Délmagyar logó

2017. 11. 21. kedd - Olivér 1°C | 8°C Még több cikk.

OGY: Hozzájárult a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításához

Újraszabályozta az Országgyűlés hétfőn, kormánypárti szavazatokkal a parlamenti választási kampányok finanszírozását.
00:40 - A délelőtti órákban elfogadni tervezett előterjesztések záróvitáival, valamint napirend utáni felszólalásokkal ért véget az Országgyűlés e heti első ülésnapja keddre virradó éjszaka.

Záróviták

Az Országgyűlés rendhagyó módon több előterjesztés esetében is különválasztotta a záróvitát és az indítvány végleges elfogadását. A képviselők így hétfő késő este egyebek mellett az erdőgazdálkodásról, valamint a végrehajtásról szóló törvénymódosításokhoz benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslatokról is elmondhatták a véleményüket, de komolyabb vita csak az államfő által korábban megfontolásra visszaküldött két, egyszer már elfogadott előterjesztés változtatásairól alakult ki.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosításának záróvitájában Cser-Palkovics András (Fidesz) az előterjesztők nevében arra emlékeztetett, hogy az államfő kifogásaira javasolt változtatásokat Péterfalvi Attila, az adatvédelmi hatóság elnöke is jóváhagyta. Kiemelte, a törvényjavaslat korábbi módosításából kikerül, hogy a közérdekű adat megismerése iránti igény teljesítése nem eredményezhet a külön törvényben szabályozott ellenőrző szervek ellenőrzési jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést és adatkezelést. Helyette az szerepel, hogy a közfeladatot ellátó szerv gazdálkodásának átfogó, számlaszintű, illetve tételes ellenőrzésére irányuló adatmegismerésekre külön törvények rendelkezései az irányadók. Ha elutasítják az adatigénylést, akkor az adatigénylő a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál (NAIH) bejelentéssel vizsgálatot kezdeményezhet.

Staudt Gábor (Jobbik) a közérdekű adatok szabad megismerhetősége szempontjából nem tartotta elégségesnek a kormányoldal által javasolt megoldást. Kiemelte emellett, hogy a javasolt szabályozásban a bírósági felülvizsgálat menete sem egyértelmű.

Az LMP nevében felszólaló független Schiffer András szerint a változtatás előrelépés ugyan, de még mindig súlyosan alkotmánysértő. Elmondta, egy adatigénylést ezentúl bármikor visszadobhat egy szerv azzal, hogy az átfogó, számlaszintű ellenőrzésre irányul, ami utat nyithat a korrupció elfedésének.

Az Áder János köztársasági elnök által visszaküldött másik elfogadott törvényjavaslat az agrárkamara vezetőire vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokon lazított volna, lehetővé téve, hogy az agrárkamara megyei elnökei egyúttal a testület országos alelnökei is lehessenek. Az államfő aggályaira reagáló zárószavazás előtti módosító javaslatot szintén Cser-Palkovics András ismertette, közölve, a köztársasági elnök fenntartásait a helyettesítés lehetőségének bevezetésével orvosolnák.

Az erről szóló vitában Magyar Zoltán (Jobbik) és Schiffer András is személyre szabott jogalkotásként értelmezte az előterjesztést, amellyel szerintük a kormányoldal azt szerette volna elérni, hogy Zászlós Tibor, a Fejér megyei agrárkamara elnöke betölthesse az országos alelnöki címet is. Az előterjesztők nevében L. Simon László (Fidesz) ugyanakkor alávaló hazugságnak nevezte ezt, hangsúlyozva, Zászlós Tibor országos alelnökké választása után lemondott megyei agrárkamarai elnöki tisztségéről.

Ugyancsak záróvitát tartottak azokról a mentelmi ügyekről, amelyeket az időközben megszűnt LMP-frakció, jelenleg független nyolc képviselőjével szemben kezdeményeztek. Dorosz Dávid, Jávor Benedek, Karácsony Gergely, Scheiring Gábor, Szabó Rebeka, Szél Bernadett, Szilágyi László és Vágó Gábor a bírósági vádirat szerint 2012. július 11-én jogszerűtlen demonstrációt tartottak a Közgép Zrt. XXIII. kerületi telephelyén, ahol a közlekedési útvonalat akadályozva, magukat egymáshoz láncolva és transzparensekkel riadalmat és üzemzavart okoztak.

Rubovszky György, a parlament mentelmi bizottságának kereszténydemokrata elnöke közölte a testület kormánypárti többsége - az Országgyűlés több mint két évtizedes gyakorlata alapján - az érintett képviselők mentelmi jogának fenntartását javasolta annak ellenére, hogy az ellenzéki képviselők ennek ellenkezőjét kérték a Háztól.

Az azóta az LMP-ből kilépett Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért független képviselőjeként felszólalva hangsúlyozta, a "közbeszerzési piacot letaroló" társaság bírálatának esetleges bírósági elítélése a szólás szabadságának jogát, a korrupció vádjának felvethetőségét vonná kétségbe. Szabó Rebeka pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bírósági per nem félemlítheti meg őket véleményük megfogalmazásában, Karácsony Gergely pedig úgy fogalmazott, a "Közgép neve összefonódott a korrupcióval". A politikusok, távol lévő társaik nevében is mentelmi joguk felfüggesztését kérték.

Napirend után

A jobbikos Magyar Zoltán és Vágó Sebestyén is a dunai árvíz elleni védekezésben résztvevőinek mondtak köszönetet napirend utáni felszólalásaikban, míg a fideszes Bodó Sándor a települési önkormányzatok közmunka programban történő együttműködési lehetőségeiről szólt, a KDNP-s Pálffy István pedig a hivatalát száz éve elfoglaló Tisza István kormányfőre emlékezett.

Az Országgyűlés kedden reggel határozathozatalokkal folytatja munkáját.

21:04 - A parlamenti választási kampányok finanszírozásának újraszabályozásáról döntött az Országgyűlés hétfőn. Szeptembertől nem tartanak időközi parlamenti választásokat. A Ház arról is határozott, hogy a fővárosi önkormányzat közvetlenül irányítja a Margitszigetet.

Közvetlenül irányítja a fővárosi önkormányzat a Margitszigetet

A fővárosi önkormányzat közvetlen irányítása alá kerül a Margitsziget, miután az Országgyűlés 252 igen, 54 nem szavazattal, 44 tartózkodás mellett elfogadta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter erre vonatkozó javaslatát. A gépjárműadót és a környezetterhelési díjat továbbra is a XIII. kerület szedheti be.

Az eddig a XIII. kerülethez tartozó terület Navracsics Tibor indoklása szerint kiemelt idegenforgalmi jelentőségű, a fejlesztése túlmutat egy kerületi önkormányzat stratégiai tervezésében rejlő lehetőségeken.

Egymillió forintot kapnak kampányukra az egyéni képviselőjelöltek

Újraszabályozta az Országgyűlés a parlamenti választási kampányok finanszírozását.

Az állam a jövő évi választások előtt az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat is támogatja majd: az előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig, ha minden egyéni körzetben állítanak jelöltet, ezen felül maximum 600 millióval.

Az egyéni jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, csak számla ellenében juthatnak hozzá a pénzhez.

A jelöltek legfeljebb ötmillió forintot költhetnek kampányra, míg a pártok 995 millió forintot, ha mind a 106 egyéni körzetben jelöltet állítottak.

A kormánypártok eredeti terveivel szemben mégis kaphatnak működési támogatást a pártok jövőre is a központi költségvetésből. Erről az MSZP javaslatára már a múlt héten döntött a parlament.
Más államtól, jogi személyektől, külföldiektől és névtelen adományozótól nem fogadhatnak el támogatást a pártok.

Szeptembertől nem tartanak időközi parlamenti választásokat

Idén szeptember 1-jétől a jövő tavaszi általános választásig nem tartanak időközi országgyűlési képviselő-választást - döntött a parlament a kormánypártok javaslatára.

Az új eljárási szabályok szerint a Nemzeti Választási Iroda a honlapján a választást megelőző időszakban naponta közzéteszi a névjegyzékkel, majd a szavazással és a választás eredményével összefüggő közérdekű adatokat, köztük a levélben szavazók névjegyzékére és a külképviseleti névjegyzékre feliratkozók számát.

Levélben csak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgárok szavazhatnak majd, az itt élő, de külföldön tartózkodó szavazópolgárok a külképviseleteken adhatják le voksukat.

Halgazdálkodási törvényt fogadtak el

A parlament elfogadta az új halgazdálkodási törvényt. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter indoklása szerint a jogszabály elősegíti az élővizek halállományának természetes megújulását, és megakadályozza a halak illegális kifogását és kereskedelmét.

Kardeván Endre élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár expozéjában korábban arról beszélt, hogy a halállomány védelme és fejlesztése, a horgászturizmus fellendítése a célja a törvénynek. Fontos pontja az előterjesztésnek az illegális tevékenység elleni fellépés, amellyel kapcsolatban több új intézkedést vezetnek be.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 10-én. Fotó: MTI (galéria)

20:07 - Az Országgyűlés hétfőn hozzájárult a dunai árvíz miatt kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításához. A képviselők emellett arról is döntöttek, hogy pénzbírság helyett csökkentik a megbüntetett képviselők tiszteletdíját.

Hozzájárult a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításához

Hozzájárult a parlament az árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához.

Pintér Sándor belügyminiszter indítványának egyhangú elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a múlt kedden a Duna áradása miatt elrendelt veszélyhelyzetet július 19-ig meghosszabbítsa.

A kabinet a múlt héten Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére, Pest megyében a szobi járás, a váci járás, a dunakeszi és a szentendrei járás területére, valamint Budapestnek a Duna-part menti területeire hirdetett veszélyhelyzetet.

Pénzbírság helyett csökkentik a megbüntetett képviselők tiszteletdíját

A jövőben pénzbírság kiszabása helyett a havi tiszteletdíjukat csökkentik azoknak a képviselőknek, akik megsértik az Országgyűlés tekintélyét - döntött a parlament a mentelmi bizottság KDNP-s elnökének javaslatára.

A parlament az országgyűlési törvény év eleji életbelépése óta már hétszer élt a büntetéskiszabás lehetőségével.

Rubovszky György előterjesztésére arról is határoztak, hogy ezután ötperces időkeretben szólhatnak azok a képviselők, akiknek a mentelmi ügye a plenáris ülés elé kerül. Eddig sem a házszabály, sem az országgyűlési törvény nem rendelkezett ilyen időkeretről, az érintettek így a vitákban megszokott 15 perces időkeretben fejthették ki álláspontjukat.

Elfogadta a Ház a honvédségi adatkezelésről szóló javaslatot

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a honvédségi adatkezelésről és az egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló törvényjavaslatot. Az új jogszabály rendelkezik a szolgálatban álló katonák adatkezeléséről például fegyelmi, érdekvédelmi, pénzügyi és szolgálatteljesítési nyilvántartásokban. A javaslat ugyancsak részletezi a hadkötelesekkel kapcsolatos adatkezelést, a be nem hívott tartalékosokra, hadkötelesekre, egészségügyi alkalmassági követelményekre és adatokra vonatkozóan is.

Jövő hónaptól alkalmazható a menekültügyi őrizet

Július 1-jétől alkalmazható a menekültügyi őrizet, amelyre a Belügyminisztérium szerint az országba illegálisan érkező menekültek által elkövetett jogsértések számának növekedése miatt van szükség.

Az Országgyűlés kormánypárti szavazatokkal fogadta el a rendészeti törvények módosítását.

Jelenleg csak arra van módjuk a hatóságoknak, hogy nyitott befogadó intézményekben helyezzék el a menekülteket, a változtatás azonban lehetővé teszi, hogy ha fennáll a menekültek eltűnésének veszélye, őrizetbe vételük mellett folytassák le a hatósági eljárást.

A menekültügyi őrizet rövidebb az idegenrendészeti eljárásban elrendelt őrizetnél, és a jelenlegi őrzött szállásoktól eltérő, speciális körülményeket biztosító intézményben kell végrehajtani, ahol biztosított például az épületen belül szabad mozgás lehetősége.

Csökken a fiatalkorúakra kiszabható pénzbírság

Csökkentette a parlament a fiatalkorúakra kiszabható szabálysértési bírság összegét.

Az Országgyűlés döntése szerint alapesetben ötvenezer, elzárással szankcionálható szabálysértésnél százezer forint lehet a fiatalkorúakat sújtó pénzbírság összege az eddigi százezer és százötvenezer forint helyett. A helyszíni bírság maximális összegét ötvenezerről huszonötezer forintra csökkentették.

A jogszabály emellett megteremti a kártalanítás és a visszafizetés lehetőségét a szabálysértési eljárásokban, ha a jogerős döntést követő felülvizsgálat során az elkövetővel szemben megszüntetik az eljárást.

Jóváhagyta a parlament az új körözési nyilvántartásról szóló indítványt

A képviselők 303 igen és 46 nem szavazattal elfogadták az új körözési nyilvántartási rendszer létrehozásáról szóló törvényjavaslatot is. Ennek értelmében a rendőrségnek minden intézkedését rögzíteni kell a körözési nyilvántartásban, így naprakész információs rendszer jön létre. További újdonság, hogy a talált tárgyakat a jegyzőnek kell a nyilvántartásban rögzítenie, ezeket a rendőrség mint nyilvántartó teszi közzé a honlapján. A jövőben az eltűntek adatait is nyilvánosságra hozzák a rendőrség honlapján, azokéi mellett, akik ellen a büntetőeljárás során elfogatóparancsot, európai elfogatóparancsot, valamint nemzetközi körözést bocsátottak ki. Új eljárási elem az eltűntté nyilvánítási eljárás, amelynek legfontosabb újítása, hogy az eltűntek esetében azonnal el kell rendelni a körözést, így a folyamat jelentősen felgyorsulhat.

Kiegészítő pénzügyi tevékenységnek minősül a forgatható utalványok kibocsátása

Az Országgyűlés elfogadta az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely kiegészítő pénzügyi tevékenységnek minősíti a forgatható utalványok kibocsátását, és bővíti az Országos Betétbiztosítási Alap kártalanítás esetén igénybe vehető forrásait, emiatt pedig változtat a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényen is.

18:40 - Egymillió forintot kapnak kampányukra az egyéni képviselőjelöltek

Újraszabályozta az Országgyűlés hétfőn, kormánypárti szavazatokkal a parlamenti választási kampányok finanszírozását.

Az állam a jövő évi választások előtt az egyéni képviselőjelölteket és a listát állító pártokat is támogatja majd: az előbbieket egymillió forinttal, a pártokat pedig - ha minden egyéni körzetben állítanak jelöltet - ezen felül maximum 600 millióval.

Az egyéni jelöltek legfeljebb ötmillió forintot költhetnek kampányra.

A jelölteknek az államkincstár egy kártyát ad kampányköltségeik fedezetére, amelyről készpénzt nem vehetnek fel, és csak számla ellenében juthatnak hozzá pénzhez. A kiadásokkal az eredmény jogerőre emelkedése után 15 napon belül el kell számolniuk, ezt a kincstár ellenőrzi. Aki nem vagy nem megfelelően nem számol el, az a felvett támogatás legfeljebb kétszeresét köteles visszafizetni.

Annak a jelöltnek, aki nem kapta meg a szavazatok legalább 2 százalékát, vissza kell fizetnie a felvett állami támogatást.

A minden választókerületben jelöltet állító pártok 597 millió forint kampánytámogatásra jogosultak. A legalább 80 egyéni körzetben jelöltet állítók 448, a választókerületek felében induló pártok 299, míg a körzetek negyedében egyéni jelöltet állító pártok 149 millió forintot kapnak. A közös listát állító pártok egynek számítanak, a támogatás elosztásáról nekik kell megállapodniuk.

A pártok összesen legfeljebb 995 millió forintot fordíthatnak a választási kampányra, ha minden körzetben állítottak egyéni jelöltet.

A jelölteknek és a jelölő szervezeteknek a választás után két hónapon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hozniuk a támogatások összegét, forrását és a felhasználás módját.

A kormányoldal eredeti terveivel szemben mégis kaphatnak működési támogatást a pártok jövőre is a központi költségvetésből, a Fidesz-KDNP ugyanis elfogadta az MSZP erre irányuló módosító javaslatát. Ennek mértékéről szokás szerint a költségvetésben rendelkeznek majd.

Újdonság, hogy más államtól, jogi személyektől, külföldiektől és névtelen adományozótól nem fogadhatnak el támogatást a pártok.

A nemzetiségi listát állító nemzetiségi önkormányzatok együttesen csaknem 300 millió forint költségvetési támogatásra jogosultak a választási kampányban. Az egyes önkormányzatoknak járó összeget a Nemzeti Választási Bizottság határozza meg.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 10-én. Fotó: MTI (galéria)

17:29 - Pénzbírság helyett csökkentik a megbüntetett képviselők tiszteletdíját

A jövőben pénzbírság kiszabása helyett a havi tiszteletdíját csökkentik azoknak a képviselőknek, akik megsértik az Országgyűlés tekintélyét - döntött a parlament hétfőn kormánypárti szavazatokkal a mentelmi bizottság KDNP-s elnökének javaslatára.

Az országgyűlési törvény alapján azokat a képviselőket büntethetik meg, akik a Ház tekintélyét vagy valamely személyt, illetve csoportot - nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget - kirívóan sértő kifejezést használnak. A büntetés összege továbbra sem haladhatja meg a képviselő havi tiszteletdíjának harmadát.

A parlament a jogszabály év eleji életbe lépése óta eddig hétszer élt a büntetéskiszabás lehetőségével. Először a szocialista Szanyi Tibort büntették bruttó 394 ezer forintos tiszteletdíjának harmadára, amiért egy héttel korábban, interpellációja után középső ujját felfelé tartva beintett a Jobbik-frakciónak. Ezután a Párbeszéd Magyarországért (PM) két képviselője, Karácsony Gergely és Szilágyi Péter kapott összesen 235 ezer forint bírságot, amiért egy Loptok, csaltok, hazudtok! feliratú táblával tiltakoztak az ülésteremben a trafiktörvény elfogadása és a közérdekű adatok kiadási rendjének megváltoztatása miatt.

A PM-hez tartozó Dorosz Dávidot és Szabó Rebekát két hete 70-70 ezer forintra büntették, amiért egy Itt Nemzeti Dohánymaffia működik feliratú táblát vittek az ülésterem közepére, miután a Ház határozott a trafiktörvény módosításáról. Kétszer kapott pénzbírságot a jobbikos Novák Előd, akit előbb 50 ezer forintra büntettek a szocionista szó használatáért, majd 70 ezerre, amiért cionista bizniszszektának nevezte a Hit Gyülekezetét.

Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke május 24-én azt közölte, az addig megbüntetett képviselők még nem fizették be a bírságot. Ha ez később sem történik meg, a hivatal a házelnök utasítására levonja az összeget a képviselők havi tiszteletdíjából - tette hozzá.

A KDNP-s Rubovszky György előterjesztésére most arról is határoztak, hogy ezután ötperces időkeretben szólhatnak azok a képviselők, akiknek a mentelmi ügye a plenáris ülés elé kerül. Eddig sem a házszabály, sem az országgyűlési törvény nem rendelkezett ilyen időkeretről, az érintettek így a vitákban megszokott 15 perces időkeretben fejthették ki álláspontjukat.

Szintén változás, hogy nemcsak a frakcióvezetők, hanem az általuk kijelölt képviselők is reagálhatnak majd a kormánytagok napirend előtti felszólalására.

17:12 - A folytatódó azonnali kérdések során az esetleges szlovákiai közigazgatási reformról, a Velencei Bizottságról és az elektromos cigarettákról is érdeklődtek a képviselők, akik ezt követően áttértek a kérdésekre.

A KDNP aggódik tervezett szlovákiai közigazgatási reform miatt

Pálffy István (KDNP) a tervezett szlovákiai közigazgatási reformról beszélve azt mondta, hogy a hírek szerint a reform során egy három megyéből valamint Pozsonyból álló rendszert akarnak létrehozni. Véleménye szerint ez veszélyeket rejt a magyar közösségre nézve, mert akkor minden megyében 15 százalék alá csökkenne a magyarság részaránya. Emellett ha megmarad a jelenlegi szlovák önkormányzati választási rendszer, akkor a listákon nem vagy csak alig lennének magyar képviselők.

Németh Zsolt külügyi államtitkár azt felelte, hogy indokolt az óvatosság, de egyelőre idő előtti lenne bármiféle hivatalos magyar kormányzati megnyilvánulás. Az viszont nyílt titok, hogy a szlovák Belügyminisztérium illetve a vezető kormánypárt részéről vannak tervek a három megyés rendszer átalakításra - tette hozzá. A magyar közösségnek az a feladata, hogy egyfelől minél erősebb pozíciókat szerezzen az őszi megyei önkormányzati választásokon, másfelől pedig minél világosabban meg kell fogalmazniuk az álláspontjukat - jelentette ki.

MSZP: milyen taktikával készül a kormány a Velencei Bizottság ülésére?

Harangozó Gábor (MSZP) azt mondta, hogy a kormány olyan alaptörvényt erőltetett rá a magyar népre, amelyik a negyedik módosításával "Európa szerte a jogállam lebontásának szimbólumává vált". A Velencei Bizottság párt napja egy véleménytervezetében megállapította, hogy az alaptörvénynek politikasemlegesnek kell lennie - jelentette ki. A negyedik módosítás viszont támadást jelent az alkotmányos igazságszolgáltatás ellen és szembe megy a jogszabályban egyébként lefektetett alapelvekkel - hangsúlyozta.

Feltette a kérdést, hogy a kormány milyen taktikával készül a Velencei Bizottság ülésére.

Németh Zsolt külügyi államtitkár azt felelte, a Velencei Bizottságnak egyelőre nincsen hivatalos álláspontja, azt a hétvégi ülésen fogják elfogadni. Az eseményen Martonyi János külügyminiszter képviseli a magyar kormányt és a kabinet - ahogy eddig is tette - párbeszédet kíván folytatni - közölte.

Jobbik: a kormány miért ellenzi az elektromos cigarettákat?

Gyenes Géza (Jobbik) azt akarta megtudni, hogy az egészségügyi kormányzat miért ellenzi az úgynevezett elektromos cigaretták rendszerbe állítását?

Szócska Miklós azt mondta, készséggel állnak hozzá, hogyha az elektromos cigaretta a gyógyszereknek megfelelő módon támogatja a leszokást, akkor azt gyógyszerként kezeljék. Emellett viszont azt kérte, hogy a képviselő vizsgálja meg azokat a kutatásokat is, amelyek még mindig vitatják az elektromos cigaretták károsanyag-tartalmának milyenségét.

Kérdések

MSZP: Miért kell igazoltatni az ételosztásra várókat?

Pál Tibor (MSZP) kifogásolta, hogy nemrég rendőrök igazolgatták az ételosztásra várókat a fővárosban. Szerinte a rendőri túlbuzgóság állandó fenyegetettségben tartja a szegényeket. Mi szükség van ezekre az intézkedésekre? - kérdezte.

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium államtitkára szerint azért vált szükségessé a helyszínelés, mert egyesek megzavarták a Rákóczi út forgalmát, ezt pedig a segélyszervezetek munkatársai nem tudták kezelni. Emellett a körözött személyek nem egyszer a hajléktalanok között próbálnak elvegyülni - fűzte hozzá.

A Jobbik a vereckei emlékmű védelmében szólt

Szávay István (Jobbik) kifogásolta, hogy szélsőségesek rendszeresen megrongálták a vereckei honfoglalási emlékművet. Szerinte hatékonyan kellene fellépni a kormánynak, annak érdekében, hogy Ukrajna betartsa az államközi szerződéseket és megvédje az emlékművet.

Németh Zsolt külügyi államtitkár sajnálatosnak nevezte, hogy a 2008-ban felállított emlékművet már több támadás is érte, és hozzátette: megfelelő az együttműködés az ukrán hatósággal a rongálás felderítése érekében. Hamarosan térfigyelő kamerákat állítanak fel - tette hozzá.

MSZP: mi lesz a Wesselényi alapítvánnyal?

Varga László (MSZP) a Wesselényi Miklós Sport Közalapítvány megszüntetésével kapcsolatban azt mondta: szabadidősport támogatása terén töredékére csökkentek azóta a támogatások. Szerinte a kormányhatározatban rögzített feladatok jó részét senki nem teljesíti, kifogásolta ugyanakkor az alapítvány nem szűnt meg.

Simicskó István sportért felelős államtitkár úgy válaszolt: a kormány valóban elrendelte a sportközalapítvány megszüntetését, a közfeladatit pedig más szervezetekhez rendelte. Vagyona az olimpiai bizottsághoz kerül, és hamarosan törlik a közalapítványt a nyilvántartásból - mondta.

Jobbik: miért nem lép fel a külügy a román hatóságok törvénysértései ellen?

Zagyva György Gyula (Jobbik) azt bírálta, hogy a magyar diplomácia nem lép fel a román hatóságok törvénysértéseivel szemben, amelyek a magyarokat sújtják. Kifogásolta, hogy például a Székely Sziget nevű rendezvényt nem tarthatják meg az eredeti tervek szerint.

Németh Zsolt azt mondta: a Székely Sziget nem marad el, a kézdivásárhelyi sportcsarnokban tartják majd. A többi, a képviselő által felvetett kérdésekben fellépett a magyar külügy, ezt az államtitkár példákkal támasztotta alá.

A Jobbik a múzeumlátogatási utazási kedvezmény elvételét kifogásolta

Farkas Gergely (Jobbik) bírálta, hogy a diákok már nem utazhatnak hétvégén ingyenesen a fővárosba, múzeumlátogatás céljából.

Halász János kulturális államtitkár azt mondta: a változtatás célja, hogy a kedvezményt csak azok vehessék igénybe, akiknek jár. Az államtitkár beszámolt annak feltételeiről, és közölte: indokolt esetben továbbra is igénybe vehetik azt a diákok.

17:02 - Hozzájárult a parlament a veszélyhelyzet meghosszabbításához

Hozzájárult a parlament az árvízi veszélyhelyzet meghosszabbításához hétfőn.

Pintér Sándor belügyminiszter indítványának egyhangú elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazta a kormányt, hogy a múlt kedden a Duna áradása miatt elrendelt veszélyhelyzetet július 19-éig meghosszabbítsa. A tárcavezető erről szóló, hétfőn beterjesztett indítványát - a házszabálytól eltéréssel - egy nap alatt fogadta el a parlament.

A kabinet a múlt héten Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyére, Pest megyében a szobi járás, a váci járás, a dunakeszi és a szentendrei járás területére, valamint Budapestnek a Duna-part menti területeire - az I., a II., a III., a IV., az V., a IX., a XI., a XIII., a XXI. és a XXII. kerületre - hirdetett veszélyhelyzetet.

Az alaptörvény szerint "a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén (...) veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be".

A kormány veszélyhelyzetet kihirdető rendelete alapesetben 15 napig hatályos, a meghosszabbításhoz a parlament hozzájárulására van szükség.

A katasztrófavédelemről szóló törvény szerint veszélyhelyzetben a településeken a helyi katasztrófavédelmi munka irányítását a polgármestertől a katasztrófavédelem területi vezetője által kijelölt megbízott veszi át. Emellett korlátozható a járműforgalom, valamint a lakosság közterületi tartózkodása, továbbá elrendelhető kitelepítés is és ideiglenes polgári védelmi szolgálat is.

Az önkéntes mentőszervezetek bevonását a védekezésbe a hivatásos katasztrófavédelem központi szervének vezetője rendeli el. Veszélyhelyzetben a polgármester és a jegyző hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatot rendelet is megállapíthat.

A Duna magyarországi szakaszán a napokban mindenhol megdőlt a valaha mért legnagyobb vízállás, és ez várhatóan azokon a Budapesttől délre eső területeken is így lesz, ahol még nem tetőzött a folyó.

Hétfőn ezért tizenkét, a fővárostól délre fekvő Duna menti járásra is veszélyhelyzetet hirdetett ki a kormány.

A Belügyminisztérium arról tájékoztatta az MTI-t, hogy Pest megyében a szigetszentmiklósi, a ráckevei és az érdi járás, Fejér megyében a martonvásári és a dunaújvárosi járás, Bács-Kiskun megyében a kunszentmiklósi, a kalocsai és a bajai járás, Tolna megyében a paksi, a tolnai és a szekszárdi járás, Baranya megyében pedig a mohácsi járás közigazgatási területére vonatkozik a veszélyhelyzet
.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 10-én. Fotó: MTI (galéria)

16:35 - A legfőbb ügyészhez fordult a trafikjogosultságok ügyében az MSZP az azonnali kérdések órájában. Emellett az uniós támogatások felhasználására, az árvízi védekezésre és a GYEMSZI jogosultságaira is rákérdeztek a képviselők.

Az MSZP a szekszárdi trafikügy fejleményeire várt választ a legfőbb ügyészről

Harangozó Tamás (MSZP) a trafikjogosultságokkal kapcsolatban a szekszárdi esetet elevenítette fel, amely szerinte a hivatali visszaélés iskolapéldája. Kifogásolta, hogy az ügyészség szerint ez nem állapítható meg, ugyanakkor a hatóság személyes adatokkal való visszaélés gyanújával nyomozást indított az ügyben. Bírálta, hogy ennek során még csak egyetlen embert hallgattak ki, az ügyet feltáró fideszes képviselőt.

Kihallgatták-e a szekszárdi polgármestert és a hangfelvételen hallható képviselőket? - tette fel a kérdést. Választ várt arra is, hogyan került a pályázók listája a fideszes politikusokhoz. Közölte: szerinte Polt Péter sokkal inkább a Fidesz vállalati jogásza, mintsem az ország legfőbb ügyésze.

Polt Péter legfőbb ügyész megerősítette: az ügyben megkezdődött a nyomozás személyes adattal való visszaélés gyanúja miatt. Ezt azt követően rendelték el, hogy feljelentés-kiegészítés keretében megvizsgálták: milyen bűncselekményeket valószínűsítenek az adatok. Több embert is meghallgattak és iratokat is beszereztek - tette hozzá.

Hivatali visszaélést csak hivatalos személy követhet el - jelentette ki. "Ezekben az ügyekben a döntési jogosultság nem hivatalos személyek által volt gyakorolva" - fogalmazott -, az események nem tekinthetők hivatalos szervek eljárásának. Hangsúlyozta: a felvétel készítőjének kihallgatását nem mellőzhették, hiszen azzal kapcsolatban ő rendelkezik a legtöbb információval.

Polt Péter visszautasította a személyét ért vádakat.

Jobbik: az uniós források hány százaléka ragad bent?

Szilágyi György (Jobbik) az uniós támogatásokról szólva közölte: bár szűkös az idő, jelentős mennyiségű forrásokat nem osztottak még ki a kis- és közepes vállalkozásoknak, de újabb pályázatok sem jelennek meg. A képviselő emiatt a kormányzást az elszalasztott lehetőségek időszakának nevezte.

Úgy vélte: a vállalkozások emiatt a megkezdett projekteket sem tudják befejezni. Kifogásolta, hogy nem látható a fejlesztési ügynökség honlapján, hogyan használta fel a fejlesztési forrásokat, és azok hány százalékát nem fizették ki?

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára közölte: az uniós költségvetési időszak 2007-ben kezdődött, vagyis a korábbi kormány által elfogadtatott rendet vett át a kabinet, Brüsszel pedig nem hagyta jóvá a változtatásokat menet közben.

Bizonyítottuk már, hogy mind a szerződéskötések, mind a kifizetések felgyorsultak - jelentette ki, hozzátéve: a ciklus végére a teljes keret felhasználható lesz.

Fidesz: köszönet az árvízi védekezésért

Bábiné Szottfried Gabriella (Fidesz) az árvízről szólva köszönetet mondott a segítőknek. Mint mondta, a védekezésben az államé a döntő szerep, ugyanakkor az anyagi támogatásra is szükség van. Azt kérdezte: milyen tapasztalatok vannak a nemzeti humanitárius tanács eddigi munkájával kapcsolatban.

Soltész Miklós szociális államtitkár elmondta: a közös munka eredményeképpen összehangolt a humanitárius segítségnyújtás. Átláthatóbban, szervezettebben történik a segítés - hangsúlyozta, és megismételte: mintegy 200 millió forintos támogatás érkezett már a segélyvonalakon.

MSZP: mi szükség a GYEMSZI jogköreinek bővítésére?

Tukacs István (MSZP) kifogásolta, hogy egy kórházakat fenntartó és gyógyszerhatósági feladatokat ellátó szervezet kapjon nyomozati hatásköröket. A GYEMSZI, amely közalkalmazottakat foglalkoztat, olyan jogköröket kapna, amellyel szakmai szervezetek már rendelkeznek - fogalmazta meg bírálatát. Mi szükség van erre? - tette fel a kérdést.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy az interneten forgalmazott gyógyszerek csaknem 50 százaléka hamisítvány. Szerinte előrelépésre van szükség a felderítésben, amelyhez speciális háttérismeretek kellenek. Közölte: magánlakásokba csak ügyészi felhatalmazással mehetnek be majd az illetékesek.

A devizahitelesekért emelt szót a Jobbik

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt, hogy a múlt héten tartották a második devizahiteles kerekasztalt, amelyen ötven és száz közötti számú civil szervezeti vezető és jogvédő jelent meg. Szavai szerint a kormányzat és a "probléma felfutásáért" felelős pártok nem képviseltették magukat, de a pénzügyi biztos megjelent a rendezvényen. A biztos a hitelek felvételkori árfolyamon való forintosítását is érintve a kilakoltatási moratórium bevezetése mellett foglalt állást - mondta.

Feltette a kérdést, hogy a kormány mikor jelenik meg ezeken a találkozókon és mit akar tenni a devizahitelesekért.

Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt kérte, hogy a képviselő vizsgálja meg javaslatainak pénzügyi hátterét is, mert véleménye szerint a hitelek felvételkor való forintárfolyamon való visszafizetése gazdasági és egyben jogi nonszensz is. Az államtitkár azt mondta, olyan érzése van, mintha a képviselő el szeretné rettenteni az embereket az árfolyamgát igénybevételétől, pedig abba eddig már közel 160 ezren jelentkeztek be.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 10-én. Fotó: MTI (galéria)

15:41 - A felszámolási jogosultságról, a szociális ágazatban dolgozók bérhelyzetéről, a munkanélküliség alakulásáról és a gyógyászati segédeszközök támogatásáról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.

MSZP: szubjektív szempontok alapján választhatják ki a felszámolókat

A szocialista Burány Sándor kifogásolta, hogy a felszámolási jogosultságról szóló pályázatok eredményhirdetése előtt két héttel a kormány gyökeresen átírta a pályázati eljárás szabályait. "Csak nem azért, hogy a fideszes haverok kerüljenek be?" - kérdezte. Szerinte az eredeti pályázatban a szakmai szempontok súlya 75 százalék volt, addig az új kiírásban a szubjektív szempontok váltak döntő tényezővé.

Rétvári Bence államtitkár azt mondta, a képviselő csúsztat, mivel a pályázatot visszavonták és új pályázatot írtak ki, nem menet közben változtak meg a feltételek. Az új pályázati felhívás minden pályázó tekintetében érvényesíti a szakmai felkészültséget és a jogszabályoknak megfelelő működést, tévedés, hogy alapvetően megváltoztak volna a pályázás szabályai - közölte.

Burány Sándor a választ nem fogadta el, a parlament 205 igen, 35 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett igen.

Jobbik: kevés a szociális ágazatban dolgozók bére

Sneider Tamás a szociális ágazatban dolgozók béremelések elmaradását hiányolta. Közlése szerint a teljes munkaidőben, fizikai feladatkörben foglalkoztatottak nettó keresete folyamatosan csökkent az elmúlt hónapokban, és márciusban már csak 82 127 forint volt. Megjegyezte: a korábbi államtitkári válaszban szereplő adatok nem voltak valósak. Reményét fejezte ki, hogy a szociális területen dolgozók munkáját elismeri a kormány, pótolják idén az elmaradt béremelést. A jobbikos politikus kiemelte: nem szabad engedni, hogy az érintettek 6-8-szoros bérért elmenjenek külföldre.

Soltész Miklós államtitkár rámutatott: súlyos és jogos kérdésről van szó, amit nem kíván bagatellizálni. Azt mondta, hogy korábbi válaszában tényadatok szerepeltek, és a tárcánál rendelkeznek olyan számokkal, amelyek külön, az egyes ágazatokra vonatkoznak. A KSH adataira hivatkozva megismételte, hogy az érintettek nettó keresete 90 500 forint volt 2012 első negyedévében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szociális ágazat finanszírozása összességében az elmúlt három évben nem csökkent. Minden nemzetközi nyomás ellenére sikerült az ágazat forrásait megőrizni - jelezte az államtitkár, majd ismertette a területen az eddigi kormányzati intézkedéseket.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 197 igen, 41 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

MSZP: folyamatosan nő a munkanélküliség

Gúr Nándor szerint az első negyedévben azzal kellett szembenézni, hogy megközelítette a 12 százalékot a munkanélküliség. A leghátrányosabb térségekben ennél is rosszabb a helyzet, s a 15-24 évesek körében 30 százalékos a munkanélküli ráta. Ez a kormány hibás gazdaságpolitikájából származtatható - mondta, hozzátéve: a versenyszférában folyamatosan nő az állásnélküliek aránya. Az emberek nem haszonélvezői, hanem elszenvedői a kormány tevékenységének - tette hozzá, és felidézte az egymillió munkahely megteremtésére vonatkozó kormányzati ígéretet.

Czomba Sándor államtitkár kiemelte: az ILO adatai szerint 27 tagállamból 5 volt képes a válság előtti szintre visszavinni foglalkoztatottsági szintjét, és köztük van Magyarország is. Az Eurostart adatai szerint a 11 százalékos munkanélküliségi arány az unió átlagának megfelelő. Az államtitkár a Tárkit is idézte, eszerint a magyar migráció növekedése sokkal kisebb, mint a legtöbb posztszocialista országé. Tény, nem tartanak ott ahol szeretnének, rengeteg probléma van, amit meg kell oldani. Ugyanakkor Önök az utolsók akiktől foglalkoztatás ügyben bármiféle tanácsot elfogadnának - mondta, majd hozzátette: 2020-ig lesz egymillió új munkahely, ha nem a szocialisták, hanem a Fidesz kormányoz továbbra is.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 204 igen, 68 nem és 2 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: mikor alakítja át a kormány a gyógyászati segédeszközök akkreditációs rendszerét?

Vágó Sebestyén a gyógyászati segédeszközök siralmas állapotára és a szerinte nem megfelelő támogatási rendszerre hívta fel a figyelmet. A finanszírozás változásai miatt bizonyos eszközök végleg elérhetetlenné váltak az érintettek számára - mondta a jobbikos politikus, aki - szavai szerint - az utóbbi időben sem tapasztalta, hogy a technikai fejlődést követő eszközökkel bővült volna a kínálat, főleg a vakok és gyengénlátók esetében.

Kitérve arra, hogy az eszközök sokszor rossz minőségűek, bonyolult és drága az akkreditáció, azt kérdezte, mikor változtatják meg ennek rendszerét? Mikor alakítja a kormány a támogatás rendszerét a rászorulók érdeke szerint a lobbi-érdekkel szemben, és gondolkoztak-e már azon, hogy a kihordási időhöz alkalmazkodjanak az eszközök szavatossági ideje? - sorolta.

Szócska Miklós államtitkár kiemelte: elsődleges szempont a rászorultak érdeke, hogy mindenki hozzájusson a neki megfelelő eszközökhöz. E téren is figyelemmel kell azonban lenni a rendelkezésre álló keretekre - jegyezte meg.

Kiemelte: napirenden van a gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatási rendszerének felülvizsgálata a rendelkezésre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében. A változtatások kidolgozásában részt vesznek az érintett ágazatok mellett a szakmai testületek, betegszervezetek, és gyártók, forgalmazók képviselői is.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 200 igen 40 nem és 1 tartózkodó szavazattal jóváhagyta.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 10-én. Fotó: MTI (galéria)

15:40 - Jelentősen módosították a tervezett napirendet hétfőn a képviselők az Országgyűlésben. A napirend elfogadása után egy kecskeméti kft. ellen folytatott vizsgálatról, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásáról, a kommunista nyugdíjpótlékok megvonásáról esett szó az interpellációk között.

A napirend elfogadása

Az előre tervezetthez képest módosult a napirend. Az Országgyűlés még hétfőn dönt a dunai árvíz miatt június 4-én kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításához történő hozzájárulásról szóló előterjesztésről. A kormány javaslatára kedden folytatják az egyes törvényeknek az alaptörvény negyedik módosításával összefüggő módosításának részletes vitáját. Szintén a kabinet javaslatára lekerült a napirendről a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása. Hétfőn utolsó pontként vitathatják meg a képviselők a házszabálynak az egyházak elismerésével összefüggő módosítását.

A Fidesz javaslatára hétfőn általános vita lesz a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatról, továbbá a kereskedelemi törvény módosításáról. Ugyancsak a Fidesz kezdeményezésére lekerült a napirendről az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával és a közpénzek szabályozásával összefüggő módosításának zárószavazása.

A Fidesz javaslatára nem lesz zárószavazás a recski, az auschwitz-birkenaui emlékhelyek, valamint a Terror Háza iskolai látogatásáról szóló javaslatokról.

Az MSZP a kecskeméti KSE Kft. fiktív számlázásos ügyéről

Harangozó Tamás (MSZP) a kecskeméti sportegyesületet működtető KSE Kft.-ről azt mondta, sajtóhírek szerint a közel száz százalékos városi tulajdonban lévő cég három olyan céggel is szerződött reklám célokra, amelyek ilyen tevékenységet nem végeztek. Hozzátette: a két év alatt a három cég összesen 298 millió forintot kapott; az ügyben az MSZP feljelentése nyomán indult nyomozás, amit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) folytat csalás és hűtlen kezelés gyanújával. Mégis úgy tűnik, a kft. egykor irányító, felügyelő embereknek nincs mitől tartani - vélekedett.

Megjegyezte, Szemereyné Pataki Klaudiát, a kecskeméti cégek gazdálkodásért felelős alpolgármesterét a Fidesz néhány hónapja parlamenti mandátumhoz és így mentelmi joghoz juttatta.

Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára a büntetőeljárás szabályaira hivatkozva közölte, a nemzetgazdasági miniszternek az ügy jelenlegi állásában nincs tájékoztatási joga, így tájékoztatás neki sem áll módjában adni, azt az adótitokkal kapcsolatos szabályok sem teszik lehetővé. Felhívta a figyelmet arra, hogy a büntetőügyekben nem a minisztérium, hanem az ügyészség látja el az NAV törvényességi felügyeletét.

Az ellenzéki képviselő a választ nem fogadta el, a parlament azonban 205 igen, 42 nem és 31 tartózkodás mellett igen.

Jobbikos kifogások a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása miatt

Bertha Szilvia (Jobbik) kifogásolta a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztatók átalakított támogatási rendszerét. A rossz rendszer lényege, a pazarlás megmaradt, a foglalkozatók egy része már felszámolás alatt áll, a 21 kivételezett cég "éli világát" - mondta. Közölte, 350 ezer megváltozott munkaképességűből alig 30 ezernek van munkája, nekik is négy órában, pedig ugyanekkora költségvetési forrásból a többszörösüket lehetne foglalkoztatni - tette hozzá.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális és családügyért felelős államtitkára azt mondta, a korábbi átláthatatlan rendszer átalakítása után minden akkreditált munkaadó minden megváltozott munkaképességű foglalkoztatott után azonos támogatást kap, a cég nagyságától függetlenül. A cégeknek korábban likviditási problémái voltak, most minden hónap 8-án megkapják a támogatást - hangsúlyozta, hozzátéve, NAV adatai szerint rehabilitációs kártyával több mint 16 ezer embert foglalkoztatnak.

Bertha Szilvia a választ nem fogadta el, az Országgyűlés azonban 195 igen és 43 nem szavazattal igen.

Fidesz: milyen eredménnyel zárult a nyugdíj-kiegészítések felülvizsgálata?

Wittner Mária (Fidesz) szerint a kommunista elnyomás alatt elkövetet bűn közül néhány büntetlen maradt, és sokan tovább élvezhették - a negyven év diktatúrája alatt - az igazságtalanul szerzett vagyoni és társadalmi előnyt. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés döntése szerint meg kell vonni a nyugdíjpótlékot azoktól, akiknek 1990 előtti tevékenysége összeegyeztethetetlen a demokratikus értékrenddel. A képviselő azt kérdezte, milyen eredménnyel zárult a nyugdíj-kiegészítések felülvizsgálata.

Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, egy ötfős bizottság végezte el a munkát és 142 embertől javasolta a nyugdíjpótlék megvonását. Ez a pótlék egy olyan többletjuttatás, amit többek között párthűségből kaptak érintettek. A határozatokat múlt héten kézbesítették, az ellen fellebbezésnek van helye - mondta. Várhatóan augusztustól nem folyósítják ezt a juttatást.

A választ a képviselő elfogadta.

Az Országgyűlés plenáris ülése június 10-én. Fotó: MTI (galéria)

14:30 - Az árvízi védekezésben részt vevőknek mondtak köszönetet a napirend előtt felszólaló képviselők az Országgyűlés hétfői ülésén. A Jobbik bírálta a földtörvényre vonatkozó javaslatot, amelyről - mint kiderült - a kormány kérésére hétfőn mégsem szavaznak.

Pintér: még nehezebb lesz a helyzet

A következő napokban még nehezebb lesz a helyzet az árvízi védekezésben a belügyminiszter szavai szerint. Pintér Sándor hétfőn a parlamentben arra kérte a védekezésben résztvevőket, hogy "ne fáradjanak, figyelmük ne csökkenjen".

Harangozó Tamás (MSZP) válaszában köszönetet mondott a hivatásosoknak, akiknek munkáját szerinte nemcsak a rekord méretű ár, hanem "a miniszterelnök csillapíthatatlan kampányjelenléte is nehezítette" szerinte a védekezést.

Harrach Péter (KDNP) bírálta a szocialista felszólalót a kampánymondatáért, és azt mondta: elfeledkezik arról, hogy a munkát szervezni és vezetni is kellett, a miniszterelnök pedig ezt személyesen tette.

Vona Gábor (Jobbik) is sajnálatát fejezte ki, hogy "az MSZP ebben a pillanatban mégsem tudta türtőztetni magát".

Rogán Antal (Fidesz) közölte: továbbra is szükség van az összefogásra, a veszély ugyanis még nem múlt el, és örülne, ha az Országgyűlésben is mindenkinek ez lenne a véleménye.

Fidesz: köszönet a védekezésbe bekapcsolódóknak

A fideszes Czunyiné Bertalan Judit elmondta: bejárta Komárom-Esztergom megye veszélyeztetett helyszíneit, ahol olyan védekezésre kellett felkészülni, amelyre nem volt példa a Duna-parton.

A képviselő is a helytállást hangsúlyozta, és köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek. Nem adtunk fel egyetlen védekezési pontot sem, megpróbáltuk a lehetetlent - mondta, rámutatva egyúttal arra is, hogy a víz utóhatásait is kezelni kell.

A Jobbik a földtörvényt bírálta

Magyar Zoltán (Jobbik) az új földtörvényre vonatkozó javaslat visszavonására szólította fel az agrártárca vezetőjét.

Azt mondta, a kormány a magyar nyelv szabályait is átírta, amikor külföldinek csak az Európai Unión kívülieket tekinti az előterjesztésben. Egy nemzetet vertek át - jelentette ki, és hozzátette: több mint 500 millió lakos lehetősége nyílik meg ezzel a magyar termőföld felvásárlására, közülük sokan jelentős erőfölénnyel bírnak. Szerinte a jogszabály a módosításokkal sem alkalmas a magyar termőföld védelmére.

Azt követelte, hogy a végszavazás elhalasztását a civilek véleményének befogadására használja fel a kormány.

Kifogásolta, hogy az agrártámogatások nagy részét hat nagytőkés élvezi. Közéjük sorolta Csányi Sándort, Nyerges Zsoltot és Leisztinger Tamást, akiknek - mondta - cégei vették fel a legnagyobb terület alapú és agrártámogatásokat.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter szerint a képviselő el sem olvashatta az előterjesztést, vagy ha igen, nem érti azt, a javaslat ugyanis "nem tollbamondással készült", csaknem egy éves társadalmi vita van mögötte.

Hangsúlyozta: intézményi garancia támasztja alá, hogy a föld magyarokhoz, és nem külföldiekhez kerül. A garanciák közé sorolta az Nemzeti Földalap elővásárlási jogát vagy a helyben lakás kötelezettségét. Úgy vélte: az "akadálypályákon" külföldiek nem juthatnak át. Szerinte az intézkedések a családi gazdaságok, az agrár középosztály megerősítését szolgálják, azokhoz kétszáz civil szervezet fűzött kommentárt.

A KDNP az árvízi védekezés hatékonyságát méltatta

Harrach Péter (KDNP) felsorolta mindazon szakmákat, amelyek képviselői nagy erőkkel vettek részt az árvízi védekezésben. Hozzátette: a civilek is nagy segítségre voltak, a váratlan eseményeket is jól kivédtek.

Mindenki megértette, hogy az életvédelem szempontjából fontos a kilakoltatás - mondta, és beszámolt arról is hogy a határon túliak is segítettek önkéntesként.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára is kiemelte a munkaszervezés fontosságát, a humanitárius koordinációs központ létrehozását. Közölte: az adományokra létesített számlára már több mint 79 millió forint érkezett, az adományvonalon pedig 225 ezer ember küldött 133 millió forintot. Hangsúlyozta: 1357-es számra küldött sms-sel 250 forinttal lehet támogatni a károsultakat.

Korábban

A képviselők emellett a kormány kezdeményezésére soron kívüli tárgyalással meghosszabbíthatják a dunai árvíz miatt elrendelt veszélyhelyzetet.

A Ház e heti munkája 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, amit az interpellációk, majd az azonnali kérdések és kérdések követnek.

A mai ülésnapon tizenhárom javaslatról mondják ki a végső szót a tervezett napirend alapján, nem számítva azt a kormányfő által bejelentett, majd a Fidesz frakcióvezetőjétől megerősített kezdeményezést, amely a dunai árvíz miatt elrendelt veszélyhelyzetet hosszabbítaná meg. Rogán Antal tájékoztatása szerint a kormánypárti képviselőcsoport az erről szóló javaslat soron kívüli tárgyalását kéri majd a délelőtti házbizottsági ülésen. A politikus az Árvízvédelmi Rádiónak (Árvíz FM) nyilatkozva hangsúlyozta, az ár levonulása hosszabb ideig tarthat, mint azt a veszélyhelyzetet korábban elrendelő kabinet várta, a veszélyhelyzet meghosszabbítása pedig az árvíz elhárításához, illetve az utómunkálatokhoz kapcsolódó munkálatok zavartalansága miatt szükséges.

A parlament szavazásai során dönthet az új földtörvényről. A kormány tavaly júliusban nyújtotta be előterjesztését, amit az Országgyűlés októberben kezdett tárgyalni, majd fél év szünet után idén májusban folytatták megvitatását. A két hete lezárt részletes vitában az ellenzék mellett a fideszes Ángyán József is bírálta az indítványt. Elsősorban azt szerette volna elérni, hogy valóban csak a helyben lakók juthassanak a településhez tartozó termőföldhöz. A kormány álláspontja szerint az új jogszabály lehetőséget ad majd a helyben lakó, földműveléssel élethivatásszerűen foglalkozó magyar gazdáknak, továbbá megvédi a magyar földet a bel- és külföldi spekulánsoktól, illetve a zsebszerződésektől

Ugyancsak ma szavazhatnak arról a indítványról, amely jelentősen átalakítaná a korábbi kampányfinanszírozás rendszerét. A parlament kormánypárti többsége előző héten - eredeti előterjesztését felülírva - elfogadta azt az MSZP-s módosító javaslatot, amely megengedné, hogy a pártok a választás évében, vagyis jövőre is kapjanak működési támogatást. Fideszes és kereszténydemokrata képviselők előterjesztésükben azt kezdeményezik, hogy a pártok jövőre kizárólag kampányuk fedezésére kapjanak állami támogatást: az egyéni képviselőjelöltek egyenként egymillió forintot, míg a pártok jelöltenként ötmilliót. Megtiltanák a pártoknak a külföldről érkező adományok elfogadását.

Döntés várható arról is, hogy a házelnök pénzbüntetés kiszabása helyett havi illetményük csökkentésével szankcionálhassa azon képviselőket, akik szerinte kijelentéseikkel, vagy viselkedésükkel megsértik a Ház méltóságát.

A határozathozatalok után tizenegy javaslatról nyílik meg ismételten a vita, miután azokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatokat nyújtottak be. A parlament az indítványok végleges elfogadásáról kedden délelőtt dönt, a frakciók a hétfői záróvitában öt-öt percben, a független képviselők pedig összesen három percben fejthetik ki véleményüket a javaslatok utolsó módosításairól. Ezen ügyek körébe tartozik az államfő által legutóbb visszaküldött két törvénymódosítás is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varga: a pénzügyi felügyelet és a monetáris politikai is stabilabb lehet

Varga Mihály hétfő este a parlamentben, a nemzeti bankról szóló törvény módosításának expozéjában… Tovább olvasom