Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C Még több cikk.

Lázár: nem cél az állami tulajdonú hitelintézeti rendszer

A gazdasági növekedés fenntartása lesz a következő négy év kulcskérdése - nyilatkozta a Figyelőnek a miniszter.
Nem az a célunk, hogy állami tulajdonú hitelintézeti rendszer jöjjön létre, hanem hogy több mint 50 százalékban hazai, magyar tulajdonú; szeretnék ha a magyar kézben levő bankok aránya 50 és 70 százalék között lenne - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Figyelő gazdasági hetilap csütörtöki számában megjelent interjújában.

A miniszter szerint az MKB és a Budapest Bank átvétele nem jelenti, hogy állami tulajdonban maradnak, három éven belül transzparens módon értékesíteni kell őket.

Jelenleg osztrák bankokkal tárgyalunk stratégiai együttműködésről, illetve az állami hitelintézeti portfólió kibővítéséről, itt az Erste és a Raiffeisen bankokról van szó - részletezte Lázár János. "Azzal bízott meg a miniszterelnök úr, miután tárgyalt az Erste Bank vezetőjével, hogy tegyünk egy közös megegyezési javaslatot. Az Erstének stratégiai céljai vannak Magyarországon. Erős pénzintézetnek számít nálunk és ez kiemelt figyelmet érdemel. A Raiffeisen helyzete, lehet, hogy más, szeretnénk, ha a jövőjéről velük is szót tudnánk érteni" - mondta a miniszter.

Lázár János szerint az MKB tökéletes példa arra, hogy állami tulajdonos nélkül is "el lehet úsztatni egy pénzintézetet". Az MKB egy rosszul vezetett, szétlopott bank volt, most az a feladat, hogy talpra állítsák. Azt még nem lehet megmondani, hogy a konszolidáció többe kerül-e, mint amennyit az anyabank beletett tőkepótlásként az eladáskor. A Budapest Bank viszont egy kiválóan működő, profitábilis pénzintézet - tette hozzá.

Érdemi változást hoz, ha megállapodás születik a hitelintézetek és a magyar állam közt, amellyel lezárul a bankrendszer átalakítása. 2015. június elsejével megtörténhet a devizahitelek kivezetése, áttérhetünk a forintalapú hitelekre. Tartós növekedés banki finanszírozás, olcsó jó hitelek nélkül elképzelhetetlen - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Lázár János szerint a gazdasági növekedés fenntartása lesz a következő négy év kulcskérdése. Szerinte egy 3-4 százalékos gazdasági bővülés 5-10 éves távlatban azt jelentené, hogy a magyar gazdaság kijött a válságból. Magyarország Európában a három legjobb ország között van a potenciális gazdasági növekedés alapján - hangsúlyozta.

A paksi atomerőmű bővítéséről Lázár János a Figyelőnek adott interjúban elmondta, hogy megvan a lehetőség a kihátrálásra, de ez nem cél, és ennek költségei is lennének. Szándékuk, hogy még ebben a kormányzati ciklusban megkezdődjön az építkezés - jelentette ki.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Orgazdasággal gyanúsítják a Portik-ügy koronatanúját

Ha a gyanú igaz, akkor a korábban elnöki kegyelmet kapott férfi abban az időszakban követte el a… Tovább olvasom