Délmagyar logó

2017. 08. 17. csütörtök - Jácint 17°C | 32°C Még több cikk.

Kövér: nincs alku a kommunizmussal

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékeztek a főváros XXII. kerületében pénteken.

Nincs alku a kommunizmussal - hangoztatta az Országgyűlés elnöke a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve pénteken a főváros XXII. kerületében.

Kövér László ünnepi beszédében kiemelte: "nincs alku egyetlen terrorrendszerrel sem, amely a társadalom átalakítása és kézben tartása céljából elfogadhatónak tartja a gyilkosságot mint eszközt, a kínzást és a fogva tartást mint módszert, az emberi méltóság megsértését".

A házelnök szerint újra és újra ki kell mondani, nincs alku azokkal sem, akik a kommunizmust mentegetik. Mentegetik, mert tevőleges szereplői, mert haszonélvezői voltak és részben még azok ma is - tette hozzá.

Kövér László azt mondta, azért emlékeznek most együtt, hogy "az arcokba taposó kommunista csizma múlt maradjon, és soha senki számára ne válhasson többé jövővé".

Emlékezni kell a kommunizmus által világszerte elpusztított százmillió életre, azokra, akiknek megnyomorították az életét, akiket "bestiális módon megkínoztak és éheztettek", táborokba és börtönökbe zárták, és arra, hogy az emberiség kultúrája jóvátehetetlen károkat szenvedett.

A kommunizmus az emberek igazságeszméjét és igazságvágyát kihasználó "terroristagondolat volt" - állapította meg Kövér László -, a nyomor és a kizsákmányolás megszüntetését, a kollektív jólét, a szabadság és egyenlőség kiteljesítését ígérte. Ehhez képest még nagyobb nyomort, még nagyobb kizsákmányolást, rabságot és hazugságot teremtett a terror eszközeivel.

Szólt arról is, hogy e napon a magyarságnak a kommunizmussal történt találkozásaira is emlékezni kell. "Miként alakította át negyven év alatt a magyar társadalmat, miként vette el múltját, jelenét, és miként nyomorította meg jövőjének egy beláthatatlanul nagy részét" - fogalmazott.

Kiemelte: a kommunista diktatúra áldozatai azok, akik bátran felvették a harcot a legnagyobb túlerő ellen a legreménytelenebb helyzetekben is "közös szabadságunkért", azok, akik hitük, világnézetük vagy származásuk miatt tehetségük, vagyonuk, munkájuk okán szembekerültek a zsarnoksággal.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) mond beszédet a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen Budapest XXII. kerületében a Városháza téren, az 1956-os emlékműnél 2014. február 2
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (j) mond beszédet a kommunizmus áldozatainak emléknapján tartott megemlékezésen Budapest XXII. kerületében a Városháza téren, az 1956-os emlékműnél február 21-én.
Fotó: MTI/Soós Lajos

Kitérve a nemzetközi vonatkozásokra is, rámutatott: hosszasan lehetne sorolni a kommunizmus áldozatait.

Hosszasan idézhetnék a magyarság körében elpusztított és meggyötört sok százezer ember történetét, azokét, akiket elnyelt az Andrássy út 60., Recsk és a többi "lélektemető". Azokét, akiktől az otthonukat, a vagyonukat, a földjüket rabolták el, akik ellenálltak, és akik semmi áron nem kerülhették el sorsukat, noha semmit sem tettek.

Az Országgyűlés fideszes elnöke úgy fogalmazott: egy társadalom erejének vagy erőtlenségének meghatározója mindenekelőtt a lelki élet színvonala, és csak másodsorban az iparé. "A piacgazdaság, sőt még az általános jólét sem lehet önmagában az emberi lét koronája" - fogalmazott, hozzátéve: a társadalmi viszonyok tisztasága fontosabb, mint a bőség.

Kövér László szerint ha egy nemzet "lelkierői elapadnak", nincs az a tökéletes társadalmi berendezkedés, nincs az az ipari fejlettség, amely megmentené a pusztulástól. A társadalom tiszta légkörét nem lehet a jog eszközeivel megteremteni - idézte Szolzsenyicint, aki maga is megjárta a kommunista gulág táborait.

"Ha tiszta légkört akarunk, ha valóban erős nemzet akarunk lenni - és egy nemzet csakis összetartozásában lehet erős -, és a 20. század után meg akarunk békélni a történelmünkkel, mindenekelőtt emlékeznünk kell" - fejtette ki Kövér László, hangsúlyozva: ismerni kell pontosan a múltat, "amelyről évtizedeken keresztül hazudtak nekünk".

Az Országgyűlés elnöke szerint az emlékezés közösséget teremt és erősít. "A múlt, amire emlékezünk, megerősíti az összetartozásunkat a jelenben, és képessé tesz arra, hogy a jövőt együtt alkossuk meg" - emelte ki, hozzátéve: emlékezni annyi, mint felelősséget vállalni egymásért.

Kegyelet az áldozatoknak, tisztelet az emlékezőknek - zárta megemlékezését a házelnök.

Szabolcs Attila (Fidesz-KDNP), a XXII. kerület polgármestere úgy fogalmazott: a 20. században egymást követték azok az elnyomó, embertelen és gyilkos rendszerek, amelyek emberek millióinak életét vették el, családokat tettek tönkre, emberi sorsokat nyomorítottak meg. "Nincs jó gyilkos és rossz gyilkos" - mondta, hozzátéve: nem lehet különbséget tenni bűnök között, amikor mindegyiknek a célja valamilyen ideológia alapján mások elpusztítása, elnyomása, megalázása.

A megemlékezések után koszorúkat helyeztek el a résztvevők az ünnepségnek helyet adó kerületi 56-os emlékműnél.

A program után Schmidt Máriának, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának részvételével rendhagyó történelemórát tartottak.

Az Országgyűlés 2000. június 13-i döntésével február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba a Független Kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A Fidesz-KDNP-é az első nyilvántartásba vett országos lista

A listát Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke vezeti. Tovább olvasom