főparancsnoka, azt viszont már kevesebben, hogy ő a Szent Korona Testület elnöke is.

A mindenkori köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat, az egyetemek rektorait. A hadseregben kinevezi és előlépteti a tábornokokat is. De a Magyar Tudományos Akadémia elnökét is ő erősíti meg tisztségében. Emellett kinevezi a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét, az ügyészeket és a legfőbb ügyész helyettesét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a Nemzeti Földalap elnökét, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét.

Sólyom László papírlabdával egyensúlyoz a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat gyermeknapi rendezvényén a Városligetben.
Sólyom László papírlabdával egyensúlyoz a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat gyermeknapi rendezvényén a Városligetben.

Akkor is szerepel az államfő a hírekben, amikor a törvényhozási teendőit látja el. Ugyanis a törvények kihirdetéséről, azok kézhezvételétől számított tizenöt napon – az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére öt napon – belül neki kell gondoskodnia. Előtte a kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt Magyarország hivatalos lapjában, a Magyar Közlönyben ki kell hirdetnie. Ha az államfő a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja – erre is láttunk számos példát Sólyom László mandátuma alatt. Ilyenkor az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság – soron kívüli eljárásban – nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

Mindezen jogkörök alapján hazánk államfője közepes erősségű köztársasági elnöknek mondható.

Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke az alsóörsi Harley Davidson-fesztivál helyszínére érkezett június 16-án, az Európa kempingben elárverezték 1942-es Harley Davidson motorját. A házelnök a fesztiváln
Schmitt Pál, az Országgyűlés elnöke az alsóörsi Harley Davidson-fesztivál helyszínére érkezett június 16-án, az Európa kempingben elárverezték 1942-es Harley Davidson motorját. A házelnök a fesztiválnyitó sajtótájékoztató után aláírta azt a chartát, amely elindítja a motorkerékpáros közlekedés biztonságáért alapított mozgalmat.
MTI-Fotó: Nagy Lajos

Máshol, másképpen

A fenti megállapításból az is következik, hogy a magyar elnöknél vannak erősebb és gyengébb jogkörű államfők is. Az Egyesült Államokban Barack Obama a végrehajtó hatalom első embere, nála politikai értelemben véve nincs erősebb ember Washingtonban. Párizsban meg Moszkvában a miniszterelnökkel együtt osztozik a végrehajtó hatalmon. Az már csak Oroszország bája, hogy amíg Vlagyimir Putyin volt az elnök, addig az elnöki intézményrendszer volt az erősebb, most, hogy vissza kellett lépjen miniszterelnöknek – ahhoz, hogy egyszer majd újra elnökké választhassák –, ez a pozíció a meghatározóbb. De a magyar elnökhöz képest erősebb az államfői poszt Lengyelországban és Romániában is, ugyanakkor Ausztriában, Németországban vagy Csehországban gyengébb, ezekben az államokban többnyire csak a kinevezési jogkörük van a mindenkori elnököknek.

Magára az elnöki poszt erősségére nem lehet semmilyen szabályt ˝ráhúzni˝, hiszen a szövetségi köztársaságokból álló Németországban, ahol Bajorországnak éppúgy van saját parlamentje, mint Baden-Württembergnek, könnyű megmagyarázni a gyenge elnöki intézményt. Csehországban Vacláv Klaus lehetne akár erős elnök is, összefoghatná a kétkamarás parlamentet, mégis kis túlzással csak annyi a feladata, hogy aláírja az elé tett törvényeket.


Schmitt az ötödik lehet

A parlament jelenlegi elnöke a harmadik Magyar Köztársaság ötödik elnöke lehet. Az első, ideiglenes köztársasági elnök Szűrös Mátyás volt, aki 1989. október 23-tól 1990. május 2-ig volt hivatalban. Május másodikától 2000. augusztus 4-ig Göncz Árpád volt az államfő. Eddig ő az egyetlen köztársasági elnök, akit két ciklusra is megválasztott a parlament. Göncz után Mádl Ferenc volt az államfő. A jogászprofesszor 2000. augusztus 4-től 2005. augusztus 5-ig volt hivatalban, akkor váltotta a jelenlegi köztársasági elnök, Sólyom László, akit nagy valószínűséggel Schmitt Pál követ a Sándor-palotában.





Választási menetrend

 A köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább harminc nappal, ha pedig a megbízatása idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított 30 napon belül kell megválasztani. A köztársaságielnök-választást az Országgyűlés elnöke tűzi ki – azaz jelen esetben Schmitt Pál kitűzi azt a választást, amelyen szinte biztosan megválasztják őt államfőnek. Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. Köztársasági elnököt legalább 50 országgyűlési képviselő támogatásával lehet jelölni. A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja meg. A titkos választás első fordulója eredményes, ha az országgyűlési képviselők kétharmada támogatja valamelyik jelöltet. Ha eredménytelen, akkor megismételhető a szavazás. Ha a második forduló is eredménytelen, akkor a megismételt harmadik szavazáson az eredményességhez már elegendő a képviselők többségének támogatása. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A megválasztott köztársasági elnök a korábbi elnök megbízatásának lejártakor, illetőleg a megbízás idő előtti megszűnése esetén a kiírt választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalába, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.

Olvasóink írták

22 hozzászólás
12
  • 22. Larsson 2010. június 28. 08:59
    „Ennyit vártam tőled cselac, volt egy korrekt közt elnök, de mivel balról jött ezért szidod, a palit meg ezért tartod jónak, mert ha Göncz, akkor palika is. Szánalmasan gyerekes vagy és korlátolt felfogású!”
  • 21. szilléri 2010. június 27. 23:17
    „Bocsánat a golyófogót abban az értelemben használtam, hogy kvázi kamikáze. Szerintem még a szocik sem veszik komolyan. Nekem pl. szimpatikus volt a nyilatkozata, de ez édes kevés !”
  • 20. szilléri 2010. június 27. 23:15
    „Tisztességes, de ájult ,,zöld"! A ,,való világhoz" kevés köze van, de tényleg becsülendő az emberi tartása.

    A legkisebb közös többszörös valóban Smidt Pál! Bár lenne alkalmasabb személy akinek matematikai esélye lehetne a köztársasági elnöki címre.

    Az a szoci jelölt csak ,,golyófogó" nem játszik !”
  • 19. deszkás 2010. június 27. 23:13
    „GAZFICKÓ! Ne keverd már össze a köztörvényes bűncselekményt a politikaival. PL: Kolompár Orbán köztörvényes bűncselekményért ült Szegeden tizegynéhány évet (OCÖ elnök).”
  • 18. dodó 2010. június 27. 17:33
    „Figyeljetek a sólyom-képen a labdára: szivárványszínű!”
  • 17. Tóthimi 2010. június 27. 17:24
    „Jó írás”
  • 16. cselac 2010. június 27. 16:51
    „Basszus Larsson, Göncz Árpád is ugyanolyan kelfeljancsi volt, mint Schmitt Pál!!! Nem igaz, hogy ennyire egyoldalúan tudsz nézni mindent...ne legyél már ennyire korlátolt. Soha nincs egyetlen észérved sem, csak, hogy jön a fityeszes banda...ennyi??? Ha tényleg, akkor nem fecsérlek rád egyetlen leütést sem...”
  • 15. achilleus 2010. június 27. 16:26
    „A közvetlen elnökválasztás, mint népszavazási téma, végigkíséri az elmúlt 21-22 év történetét. Már a 4 igenes népszavazás (kezdeményezők: SZDSZ, FKGP, MSZDP, Fidesz) egyik kérdése is a közvetlen elnökválasztás megakadályozását szolgálta (lényegében Pozsgay Imre elnöksége ellen irányult). Az MSZP az előzőeken kívül még egyszer, 2001-2002-ben fenyegetőzött ezügyben népszavazással, de miután megnyerték a választásokat a kérdés lekerült napirendről. Medgyessy Péter megbukása előtti egyik közjogi javaslata is a közvetlen elnökválasztás bevezetésére irányult, ezzel igencsak besegített Gyurcsánynak, mert az azt következetesen ellenző koalíciós partnernél (SZDSZ) nagyon kirántotta a gyufát. A közvetlen elnökválasztást gyakran hozta szóba az a Torgyán József, akinek elnöki ambícióit a Fidesz csak meglehetősen drasztikus eszközökkel tudta lehorgasztani.”
  • 14. achilleus 2010. június 27. 16:09
    „Érdekes milyen kedves lett Göncz Árpád is az MSZP-seknek, pedig első megválasztása nem ment teljesen simán, éppen az MSZP miatt.Mint ismeretes az 1990-es választások győztesei, az MDF és az SZDSZ, többek között megállapodtak, hogy köztársasági elnöknek az SZDSZ-es Göncz Árpád megválasztását támogatják. Az MSZP azonban ezalatt aláírásgyűjtést kezdeményezett az elnök közvetlen, népszavazással történő megválasztásáért. Ezért Gönczöt ´90. május 2-án csak ideiglenes elnöknek lehetett megválasztani. Július 29-én az aláírásgyűjtés hatására népszavazást tartottak, mely az alacsony részvétel miatt érvénytelen volt. Így augusztus 3-án az Országgyűlés választott köztársasági elnököt. Az egyetlen jelölt Göncz Árpád volt, megválasztását az összes frakció támogatta. 295 igen, és 13 ellenszavazat ellenében Göncz Árpádot választották a képviselők köztársasági elnökké.”
  • 13. horvathi 2010. június 27. 14:08
    „1. Larsson:

    Valóban Göncz elvtársat mindig vissza fogjuk sírni, hogy "soha többé SZDSZ!"”
  • 12. Gazficko 2010. június 27. 13:25
    „11. hozzászólás TihanyiZ 2010.06.27. 13:08

    A Rákosi korszakban voltak inkább koncepciós perek. Ez a gyakorlat még átment a Rákosi korszakba is. De hozzáteszem hogy azokat akiket az 56-os események miatt nem végeztek ki, azokat lesittelték. Ez eddig nem újság. De Kádár igyekezett jó kapcsolatokat ápolni a Nyugattal és azokat lesitteltek azokat kiengedték 1962-ben.

    Mind a mellett egyre kevesebb ember van a politikában azok közül akiket a Kádár korszakban az ellenzékiségük miatt lesitteltek”
  • 11. TihanyiZ 2010. június 27. 13:08
    „Gazficko: arra gondolsz, hogy Kádár ´58-ban bekasztnizta a forradalomban játszott szerepe miatt? Elég foghíjas lenne akár a parlament (Mécs Imre, Wittner Mária, stb) akár a többi hatalmi ág képviselete, ha a Kádár-korszakban ellenzéki, forradalmi szerepük miatt bebörtönzött, elítélt embereket kiszórnánk belőle.”
  • 10. bessy 2010. június 27. 13:06
    „Persze mocskolni lehet Árpi bácsit, de az életben többet nem fognak olyan embert találni arra a posztra, mint Ő!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
    Azt csak mellékesen kérdezem meg, hogy szerintetek ki nem büntetett előéletű, vagy ha nem az még, akkor lehetne azok közül, akik igen magas posztokon ülnek?????????”
  • 9. Gazficko 2010. június 27. 11:55
    „Úgy tudom hogy a köztársasági elnök lehet büntetett előéletű. Ezt Göncz Árpád óta tudjuk”
  • 8. apátfalvifaszagyerek 2010. június 27. 11:54
    „Szabad megkérdeznem, hogy a kurucnácik miért nem szívlelik Göncz Árpádot? Mivel sokat mocskolják, gondoltam megkérdem...”
  • 7. dömdödöm 2010. június 27. 11:52
    „göncz tatától hogy lehetett ilyen pocsék képet berakni?”
  • 6. TrombiFrédi 2010. június 27. 11:50
    „A kérdés csak az, hogy kinek mitől jó egy elnök, és mitől nem???
    Schmitt Pál jelölése kapcsán csak annyit, kit is jelölt az MSZP 2005-ben köztársasági elnöknek??? Ennek tükrében értékeljük a dolgot, noha az ember mindig többet vár, mint hogy bagoly mondja verébnek...”
  • 5. Larsson 2010. június 27. 11:33
    „Hehe tudtam, hogy ez lesz jönnek a fityiszesek és támadnak, nem vártam mást tőletek... :P
    Nektek biztos az ilyen keljfeljancsik a jó elnökök, szánalmas. ;)”
  • 4. Lutetia 2010. június 27. 10:58
    „Én lassan már minden előző köztársasági elnököt visszasírok. Ami most jön, az a mélypont.”
  • 3. cselac 2010. június 27. 10:54
    „Larsson, vagy az a probléma, hogy az őt követő két ember nem volt elkötelezett a te oldalad felé?”
22 hozzászólás
12
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az államtitkár szerint módosítani kell az egyházügyi törvényt

Belátható időn belül módosítani kell az egyházi törvényt - mondta Szászfalvi László, a Közigazgatási… Tovább olvasom