Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

Martonyi: nincs olyan kérdés, amire előre azt mondanánk, szó sem lehet róla

Martonyi János szerint az, hogy a magyar kormány kész bármiről tárgyalni az IMF-fel és az Európai Bizottsággal, nem azt jelenti, hogy minden elfogadható számára, hanem csak azt, hogy nincs olyan kérdés, amire előre azt mondaná, hogy "szó sem lehet róla".
A magyar kormány külügyminisztere erről a hvg.hu kérdéseire válaszolva beszélt abban az interjúban, amely péntek este jelent meg a hírportálon. Martonyi János arra reagálva, hogy már lehet tudni az Európai Bizottság várhatóan megfogalmazandó három fő feltételéről, megjegyezte: nagyon pozitív, hogy a bizottság most már jogi keretek között fogalmazza meg kifogásait.

A döntés 17-én megtörténhet, és akkor dőlhet el az is, hogy esetleg indul-e kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen - mondta Martonyi János, hozzátéve: "lehet, hogy a hazai jog néhány eleme ellentétes a közösségi joggal, ilyenkor az EU ráveszi a tagállamokat arra, hogy változtassanak, vagy megindul az eljárás". A történtekkel kapcsolatban a külügyi tárca vezetője azt is megemlítette, hogy jó néhány ilyen eljárás folyik már most is Magyarország ellen, és százszámra más uniós tagállamokkal szemben, így "az a kérdés, indul-e még újabb".

Ezzel együtt a magyar kormány célja az, hogy akár már az eljárás megindulása előtt egyeztethessenek és változtathassanak - hangsúlyozta Martonyi, kiemelve: "az általános preferenciánk az, hogy lehetőleg ne várjuk be a bizottság döntését".

"Én is szeretném, hogy a lehető legtöbb esetben találjunk előzetes megoldást. De - bár vannak persze információink nekünk is, hogy a monetáris tanács kibővítése, az új alelnök, vagy Simor András (jegybankelnök) fizetése jöhet szóba - nem tudjuk még pontosan, mit fog mondani a Bizottság. Amikor tudni fogom, azonnal megpróbálom orvosolni a problémát" - jelentette ki a külügyi tárca vezetője.

A Magyarország ellen kilátásba helyezett intézkedések között szereplő túlzottdeficit-eljárás ügyére kitérve a miniszter úgy fogalmazott, hogy "nagyon-nagyon valószínűtlennek" tartja, hogy 2013. január 1-jével felfüggesszék a kohéziós alap kötelezettségvállalásait. "Vagyis nem a kifizetéseket, hanem a további vállalásokat" - tette hozzá, kifejtve: véleménye szerint annyi történt a bizottságban, hogy ez a túlzottdeficit-eljárás új szakaszba lép Magyarország esetében.

Mint megjegyezte, szerinte Olli Rehn gazdasági és pénzügyekért felelős biztos indoklása figyelemre méltó: a probléma az, hogy 2011-ben hiába ért el Magyarország 3,2 százalékos többletet, ennek jelentős része valóban egyszeri intézkedés volt (e nélkül egyébként 6 százalékra szökött volna fel a hiány). Idénre 3 százalék alatti deficitet jósol az EU is, igaz, ebből 0,9 százalékpontnyi még mindig egyszeri intézkedések hatása lesz - vagyis 4,2 százalékos strukturális egyenlegjavulás van a rendszerben.

"Ez nem kis dolog, az új uniós szerződés évi félszázalékos javulást vár el. Én azt hittem, ezért a 4,2 százalékért megveregetik a vállunkat. Az igazi fenntartás viszont, hogy az unió 3 helyett 3,25 százalékos hiányt vár 2013-ra - vagyis 0,25 százalékról beszélünk, a 4,2 százalékos javulással szemben, de mindegy, ezen nem érdemes nyilván harcolnunk, úgyis egy teljesen új rendszer lép életbe az éppen a magyar elnökség alatt elfogadott európai szemeszter keretében, amikor már minden uniós tagállam költségvetése egyeztetett rendben készül majd el" - mondta Martonyi János.

Hozzátette: Magyarországnak márciusban kell bemutatni azokat a programokat, amelyek meggyőzik Olli Rehnt, hogy nem lesz több a hiány 2013-ban 3 százaléknál. "De mondom, ezt amúgy is meg kell tennünk - vagyis már csak ezért sem lesz felfüggesztve a kohéziós alap" - nyomatékosította szavait.

A magyar külügyminiszter azt is megjegyezte: igaz, az ország körül most "van egy nem túl kedvező politikai légkör", de az is igaz, hogy "nyolc éve nagyobb a hiány az elvártnál, ez valóban idegesítő az unióban".
Utalt viszont arra, hogy az Európai Bizottság "objektíven és tárgyszerűen igyekszik a dolgokat kezelni - mint történt ez tavaly a médiatörvény esetében is".

"Hogy emellett egyik-másik lap mit mond, inkább hangulati elem. Nem mondom, hogy irreleváns, mert fontos, de azért az európai intézmények nem ebbe a körbe tartoznak. Én mindig azt mondtam, ha bármi vita van, forduljunk a bizottsághoz, ott elemzik a kérdést. Emellett lehet diktatúrázni Magyarországgal szemben, ez más műfaj" - jelentette ki a hvg.hu portálon megjelent interjújában Martonyi János.

Olvasóink írták

  • 1. deszkás 2012. január 14. 07:24
    „Dehogy nincs.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jobbik: Scheiring Gábor adja vissza mandátumát!

A Jobbik arra szólította fel Scheiring Gábor LMP-s képviselőt, hogy adja vissza parlamenti… Tovább olvasom