Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

OGY - Döntött a Ház a gyed extra bevezetéséről

A parlament elfogadta a gyed extra bevezetéséről szóló törvénycsomagot, amely a gyermekvállalás ösztönzését célozza.
00:27 - A képviselők a több mint három órán át tartó határozathozatalokat követően a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség egységesítését célzó kormányzati javaslat rövid tárgyalásával fejezték be a parlament hétfői munkáját, nem sokkal éjfél után.

Megszüntethetők a kiemelt beruházást akadályozó lakásbérleti szerződések

A törvény erejénél fogva is megszüntethetővé tette a lakásbérleti szerződéseket a parlament hétfőn. Ennek feltétele, hogy a bérleti jogviszony fennmaradása egy kiemelt beruházás megvalósítását akadályozza.

A törvényjavaslatról - amelyet a fideszes L. Simon László terjesztett be - azért szavazhatott már hétfőn az Országgyűlés, mert az előterjesztő egyetlen módosító indítványt sem támogatott. A képviselők 239 igen szavazattal, 72 nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el az indítványt.

A vonatkozó jogszabály jelenleg nyolc esetet sorol fel, amely miatt megszűnik a lakásbérleti szerződés: a közös megegyezést, a lakás megsemmisülését, a felmondást, a cserét, a bérlő utód nélküli halálát, illetve az országból való kiutasítását, továbbá a bírósági és a hatósági döntést.

Ezt egészítették ki azzal, hogy a törvény erejénél fogva megszűnik a lakásbérlet, ha nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza. A módosítás ugyanakkor differenciáltan kezeli az ott lakó és a lakásban nem életvitelszerűen tartózkodó bérlőket.

Elutasították az MSZP határozati javaslatát NAV-ügyben

Név szerinti szavazással utasították el a képviselők annak az MSZP-s határozati javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amely a kormányt szólította volna fel cselekvésre az állítólagos áfacsalások ügyében. A szocialisták a többi között azt kezdeményezték, hogy a kabinet hozza nyilvánosságra a Horváth András egykori tervezési koordinátor nyilatkozatai miatt a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) elvégzett belső vizsgálatról készült jelentést, valamint haladéktalanul vizsgálja meg a kiemelt adózókkal kapcsolatban alkalmazott adóhatósági gyakorlatot, illetve hogy történt-e külső beavatkozás a NAV munkájába.

A szavazáson a kormánypárti képviselők nemmel szavaztak, míg 77 ellenzéki - köztük a Jobbik és az LMP képviselői - támogatták a szocialisták kezdeményezését.

Nem vette tárgysorozatba a többség a Párbeszéd Magyarországért független képviselőinek azt a javaslatát sem, amely egy igazságosabb adórendszer megalkotására szólította volna fel a kormányt.

Módosítaná a mentelmi bizottság a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó szabályokat

Technikai jellegű módosítást hajtana végre az országgyűlés mentelmi bizottsága a vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos törvényen. Rubovszky György, a bizottság KDNP-s elnöke törvényismertetőjében azt mondta, a nyilatkozatadás kötelezettségét öntik egységes formába.

A parlament honlapján lévő javaslat szerint azokra a tisztviselőkre, akik a mentelmi bizottsághoz nyújtják be vagyonnyilatkozatukat, is vonatkozna az a szabály, amely szerint a dokumentumok le nem adása fizetésmegvonással és joggyakorlási tilalommal szankcionálható.

Simon Gábor (MSZP) azt mondta, a javaslat pótolja az eddigi hiányosságokat, de az így is hiányos marad, mivel egyebek mellett az országgyűlés háznagya esetében - ha nem országgyűlési képviselő tölti be ezt a pozíciót - nem állapítottak meg szankciót. Jelezte: ha elfogadják a módosító javaslatukat, akkor támogatják az előterjesztést.

Staudt Gábor (Jobbik) hangsúlyozta, hogy a szándékos mulasztás esetében a "szándékosság" kitétel elhagyható, mivel ezt nagyon nehéz bizonyítani.
Ezt követően a levezető elnök lezárta az általános vitát.

Napirend után

A hétfői ülésnap végén öten jelentkeztek napirend utáni felszólalásra. Tóth Ferenc (Fidesz) a Tolna megyei áldozatsegítő mintaprogramról, Szabó Csaba (Fidesz) az észak-magyarországi várak jövőjéről, Horváth János (Fidesz), az Országgyűlés korelnöke az Occidental Press-ről, illetve annak alapítójáról, Csicsery-Rónay Istvánról, a jobbikos Magyar Zoltán a Rábaközről, az ott élők nehézségeiről beszélt, Csóti György (Fidesz) pedig Antall József néhai miniszterelnökről emlékezett meg.

A felszólalás után Jakab István levezető elnök nem sokkal éjfél után lezárta a hétfői ülésnap tárgyalását, a képviselők reggel 9 órakor folytatják a munkát.

21.12 - További határozathozatalokkal folyatódott a parlament hétfői ülése, a képviselők elfogadták egyebek mellett több kulturális tárgyú törvény módosítását és létrehozták az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórumot.

Gazdaságszerkezeti nyilvántartást vezet az agrárkamara

A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a jövőben a tagnyilvántartás mellett gazdaságszerkezeti nyilvántartást is vezet.

Az erről szóló törvényjavaslatot - fideszes képviselők, köztük Győrffy Balázs agrárkamarai elnök előterjesztését - hétfőn fogadta el az Országgyűlés 241 igen szavazattal, 73 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett.

A jogszabály részletesen felsorolja, hogy a tagnyilvántartás a gazdák és gazdálkodó szervezetek mely adatait tartalmazza.

A gazdaságszerkezeti nyilvántartás a többi között a használt földterület művelési ágára és nagyságára vonatkozó adatokat, az agrárgazdasági tevékenységből származó árbevételt és az igénybe vett támogatások összegét részletezi. Emellett meghatározták a nyilvántartás felállításához szükséges adatvédelmi rendelkezéseket is.

Kulturális tárgyú törvényeket módosított az Országgyűlés

Több kulturális tárgyú törvény alapvetően jogtechnikai jellegű módosítását fogadta el az Országgyűlés 278 igen szavazattal, 49 nem ellenében, egy tartózkodás mellett.

A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által beterjesztett javaslat a muzeális intézményekről szóló törvényben többek között kiegészíti a nyilvános könyvtárakra vonatkozó alapkövetelményeket, valamint rögzíti, hogy a nyilvános könyvtárak jegyzékét a miniszter vezeti.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény módosításával a Magyarország területén kincskereséskor előkerülő és így közgyűjteménybe nem kerülő régészeti leletek is védett javaknak minősülnek, így azokat csak a hatóság engedélyével és ideiglenesen lehet kivinni az országból. Ezentúl a miniszter jóváhagyása szükséges állami tulajdonban álló műemlékek átruházásához és megterheléséhez, vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy megváltoztatásához, továbbá bármely olyan jogügylethez, amelynek következtében az állam tulajdonjoga megszűnik a műemlék felett.

Egységesítették az állami és önkormányzati nyilvántartásokat

Az Országgyűlés 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett elfogadták az állami és önkormányzati nyilvántartások egységesítéséről szóló törvényjavaslatot. A változtatások lényege, hogy a jövőben a nemzetbiztonságilag érzékeny nyilvántartásokon kívül minden állami és önkormányzati nyilvántartást átvezetnek az elektronikus információs rendszerbe.

Közjegyzői közreműködés nélkül lehet bejegyezni az ingójelzálog-jogot

Az új hitelbiztosítéki nyilvántartásba nem a közjegyzők, hanem a zálogszerződés érintettjei, a zálogjogosult és a zálogkötelezett jegyzi be a zálogjogot a parlament döntésének értelmében.

A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló kormányjavaslatot 294 igen szavazattal, egy nem ellenében és 36 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

A 2014. március 15-én hatályba lépő új polgári törvénykönyvhöz számos részletszabályt kell megalkotni, ezek sorába tartozik a hitelbiztosítéki nyilvántartásé is.

Ha valaki ingóságot zálogosít el, akkor azt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba kell bevezetni. Harmadik személy innen szerezhet tudomást arról, hogy az adott ingóság tehermentes vagy zálogjog terheli.

Létrejön az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum

A területi önkormányzatokhoz kerülnek jövőre a regionális fejlesztési ügynökségek, az Országos Területfejlesztési Tanács helyett pedig létrejön az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum a területfejlesztésről és -rendezésről szóló törvény módosításával.

A változtatásokat az Országgyűlés 246 igen szavazattal, 79 nem ellenében, 11 tartózkodás mellett hagyta jóvá.

A nemzetgazdasági miniszternek 2014. február 28-áig kell összehívnia az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum alakuló ülését.

Az ombudsman is kezdeményezhet alkotmányértelmezést az Ab-nál

A jövőben az alapvető jogok biztosa is kezdeményezheti az alaptörvény értelmezését az Alkotmánybíróságnál (Ab), miután a parlament elfogadta a fideszes Gulyás Gergely és Berényi László törvénymódosító javaslatát.

Az indítványt 290 igen szavazattal, 43 nem ellenében hagyta jóvá az Országgyűlés.

Az előterjesztő szerint az alapjogi biztos "következetesen, zsinórmértékként" támaszkodik az Ab-nak az alapvető jogállami garanciákkal és az alapjogok tartalmával kapcsolatos elvi megállapításaira. Ezért szükséges, hogy az ombudsman az általa vizsgált konkrét alkotmányjogi problémával kapcsolatban indítványozhassa az Ab alaptörvény-értelmezését.

2015 végéig kell vízórát felszerelni az átalánydíjas fogyasztóknál

Több energetikai tárgyú törvényt is módosított a parlament: az egyik újdonság, hogy 2015 végéig kell vízórát felszerelni a ma még mérő nélküli, átalánydíjas fogyasztóknál.

A kormányzati előterjesztést 246 igen szavazattal, 53 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.

A jogszabály szerint a ma még vízmérő nélküli, átalánydíjas fogyasztóknak 2015 végéig kell felszereltetniük a vízórát az eredetileg tervezett idén december 31. helyett. A szolgáltató köteles felszerelni a mérőt, ha a fogyasztó biztosította a feltételeket.

Változott a villamosenergia-törvénynek a villanyóra éves leolvasására vonatkozó szabályozása. Bár tovább él az a rendelkezés, hogy a leolvasás legkésőbbi időpontja az a nap, amelyen az előző évben is leolvasták a mérőt, újdonság, hogy az áramot használó, továbbá a rendszerirányító és az elosztó más időpontban is megállapodhat.

21.08 - A kérdéseket követően két javaslatot tárgyalt meg a parlament a házszabálytól eltérve, illetve kivételes sürgős eljárásban.

Már kedden dönthetnek az NSA-bizottságról és a szerencsejáték-törvény módosításáról

A házszabálytól eltérve tárgyalta meg a parlament az amerikai lehallgatási botrány magyarországi szálainak feltárására irányuló vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló javaslatot. A zárószavazás kedd délelőtt lesz, csakúgy, mint a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényjavaslatról, amelyet kivételes sürgős eljárásban vitattak meg hétfő este.

Csampa Zsolt (Fidesz) az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) magyarországi tevékenységét vizsgáló bizottság létrehozásáról szóló határozati javaslat expozéjában azt mondta, az egész uniót érintő lehallgatási botrányról van szó, amely érinthette Magyarországot is, és bár a nemzetbiztonsági bizottság ülésén is szóba került az ügy, szükséges egy önálló vizsgálóbizottság létrehozása.

A bizottságban nyolc képviselő (négy kormánypárti, négy ellenzéki) vehet részt, létrehozását a képviselő azzal indokolta, hogy a közvéleménynek is megnyugtató választ kell adni az elmúlt időszak legnagyobb botrányáról.

A vitában felszólaló Mirkóczki Ádám (Jobbik) azt mondta, támogatják a bizottság felállítását, de feltette a kérdést, hogy készít-e majd olyan jelentést a bizottság, amelyet a nyilvánosság megismerhet a minősített adatokra vonatkozó szabályok figyelembevételével.

Csampa Zsolt úgy válaszolt: a bizottság a törvényi kereteken belül készíti el jelentését március elejéig.

Ezt követően megtartották a szerencsejáték-szervezésről szóló törvény vitáját is. A fideszes Balla György az előterjesztők nevében azt mondta, a félkarú rablók működtetését szigorítanák tovább, mivel ezeket a gépeket országosan 11 kaszinó üzemeltethetné.

Egyed Zsolt (Jobbik) azt hangsúlyozta, "a napnál is világosabb", hogy a cél a piac újrafelosztása, ahogy azt megtették a trafikoknál és várhatóan megteszik az égetett szeszeknél is. Hozzátette, "mutyiszagú" a javaslat, és biztos abban, hogy a kaszinókoncesszióknak már megvan a gazdájuk.

Kovács Tibor (MSZP) szerint amilyen rövid, olyan szemérmetlen a javaslat, és azt kérdezte: ha korábban betiltották a pénznyerő automatákat, akkor most miért terjesztették be ezt a javaslatot? Kovács Tibor is annak a meggyőződésének adott hangot, hogy mindenki tudja, a barátokkal már megbeszélték, hogy kik nyerhetnek koncessziót.

Mile Lajos (LMP) amellett, hogy a kivételes sürgős eljárás indokoltságát vitatta, szintén kérdéseket tett fel az előterjesztőknek. Ezek arról szóltak, hogy mi változott a "lélektanban", a családokért való aggódásban, ha most nagyságrendekkel megnövelik az automaták számát.

Pősze Lajos (független) azt hangoztatta, hogy meg kellett szüntetni a korábbi rendszert, mert beláthatatlan szociális problémákat okozott. Elmondta még, hogy a legtöbb országban "kijelölik" a kaszinók tulajdonosait, szerinte nem ezen a ponton kell keresni a demokratikus szabályokat.

Balla György a vitában elhangzottakra reagálva azt mondta: senkinek nem jutott eszébe, hogy hány ember játszotta el a családi pótlékot, majd vált alkoholistává. Ehhez képest - folytatta - csak a piacért, a szerencsejáték-szervezőkért aggódnak az ellenzékiek, mert ők csak a pénzt látják az előterjesztésben.

Ezután a levezető elnök lezárta az általános vitákat.

Létrejön a Nemzet Művésze díj, erősödik a Magyar Művészeti Akadémia

A legkiemelkedőbb művészek elismerésére létrehozta a Nemzet Művésze díjat az Országgyűlés.

A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatára 272 igen szavazattal, 50 nem ellenében elfogadott törvény alapján az elismerést előzőleg Kossuth-díjjal kitüntetett művészek kaphatják meg, feltéve, hogy elmúltak 65 évesek (a tánc- és a cirkuszművészek 50 évesek).

A mindenkori minimumnyugdíj huszonháromszorosának megfelelő havi életjáradékkel járó Nemzet Művésze címet egyidejűleg legfeljebb hetven, az irodalom, a színház-, a zene-, a képző-, a film-, az építő-, a tánc-, az ipar-, a fotó-, a nép- vagy a cirkuszművészet területén jelentős értéket létrehozó alkotó viselheti. A díj posztumusz nem adományozható, érdemtelenség miatt visszavonható.

Könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek

Elfogadták azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján könnyebben juthatnak támogatáshoz a megváltozott munkaképességűek. Kormánypárti képviselők javaslatát 285 igen szavazattal, 40 tartózkodás mellett fogadták el.

Az eddigi szabályok 5 év alatt 1095 nap - vagyis 3 év - biztosítási idő meglétét írták elő az ellátás odaítéléséhez. Az indoklás szerint azonban a 45 és 60 év közöttieknél sokan egészségi állapotuk miatt az elmúlt öt évben nem tudtak dolgozni. Ezért kiegészítették a szabályozást, így 10 éven belül 2055 nap vagy 15 évben belül 3650 nap - azaz tíz év - biztosítási idő megléte esetén is jár támogatás.

Döntött a Ház a gyed extra bevezetéséről

Elfogadta a parlament a gyed extra bevezetéséről szóló törvénycsomagot, amely a gyermekvállalás ösztönzését célozza.

A törvénycsomag alapján a jövő évtől a gyes és a gyed folyósítása mellett is vállalható munka a gyermek egyéves kora után. Testvér születése esetén gyermekenként válik jogosulttá a szülő az ellátásokra. Újdonság, hogy a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóknak és a friss diplomásoknak is jár majd gyed bizonyos feltételek mellett. A három- vagy többgyermekes kismamákat foglalkoztatók pedig újabb adókedvezményt kapnak.

Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter törvényjavaslatát 321 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés.

17.32 - Az azonnali kérdések között az MSZP a kéményseprőszakma működéséről, a kérdések között pedig a 8-as út fejlesztéséről és az illegális szociális otthonok bezárásáról volt szó az Országgyűlés hétfői ülésnapján.

Azonnali kérdések:

MSZP a kéményseprőkről

A hétfői utolsó azonnali kérdést feltevő Kránitz László (MSZP) arról beszélt, hogy 2012-ben a parlament újraszabályozta a kéményseprőszakma működését, amelynek során előírták azt a maximumárat, amely fölé nem mehet az ármegállapító hatóság. 2013 nyarán a kormány viszont a korábban maximált árat lefelezte, így alakulhatott ki az a helyzet, hogy Baranya megyében egy kéményt 6-800 forintért tisztítanak ki - hangsúlyozta. Szavai szerint ez a díj még az üzemi költségeket sem fedezi.
Több cég is a megszűnés határán áll, így a fűtési szezonban emberek százezrei vagy milliói maradhatnak kéményseprés nélkül, ami előrevetítheti a szénmonoxid-mérgezések számának növekedését - mondta.

Tállai András a kérdést úgy értelmezte, hogy az az MSZP egy újabb támadása a rezsicsökkentés ellen. A Belügyminisztérium államtitkára hangsúlyozta, csak arról van szó, hogy hogy a kormány és a parlament a kéményseprés rezsióradíját négyezer forintról kettőezer forintra csökkentette. Megnyugtatásként közölte, nem lesz olyan probléma, hogy a szolgáltatást nem látják el.

Kérdések:

Az MSZP a 8-as út fejlesztéséről

Pál Béla (MSZP) a 8-as főút Veszprém környéki bővítéséről és fejlesztéséről érdeklődött. Mint mondta: az előző kormányok által elfogadott ütemterv szerint már készen kellene lennie az újabb bővítéseknek, azonban az elmúlt években "egy kapavágás nem történt".
Fónagy János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára válaszában elismerte: a 8-as főút bővítése valóban kiemelt cél, annak fejlesztését az Új Széchenyi Terv is tartalmazza és a munkálatok előkészületei zajlanak, egyes területeken pedig 2015-ben kezdődnek.

Jobbik: zárják be az illegális szociális otthonokat!

Kulcsár Gergely (Jobbik) az illegális szociális otthonok bezárása mellett emelt szót. Szavai szerint csak Debrecenben több mint 10 ilyen intézmény működik, akik megkeseríthetik az idősek életének utolsó szakaszát.

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár fontos problémának nevezte az ellenzéki politikus felvetését. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg is sok az üres férőhely az állami otthonokban, így nem igaz, hogy nincs elég férőhely.

17.01 - A devizahitelesek ügye, az adócsalási vád, a génmódosított szervezetek kérdése, a mezőgazdasági támogatások, valamint a honvédség tartalékos ereje is szóba került az azonnali kérdések órájában, az Országgyűlés hétfői ülésén.

Jobbik: a kormány csak várakozik a devizahiteles ügyben

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint a kormány a jövő gazdaságát veszélyezteti azzal, hogy tétlenül vár a devizahitelek teljes megoldásával. Szerinte "a bankrendszer érintett tagjainak kifosztó szivattyúja tovább működik". A Kúria állásfoglalásának megszületése után az Alkotmánybíróság döntésére lehet majd várni - folytatta. Azt kérdezte: mikor hajlandóak az utolsó forintig elszámoltatni a bankokat?

Czomba Sándor, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a szocialistákat okolta a problémáért, és közölte: 2010 óta számos intézkedés történt az ügyben. Fontos iránymutatást adhat a következő intézkedések előtt a Kúria jogegységi döntése, mondta, hozzátéve: mind a perek, mind a szerzőzések száma jelentős.

LMP: mikor ellenőrzi az ÁSZ a NAV-vádakat?

Vágó Gábor (LMP) arra várt választ, meddig vár az Állami Számvevőszék (ÁSZ)az adócsalási váddal kapcsolatos vizsgálatokkal. A tisztességes adófizetők tisztánlátást szeretnének - közölte -, és ezt szerinte vagy egy politikai vizsgálóbizottság, vagy az ÁSZ ellenőrzése biztosíthatná. Úgy vélte: ennek elindítása az ÁSZ elnökének morális kötelessége is lenne.

Domokos László elnök kijelentette: az ÁSZ egy hivatal, nem nyomozó hatóság. Hozzátette: még karácsony előtt közzé teszik a következő féléves ellenőrzési tervüket, amelyben az is szerepel majd, miként vizsgálják az adóhivatal munkáját.
Közölte: eddigi ellenőrzéseik során nem találtak bűncselekményre utaló jelet, így rendkívüli vizsgálat elrendelése nem volt indokolt.

Fidesz: hogyan maradhatunk GMO-mentesek?

Pócs János (Fidesz) arra kérdezett rá: mit tesz a kormány a géntechnológiával módosított szervezetekre vonatkozó nemzeti stratégia hatékony megvalósítása érdekében? Emlékeztetett: a Ház egyértelműen kijelölte a génmódosított szervezetekkel kapcsolatos jövőképet, amelyet az alaptörvény tartalmaz.

Budai Gyula, a vidékfejlesztési tárca államtitkára emlékeztetett tárcája országjárására, amelyet a GMO-mentes Magyarország népszerűsítéséért tett. 2012-ben a hatóság fokozott ellenőrzést indított - hívta fel a figyelmet, tudatva: a vetőmagokat is vizsgálják.

Az MSZP a mezőgazdasági támogatások csúszását bírálta

Gőgös Zoltán (MSZP) szerint az agrárminiszter okolható a mezőgazdasági támogatási előlegek kifizetésének csúszásáért, ami miatt mintegy 35 milliárd forint kifizetése nem történt meg időben. Emellett botrányosnak nevezte az agrárkamarai választásokat. Szerinte "Rákosi módszereket meghazudtoló módszerrel választják ki" azokat, akik a földek odaítélésében kulcsszereplők lesznek.

Budai Gyula szerint a szocialistáknak van a legkevesebb joga megszólalni a témában, hiszen kormányzásuk alatt számos gazdatüntetés volt a támogatások kifizetésének elmaradása miatt. Hozzátette: mintegy 170 ezer ügyfélnek már átutaltak összesen 140 milliárd forintnyi támogatást, csak nagyjából hétezer vizsgálandó eset van még.

Szerinte az agrárkamarai rendszer azért nem tetszik a szocialistáknak, mert klientúrájuk kikerült onnan.

A KDNP a tartalékos honvédség működésére kérdezett rá

Tarnai Richárd (KDNP) emlékeztetett: az árvízi védekezéskor a tartalékos honvédek ott voltak a gátakon. Milyen tapasztalatokról tud beszámolni az önkéntes tartalékos rendszer egészét és a fiatalok megszólítását tekintve? - tette fel a kérdést a tárca vezetőjének.

Hende Csaba honvédelmi miniszter elmondta, több mint 1400 tartalékos katona vett részt az árvízi védekezésben. Bírálta a korábbi kormányokat, amiért azok szerinte szétverték a tartalékos rendszert.

Az állományban a 30 év alattiak aránya jelenleg 10 százalék, és idén nyáron ötször annyian teljesítették a kiképzést, mit a megelőző évben. Hét egyetemmel is együtt együttműködési megállapodást kötöttek - tette hozzá.

Jobbik: elbukott az ózdi népszavazási kezdeményezés

Egyed Zsolt (Jobbik) az Ózdra tervezett roma kulturális központról tartott érvénytelen referendum kapcsán azt mondta, vasárnap népszavazást tartottak "cigánysátor ügyben". Hozzátette: a Fidesz helyi szervezete pedig arra kérte a település lakosságát, hogy menjenek el szavazni, ezzel állva ki a rezsicsökkentés és a fideszes városvezetés mellett. Ózdon viszont a szavazóknak csak mintegy 8,4 százaléka állt ki a kormánypárt mellett - jelentette be. Hangsúlyozta: a Jobbik viszont közel kilencezer aláírást gyűjtött össze az ügyben, ami "ékesen bizonyította", hogy a városban nem akarnak feleslegesen pénzt költeni.

Tállai András államtitkár erre azt felelte, hogy a képviselő nem tett fel kérdést. Megjegyezte, politikus arra sem tért ki, hogy a Jobbik hogyan kívánja kezelni a cigányság társadalmi problémáit.

LMP: a kormányzat hazudott Kishantosról

Szél Bernadett (LMP) azt mondta, hogy a "kormány által lerombolni szándékozott" Kishantosi Vidékfejlesztési Központ ügyében bírósági ítélet is született arról, hogy a kabinet és a vidékfejlesztési tárca hazudott. Azt állították, hogy a központnak folyamatos díjfizetési elmaradásai vannak és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nyolc kisebb helyi gazdára bízta a területet, de ez nem igaz - közölte. Az sem felel meg a valóságnak, hogy a mintagazdaság vezetője évekig nem fizette a bérleti díjat - jelentette ki.

Bitay Márton Örs a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Fővárosi Ítélőtábla egy korábbi ítéletéből idézett, amellyel a gazdaságot arra kötelezték, hogy miután nem fizettek bérleti díjat az államnak, ezért fizessenek 27 millió 209 ezer forintot illetve késedelmi kamatot.

Molinóval tiltakozott az Együtt-PM az Országgyűlésben

"Kit védtek? Ne kamuzzatok tovább NAV-ügyben"- feliratú molinót feszített ki az Országgyűlés üléstermében az Együtt-PM két független országgyűlési képviselője hétfőn.

Szabó Rebeka és Scheiring Gábor előbb a napirend előtti felszólalásokat követően az ülésterem közepén feszítette ki a molinót. Az ülést vezető Kövér László házelnök erre, a bekiabáló képviselőket helyre utasítva úgy reagált: "semmi okot nem látok az izgalomra, a szokásos idétlenkedés zajlik, kérem viseljék türelemmel. Van aki sosem nő fel, van ilyen." Arra is utalt, hogy a demonstráló képviselők szankciókra számíthatnak a házvezetés részéről.

A két ellenzéki képviselő néhány perc után összeszedte a molinót, majd egy páholyból az elnöki pulpitus fölött függesztették ki újra. Innen nem sokkal később a teremőri szolgálat képviselői távolították azt el, akik elvágták a molinót tartó kötelet.

14:13 - Az emberi jogokról, a devizahitelekről, a közfoglalkoztatásról, a stadionépítésekről és a gyed extráról szóltak a napirend előtti felszólalások hétfőn, az Országgyűlés ülésén.

LMP: maradéktalanul érvényesülnek-e az emberi jogok?

Ertsey Katalin (LMP) az emberi jogok világnapja alkalmából szólalt meg, de azt mondta: nincs ok az ünneplésre. Említést tett a szigetszentmiklósi esetről, amelyet az elmúlt évek legbrutálisabb családon belüli erőszakos esetének ítélt, és azt javasolta, hogy az ahhoz hasonlót a Btk. büntesse.

Feltette a kérdést: hány olyan ember van, aki ma nem tud élni Magyarországon emberi jogaival? Kifogásolta, hogy "a nőverést a parlamentben is kettős mércével mérik", és sérelmezte, hogy még a mandátumát sem kellett visszaadnia annak a képviselőnek, akiről kiderült, hogy megverte élettársát. "Aki személyesen kiválasztotta őt Felcsúton, annak egy telefonjába kerülne elérni, hogy mondjon le" - fogalmazott.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára leszögezte: az elmúlt hónapok szörnyű eseteinél az államnak hatékonyabban kell fellépnie.

Közölte: három éve intézkedéssorozatot indított a kormányzat a kapcsolaton belüli erőszak visszaszorítására, ennek része, hogy a tényállás bekerült a büntető törvénykönyvbe.

Tízezer gyermek szenved évente traumát valamilyen bűncselekménnyel kapcsolatban - hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az eljárások gyermekbaráttá váltak, így azok már nem jelentenek számukra újabb traumát.

Az élettársát verő képviselővel kapcsolatban azt mondta: már sem a frakciónak, sem a kormánypártnak nem tagja, szerinte a Fidesz-KDNP egyértelműen és gyorsan lépett.

A KDNP a devizahitelekről szólt

Aradszki András (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy nemrég egy jogerős bírósági döntés egészében semmisnek ítélt egy fogyasztói kölcsönszerződést, annak tisztességtelen feltételei miatt.

Közölte: akkor is kérhető a szerződés semmissé nyilvánítása, ha korábban a hiteles elismerte adóságát, de akkor is, ha a szerződési feltételek a fogyasztó hátrányára módosulnak.

Kijelentette: nem lehet előre meg nem állapítható módon meghatározni a szerződési feltételeket.

Reményét fejezte ki, hogy hamarosan egyértelmű bírói döntések születnek.
Rétvári Bence azt felelte: további két ítélet született a múlt héten, volt, ahol a bank, és volt, ahogy az adós érveit fogadta el a bíróság. Szerteágazónak nevezte a bírósági gyakorlatot, és hozzátette: mintegy 2500 ügyet tárgyalnak a bíróságok. "Ezért várjuk nagyon a Kúria döntését" - fogalmazott, és mint mondta, bízik abban, hogy az majd egy iránya tereli az ügyeket.

Utalt az alaptörvényre, is, amely védi a fogyasztókat az erőfölénnyel való visszaéléstől.

A Jobbik a téli közfoglalkoztatást bírálta

Dúró Dóra (Jobbik) szerint a téli közfoglalkoztatási program egy hét után megbukott. A képviselő kritikával illette a program konkrét megvalósulását, és elfogadhatatlannak tartotta, hogy a munkahely-teremtési statisztikákba beleszámítanak a közmunkások.

Mit tanulnak a közfoglalkoztatottak? - tette fel a kérdést. Szerinte a képzések nem adnak olyan szakmát, amely visszavezetné őket a munka világába.

Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár leszögezte: abban a Jobbik is egyetért, hogy szükség van a közfoglalkoztatásra.

Kettőszázezer embernek értékteremtő munkát adni télen nem egyszerű feladat - közölte, hozzátéve: százezren így képzésben vesznek majd részt. Hozzátette: csak olyan képzések indultak, amelyeket a foglalkoztatók igényeltek. Húszezer ember OKJ-s bizonyítványhoz jut, mintegy harminc ezret betanítanak, ezren hivatásos jogosítványt kapnak - tudatta.

Az MSZP a stadionépítésekért támadta a kormányt

Mesterházy Attila (MSZP) azt kifogásolta, hogy a kormány mintegy 180 milliárd forintot költ a futballal kapcsolatos fejlesztésekre.

Közölte: mintegy 28 ezer ember látogatja a meccseket, vagyis nézőnként 2,5 millió forintot költ futball-létesítmények fejlesztésére a miniszterelnök.
Sorolta azokat az intézkedéseket, amelyekre szerinte hasznosabban elkölthető lenne a 180 milliárd forint, a többi közt az oktatásra, a szociális munkások béremelésére, a gyermekéhezés felszámolására - mondta.
Soltész Miklós szociális ügyekért felelős államtitkár szerint a baloldalon "a videók gyártása mellett" nem vették észre, mi történik az országban. Közölte: 8-10 éve szinte ugyanilyen programot támogattak a szocialisták, azzal a különbséggel, hogy azt eladósodásból finanszírozták volna.

Kijelentette: a magyar gazdaságot a szocialisták juttatták katasztrofális helyzetbe, és a baloldaliak, bár készítettek sportfejlesztési programot, abból semmi sem lett.

A Fidesz a gyed extrát méltatta

Kósa Lajos (Fidesz) a gyed extrát méltatta felszólalásában és azt hangsúlyozta: csökkennek a munkaadók terhei. A politikus egész Európa problémájának nevezte a népességfogyást.

Nyilvánvalónak tartotta, hogy az emberek nem a pénzért szülnek gyermeket, de úgy vélte: a támogatás lendületet adhat a családoknak.

Felsorolta a program fontosabb elemeit, és kijelentette: Bajnai Gordon vezetésével az IMF "lekaszabolta" a magyar családtámogatási rendszert.

Soltész Miklós arra emlékeztetett, amikor öt parlamenti párt írta alá a gyermekvállalási kedv növelését célzó kezdeményezést. Szerinte a szocialisták azonban nem veszik ezt komolyan.

Korábbi demográfiai adatokat sorolt alátámasztva, hogy az ország 2000 és 2010 között elszalasztotta annak lehetőségét, hogy a korábbinál több szülőképes korú nő alkotta a társadalmat.

Korábban

Tizenhét jogszabályt is elfogadhat az Országgyűlés a mai ülésnapján. A Ház ülése 13 órakor napirend előtt felszólalásokkal kezdődik, amelyeket interpellációk, azonnali kérdések és kérdések követnek.

A képviselők a határozathozatalok alatt akár tizenhét törvényjavaslatot is elfogadhatnak, míg további tizennyolc indítványon módosításokat hajthatnak végre a következő heti zárószavazás előtt.

Az Országgyűlés egyebek mellett a jövő heti zárószavazás előtti formájába öntheti a kabinet pénzintézeti javaslatcsomagját, továbbá kulturális, agrár- és területgazdasági kérdésekben is döntés várható.

Az előzetes napirend ismét tartalmazza a legutóbbi államfői vétóra történő reagálást. Az Országgyűlés az elmúlt három héten Kövér László házelnök javaslata ellenére nem vette napirendjére a zsebszerződések elleni fellépés érdekében októberben elfogadott törvénymódosítás Áder János javaslatai alapján történő átírását.

Kedden az új házszabály általános vitáját kezdik meg a kormánypárti törvényjavaslat ismertetésével és a frakciók vezérszónoki felszólalásaival. A képviselők szerdán időkeret nélkül mondhatják el véleményüket a következő parlament munkáját szabályozó előterjesztésről.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Újabb magyar pap boldoggá avatásában történt előrelépés

Marton Boldizsár karmelita szerzetespap hősies erényeit hétfőn ismerték el a Vatikánban, ami… Tovább olvasom