Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

OGY: jövőre az ügyvédi irodák is katázhatnak

OGY: jövőre az ügyvédi irodák is katázhatnak
Emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatás napidíja.
Csökkentette a szociális hozzájárulási adót kedden az Országgyűlés.

Közigazgatási rendtartás

Az Országgyűlés elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő törvények és egyes egyéb jogszabályok módosítását. A képviselők 146 igen, 29 nem szavazattal és 9 tartózkodás mellett szavazták meg a kormány javaslatát.

Jövő év január elsején lép hatályba az általános közigazgatási rendtartási törvény és ezzel hatályát veszti a közigazgatási hatósági eljárási törvény, amely az adóigazgatási eljárásban az általános eljárási szabályokat tartalmazta. Az új közigazgatási rendtartásról szóló törvény azonban nem terjed ki az adóigazgatási eljárásra. Ezért készült két új törvény az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról.

Az adózás rendjének újraszabályozása miatt felül kellett vizsgálni valamennyi kapcsolódó jogszabályt, ezeket a módosításokat tartalmazza a most elfogadott törvény.

A jogszabály 114 törvényt módosít, tartalmazza a többi között azt, hogy az adóalanyok jövő évtől maximum 10 százalékkal csökkenthetik a fizetendő népegészségügyi termékadó összegét egészségmegőrző programok miatt felmerült költségeikkel.

Rögzítették, hogy a munkáltató már a 2017-es évre vonatkozóan sem készíthet munkáltatói adómegállapítást, valamint hogy a mezőgazdasági őstermelőknek és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyeknek az adóhatóság először a 2017-re vonatkozóan készít bevallási tervezetet.

19,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó

Az Országgyűlés elfogadta a szociális hozzájárulási adó csökkentéséről és a kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amelyet képviselői önálló indítványként nyújtott be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Cseresnyés Péter államtitkár. A jogszabályt 155 igen és 27 nem szavazattal fogadta el a parlament.

2018. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó 22-ről 19,5 százalékra mérséklődik, ami a tervezettnél 0,5 százalékponttal nagyobb mértékű csökkentés. Ezzel párhuzamosan az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékos mértékű kulcsa is csökken 19,5 százalékra.

A törvény nyomán a főállású kisadózók által igénybevett pénzbeli ellátások alapja 94 400 forintra, illetve magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 158 400 forintra emelkedik.

Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) szabályai is módosulnak, amelynek értelmében a kifizetőt terhelő ekho 20-ról 19,5 százalékra csökken.

Határozatlan időre lehet rendelkezni az egyházi adófelajánlásról

A továbbiakban állandó nyilatkozatot lehet tenni a személyi jövedelemadó egyházaknak felajánlható egy százalékáról, miután a parlament 130 igen, 2 nem szavazattal, 51 tartózkodás mellett elfogadta az erre irányuló kormányzati javaslatot.

A módosítás értelmében az egyházi adófelajánlásokról ki lehet majd tölteni egy rendelkező nyilatkozatot, amit az adóhatóság annak megváltoztatásáig, illetve visszavonásáig vesz majd figyelembe. Amennyiben a kedvezményezett szervezet már nem felel meg a feltételeknek, a hatóság erről tájékoztatja az adózót.

Változtatás az is, hogy a 31 bevett egyház hozzáférhet az adófelajánlást tevő magánszemélyek adataihoz. Ez eddig csak a civil szervezetek számára volt lehetséges.

További támogatásokat kaphatnak a közép-magyarországi innovatív vállalkozások

Bővítette a parlament a közép-magyarországi innovatív vállalkozások számára hozzáférhető támogatások körét. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló jogszabály módosítását azzal az indokkal kezdeményezte a fideszes Varga Mihály és Tuzson Bence, hogy az érintettek új lendületet kapjanak.

A Ház 126 igen, 33 nem és 25 tartózkodó szavazattal fogadta el azt, hogy a közép-magyarországi innovatív vállalkozások is igényelhessenek fejlesztési adókedvezményt és egyedi kormánydöntésen alapuló kedvezményeket, amennyiben új terméket vagy fejlesztéseik során új eljárásrendet vezetnek be.

A feltételek között legalább 6 milliárd forint értékű eszközberuházást vagy legalább 3 milliárd forint értékű munkahelyteremtést szolgáló beruházás szerepel.

Csökkentették a sportvállalkozások adóterheit

A sportvállalkozások által fizetendő iparűzési adóterhek csökkentéséről döntött a parlament a fideszes Tiba István javaslatára. A módosításokat 124 igen szavazattal, 59 nem ellenében fogadták el.

A belépőjegy- és bérleteladásból, reklámközzétételi tevékenységből, szponzori szerződésből eredő bevétel után a továbbiakban nem kell iparűzési adót fizetni, amennyiben a vállalkozás elindul abban a bajnokságban, amelyben ő rendelkezik a versenyzők játékjogával.

A jogszabály arról is rendelkezik, hogy a nettó árbevételt csökkentő tételek miatti adócsökkenés állami támogatásnak számít, amelyet az illető vállalkozás egyebek mellett sportlétesítmények üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatásként vehet igénybe.


Az egyszerűsített foglalkoztatás napidíjáról, az illetékekről és az NMHH jövő évi költségvetéséről is szavazott kedden a parlament.

Jövőre az ügyvédi irodák is katázhatnak

A parlament elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról szóló törvény módosítását. A képviselők 146 igen, 5 nem szavazattal és 32 tartózkodás mellett hagyták jóvá a Gulyás Gergely, Répássy Róbert, Bartos Mónika és Galambos Dénes fideszes képviselők indítványát.

A törvény kibővíti a kisadózók tételes adójának választására jogosultak körét az ügyvédi irodákkal, amelyek már decembertől bejelenthetik, hogy a katát választják, így a 2018-ban egész évben adózhatnak így.

A jogszabály tartalmaz szabályokat a veszteségelhatárolásra is. Rögzítették, hogy az adózó elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a kisvállalati adóalanyiság időszaka előtt a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adóalap azon részét, amelyet a társasági adóalap vagy a kisvállalati adóalap csökkentéseként korábban nem vett figyelembe. Ugyanígy járhat el a 2017-es adóév előtt keletkezett és adóalap csökkentéseként még figyelembe nem vett negatív korrigált pénzforgalmi szemléletű eredménnyel, azaz a kisvállalati adóalanyiság alatt keletkezett korábbi veszteséggel.

A veszteségelhatárolás figyelembevételével kapcsolatos szabályok a 2017. január 1-jétől keletkezett adókötelezettségre is alkalmazhatók. Lehetőséget ad a törvény a 2017-es adóévet megelőzően megvalósított új beruházások figyelembe vételével a veszteségleírásra.

Emelkedik az egyszerűsített foglalkoztatás napidíja

Az Országgyűlés egyhangúlag, 183 igen szavazattal fogadta el az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítását.

Győrffy Balázs, Jakab István és Vécsey László fideszes képviselők javaslatának indoklása szerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó adómentes napi jövedelem jelenlegi 5870 forintos összege emelkedik.

Az új szabályokat a 2017-es személyijövedelemadó-kötelezettség megállapításakor is alkalmazni kell.

Idén az adómentes keretösszeg 7631 forint, jövőre 8255 forint lesz.

Az illetékekről szóló törvény módosítása

A parlament 123 igen, 5 nem szavazattal és 56 tartózkodás mellett elfogadta az illetékekről szóló törvény módosítását.

Győrffy Balázs, Jakab István és Vécsey László (mindhárman Fidesz) javaslata összhangba hozza a termőföldszerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alkalmazási körét a földforgalmi törvénnyel. A mentességet továbbra is azok a földművesek vehetik igénybe, akik vállalják, hogy a földet öt évig mező- és erdőgazdasági tevékenységre hasznosítják. A mentesség feltétele, hogy a termőföldet ezen időtartam alatt nem idegenítik el, illetve azon vagyoni értékű jogot nem alapítanak.

A földtulajdonos a hozzátartozó mellett a tulajdonában lévő mezőgazdasági termelőszervezetnek is illeték nélkül engedheti át a föld használatát, ha nyilatkozik arról, hogy az illető tulajdoni hányada nem csökken 25 százalék alá a szervezetben. Ellenkező esetben dupla illeték terheli.

A Ház elfogadta az NMHH és a közmédia tavalyi zárszámadását

A Ház elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a médiatanács, valamint az utóbbi kezelésében lévő előirányzatok, illetve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap tavalyi zárszámadását is, 123 igen szavazattal, 61 nem ellenében.

Az NMHH teljes, törvény szerinti költségvetési bevételi előirányzata 32 milliárd 297,6 millió forint volt, a teljesülés viszont 33 milliárd 372,1 millió forint.

Az MTVA bevételi költségvetésének gerincét a közszolgálati hozzájárulás adta. Ez a tervezettnek megfelelő, 69,9 milliárd forint volt. Az összes bevétel 87,6 milliárd forintot tett ki, míg a költségvetési kiadások 88,5 milliárdot értek el, a 0,9 milliárd forintnyi hiány a költségvetésen kívüli tételeken jelentkezett.

A médiatanács 481 millió forintra tervezett bevétele csaknem 130 millió forintos finanszírozási bevétellel bővült, amely az előző évek maradványaiból adódott, emellett működési bevétele is mintegy 10 millió forinttal nőtt. A kezelésében lévő előirányzatok médiaszolgáltatásokból származó bevétele 72 millió forinttal lett magasabb a tervezettnél, így azok csaknem 1,3 milliárd forinttal gazdálkodhattak.

Az NMHH és a közmédia költségvetése

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 34 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre, a Médiatanács 458 millió forinttal, további 1,1 milliárd forint kezelése mellett, míg a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jövő évi büdzséje 80,8 milliárd forintot tesz ki.

Az Országgyűlés 124 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a az intézmények 2018-as költségvetését.

Ennek értelmében az MTVA, amely idén 70,1 milliárd forintban részesült közszolgálati hozzájárulásként, jövőre ezen a jogcímen 71,2 milliárd forintot kap, ami kereskedelmi és egyéb bevételek révén 8,5 milliárd forinttal egészül ki.

Ebből 71,5 milliárd forintot költenek médiaszolgáltatás-támogatási és vagyonkezelési tevékenységre, amelyből a dologi kiadások 51,5 milliárd forintot, a személyi kiadások 14,6 milliárdot tesznek ki; beruházásokra 5,3 milliárdot költ az MTVA. A Magyar Média Mecenatúra programra 3,1 milliárd forint jut jövőre, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Kft.-nek pedig 1,7 milliárdot ad át az MTVA.

Az NMHH az ideinél 1 milliárd forinttal kevesebb forráshoz jut jövőre, amelyből a legtöbbet, 11 milliárd forintot dologi kiadásokra költ, míg bérekre és járulékokra csaknem 9 milliárd forintot fordít.


Nemzetközi szerződések kihirdetése

Az Országgyűlés hozzájárult három nemzetközi szerződés kihirdetéséhez.

A képviselők elsőként az Európai Közösség és a Libanoni Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséhez járultak hozzá egyhangúlag, majd elfogadták az áruk ideiglenes behozatali eljárás alá vonására vonatkozó ATA-igazolványról szóló vámegyezményt és módosítását.

A parlament emellett ratifikálta a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, Magyarország, valamint a Csatorna-szigetek, a Man sziget, továbbá a függő vagy társult karibi területek között 2005-ben aláírt megállapodás módosítását is.

Létrejött az egységes víziközmű-adatbázis törvényi háttere

Az Országgyűlés elfogadta azokat a törvénymódosításokat, amelyek megteremtik a jogi hátterét egy egységes víziközmű-adatbázis (IKVA) létrehozásának.

A képviselők 153 igen szavazattal, 31 tartózkodás mellett szavazták meg az erről szóló változtatásokat.

A szóban forgó projekt célja, hogy a víziközmű-szolgáltatás területén keletkezett adatok egy integrált rendszerbe kerüljenek, és az ország összes településén naprakész információk álljanak rendelkezésre az engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési hatósági feladatokhoz.

Létrejöhet a Waclaw Felczak Alapítvány

Támogatta a Waclaw Felczak Alapítvány létrehozását a parlament, a képviselők 154 igen szavazattal, 27 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett fogadták el az ehhez szükséges jogszabályi keretet a kormány kezdeményezésére.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere korábban a magyar és a lengyel nép barátságának jelképes személyiségeként hivatkozott Waclaw Felczakra, aki a nácizmus- és kommunizmusellenes lengyel ellenállás egyik vezető személyisége volt.

A róla elnevezett alapítvány célja a két nép közötti barátság és az ifjúsági együttműködés megerősítése áll majd. Ezt egyebek mellett új ösztöndíjakkal, kulturális programokkal, a turizmus vagy a vállalkozások együttműködésével kívánják elérni.

Az alapítványt a kormány alapítja és évente egymillió euróval támogatja.

Korrigálják az olimpikonok járadékának szabályozását

Módosította az olimpikonok járadékáról szóló szabályozást az Országgyűlés annak érdekében, hogy az ne érintsen hátrányosan 2012 előtt érmet szerzett sportolókat.

Tapolczai Gergely és Nyitrai Zsolt (Fidesz) javaslata arra reagált, hogy 2011-ben szigorodtak a jogosultság sportszakmai feltételei, így csak azok kaphatták meg a járadékot, akik 2012 előtt szereztek érmet és még akkor beadták kérelmüket. Néhány sportoló, fogyatékos sportoló azonban csak 2012 januárja után folyamodott juttatásért, így már nem felelt meg az új feltételeknek.

A 155 igen szavazattal, 31 tartózkodás mellett elfogadott módosítás rögzíti, hogy az új feltételrendszer csak a 2012. január 1-je után rendezett olimpiákra érvényes.


Új közfeladatot kap a Magyar Művészeti Akadémia

Újabb közfeladatot kap a Magyar Művészeti Akadémia, az erről szóló törvénymódosítást 147 igen szavazattal, 38 nem ellenében fogadta el a Ház.

A köztestület a Magyar Építészeit Múzeum és az azzal egyesített kulturális örökségvédelmi tudományos gyűjtemények vagyonkezelői, fenntartói feladatait is ellátja a jövőben, míg a múzeum és a gyűjtemények továbbra is állami tulajdonban maradnak.

Egységes szabályok születtek az adóhatóság végrehajtási eljárásaira

Az adóhatóság általános végrehajtó szervvé válik a közigazgatásban a jövő évtől, eljárásaira pedig egységes szabályokat alkotott az Országgyűlés. A jogszabályt, amely az adósok érdekeit is figyelembe veszi, 125 igen, 30 nem és 30 tartózkodó szavazattal fogadta el a Ház.

Jövőre, de 2019-ben is bővül azon végrehajtandó követelések köre, amelyeket az adóhatóság folytathat le. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) olyan döntéseket is végre kell majd hajtania, amelyekhez jelenleg nincs engedélye vagy eszköze, szakértelme. Ezek igénybevételének lehetőségét teremti meg a jogszabály. A testület átveszi például a törvényszéki végrehajtás feladatait.

Az új jogszabály biztosítja, hogy egy ügyféllel szemben egyszerre csak egy végrehajtási eljárás legyen folyamatban, egységesen kezelve az egymástól eltérő jogcímű tartozásokat.

Az adós jogos érdekét védő szabályok is kerültek a jogszabályba, például, hogy nincs helye ingatlan végrehajtásnak az adós és családtagja lakhatását szolgáló ingatlan esetében akkor, ha a tartozás nem haladja meg az 500 ezer forintot.

A lakástulajdon csak akkor értékesíthető, ha a végrehajtás más formái nem vezettek eredményre, a vállalkozások zavartalan működését pedig a gépjárművek lefoglalhatóságának korlátok közé szorítása biztosítja.

A változtatás emellett törvényi szinte emeli azt a már élő gyakorlatot, hogy ingóságokat, ingatlant csak elektronikus árverésen lehet értékesíteni.

Önálló törvényt kapnak a vámeljárások

Külön eljárási törvény vonatkozik jövő évtől a vámeljárásokra, ezt 154 igen szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A törvény a hatályos vámtörvényt dolgozza át az unós vámkódex struktúrájának figyelembe vételével.

Az új jogszabály azonban változtatásokat is tartalmaz, a többi között azt, hogy a vámellenőrzés rendszeréből a jövőben kiemelik az áruátengedést követő ellenőrzést, és mindkettő önálló hivatalból indult eljárás lesz. A vámellenőrzés időtartama 270 nappal, az áruátengedést követő ellenőrzésé pedig 90 nappal csökken.

Kérelemre indult eljárásokat a vámhatóságnak 120 napon belül kell elvégeznie, míg a hivatalból indulókra 90 napja van a hatóságnak.

A jogszabály a jövőben nem tartalmazza a helyszíni ellenőrzést, mert azt a vámellenőrzés kiváltja. A jogorvoslati szabályokat a törvény a közigazgatási eljárási szabályokat alapul véve határozza meg.

A megszavazott dokumentum tartalmazza az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap által finanszírozottak utólagos ellenőrzésének eljárását, a vámtanácsadói és vámügynöki tevékenység végzéséhez szükséges rendelkezéseket. Utóbbiak nyilvántartásba vétele egyszerűsödik az által, hogy a kérelmeket már nem a vámhatságnál, hanem a nyilvántartásba vételi szervnél kell benyújtani.


Az Országgyűlés kedden új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról.

A kabinet az újraszabályozással azt kívánja hangsúlyozni, hogy az adóhatóság ügyfélközpontú szolgáltatást nyújt, vagyis úgy segíti az adózókat kötelezettségeik teljesítésében, hogy a költségvetés bevételi érdekei ne sérüljenek.

A képviselők 124 igen szavazattal, 31 nem ellenében és 29 tartózkodás mellett támogatták a nemzetgazdasági miniszter adózás rendjéről szóló előterjesztését, az adóigazgatási módosításokat pedig 123 igen, 30 nem és 30 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá.

Az adózás rendjéről szóló új szabályok alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a jelenlegi 2 ezer helyett a jövőben az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő.

Emellett egyszerűsödik a mulasztási bírság szabályozása és megszűnik néhány bírságtényállás, így például a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, a jogszerűtlen adóelőleg mérséklése, a számlatartási kötelezettség megsértése és az üzletlezárást helyettesítő bírság.

Megszűnik továbbá az adószám-felfüggesztés intézménye is, mivel az egy nehezen kezelhető státuszt eredményezett, a csupán időhúzást célzó fellebbezések visszaszorítása érdekében pedig bevezetik a feltételes adóbírság kedvezményt. Utóbbi értelmében ha az adózó lemond az adóellenőrzés megállapításairól hozott határozat elleni fellebbezéséről és az esedékességig megfizeti az előírt adókülönbözetet, akkor mentesül a kiszabott bírság 50 százalékának megfizetése alól.

Az új törvény külön fejezetbe foglalja az adózóknak többségében már most elérhető, ám sok esetben nem ismert szolgáltatásokat. Emellett új szolgáltatásként jelenik meg a kezdő vállalkozások támogatása, ami egy 6 hónapos önkéntes részvételen alapuló mentorálási, szakmai támogatási időszakot jelent.

Az adóigazgatási rendtartás szintén megújított szabályai egyszerűsítik az ellenőrzések rendszerét, a korábbi hét típussal szemben ugyanis csak kettőt nevesít.

A jogkövetési vizsgálat keretében az adóhatóság ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a törvényekben előírt egyes adminisztratív adókötelezettségeinek, adatokat gyűjthet, vizsgálhatja a gazdasági események valódiságát.

Emellett az adóellenőrzéssel az adóhatóság az adózó adómegállapítási, bevallási kötelezettségének teljesítését adónként, támogatásonként és időszakonként vizsgálja.

Kimondták azt is, hogy az adóellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 365 napot, míg a cégbejegyzésre nem kötelezett adózók tekintetében megmarad a hatályos törvény szerinti 180 napos maximális ellenőrzési határidő, ami csak abban az esetben léphető túl, ha az adózó az ellenőrzést akadályozza.

Változást jelent, hogy fellebbezéskor, illetve a fellebbezés alapján indult eljárásban nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékot előadni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala előtt tudomása volt, azonban azt az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő.

A parlament a mostani döntésével egyszerűsítette az adózókkal történő kapcsolattartást is azzal, hogy teljeskörűvé tette az elektronikus ügyintézés lehetőségét.


Az Országgyűlés kedden határozatban kérte fel a kormányt, hogy gondoskodjon a Czeglédy-ügyben ki nem fizetett fiatalok és nyugdíjasok rendkívüli kárrendezéséről.

A parlament 148 kormánypárti és jobbikos igen szavazattal, 3 nem ellenében fogadta el fideszes képviselők erről szóló indítványát.

A Ház döntése alapján a kabinetnek a lehető leggyorsabban ki kell fizetnie azokat, akiket Czeglédy Csaba, az MSZP, a DK és az Együtt szombathelyi képviselője és társai tudatosan megkárosítottak.

Az Országgyűlés emellett indokoltnak látja annak vizsgálatát, hogy a Human Operator Zrt. tevékenységének volt-e köze azon balliberális pártok finanszírozásához, amelyeknek Czeglédy Csaba a mai napig képviselője a szombathelyi közgyűlésben.

A parlamenti határozat a rendkívüli, méltányosságon alapuló (ex gratia) kárrendezést a legkiszolgáltatottabb fiatal és nyugdíjas munkavállalók védelmével, továbbá a jelen esettől eltekintve példaértékűen működő diákszövetkezeti szektorba vetett bizalom helyreállításával indokolja.

A javaslat benyújtói emlékeztetnek, 2017 májusában derült fény az elmúlt évek egyik legjelentősebb bűnszervezetben elkövetett csalássorozatára, amelynek közvetlen károsultja az a mintegy ezer fiatal, akik a Czeglédy Csaba vezette Human Operator Zrt. által szervezett hálózaton keresztül vállaltak munkát. A károsultak májusi és júniusi jövedelmüket nem kapták meg, az elmaradás becslések szerint százmilliós nagyságrendű. A kormánypárti indítvány a parlamenti jogalkotási folyamatban a törvényalkotási bizottság javaslatára egészült ki az ügyben érintett nyugdíjasok kártérítésével.

Hangsúlyozták, a megalapozott gyanú szerint a vádlottak éveken át, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalással károsították meg a magyar államot is. Czeglédy Csaba társaival együtt ugyanis többszintű céghálót működtetett, hogy így kerüljék el a közterhek megfizetését - olvasható az elfogadott javaslat indoklásában, amelyben felidézik, az érintett munkaerő-közvetítéssel foglalkozó céghálózat a megalapozott gyanú szerint 2013-2016 között mintegy hárommilliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek: 1,7 milliárd forint áfát és 1,6 milliárd forint személyi jövedelemadót nem fizettek meg.

A kormánypárti képviselők kitértek arra is, hogy a gyanú szerint elkövetett bűncselekmények társadalmi veszélyességét fokozza, hogy Czeglédy Csaba nemcsak a gazdasági, hanem a politikai élet aktív szereplője is. Czeglédy Csaba a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció és az Együtt szombathelyi képviselője, továbbá az MSZP, a DK és Gyurcsány Ferenc családi cége, az Altus Zrt. ügyvédjeként is eljárt - fejtették ki, hozzátéve, emellett dokumentumok bizonyítják, hogy Czeglédy Csaba 2016 februárjában 255 ezer eurós (átszámítva megközelítőleg 80 millió forintos) kölcsönt kapott Gyurcsány Ferenc cégétől, az Altus Zrt.-től.

Az Országgyűlés határozatának indoklásában aláhúzzák azt is, hogy az állami kárrendezés nem eredményezheti a károkozó fizetési mentességét, a szükséges eljárások után ugyanis az államnak tartozik majd megfizetni a jelen döntés alapján kifizetett összeget.

Az elfogadott határozati javaslat a közzétételét követő napon lép hatályba.

Az Országgyűlés kedden szigorította a büntető törvénykönyvet (Btk.),
Ezentúl véglegesen el kell tiltani a gyermekekkel való foglalkozástól azokat, akik 18 évnél fiatalabbak sérelmére követnek el a nemi élet szabadsága, a nemi erkölcs elleni bűncselekményt.

A Fidesz által javasolt Btk.-módosítást 182 - kormánypárti, MSZP-s, jobbikos és LMP-s - igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

Az elfogadott Btk.-passzus úgy szól, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény elkövetőjét, ha a tettét 18 évnél fiatalabb sérelmére követte el, végleges hatállyal el kell tiltani minden olyan foglalkozástól vagy tevékenységtől, amelynek során 18 évnél fiatalabb nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll vele. A törvénykönyv jelenleg csak lehetőséget ad rá, de nem teszi kötelezővé a foglalkozástól eltiltást.

A kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt elkövetőket szintén el kell tiltani az ilyen foglalkozásoktól és tevékenységektől, de különös méltánylást érdemlő esetben az eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető.

A törvénymódosítás december 1-jén lép hatályba.

A fideszes előterjesztők - Répássy Róbert, Németh Szilárd, Selmeczi Gabriella és Horváth László képviselők - szerint a foglalkozástól való végleges eltiltás erősíti az elrettentésre vonatkozó szándékot, valamint a kiszolgáltatott, illetve védekezésre képtelen gyermekek védelmét is.

"Ezeknél a különösen visszataszító, gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeknél mind az elrettentés, mind pedig a fokozott védelem a társadalom egészének egyetértésével találkozik" - írták indoklásukban.

Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt - döntött a parlament kedden a kampányfinanszírozási törvény módosításával.

A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert - kétharmados támogatást igénylő - előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Ha fennáll a visszafizetési kötelezettség, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért.

A pártlistát állítóknak ezt még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozatba kell foglalniuk, amelynek tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját.

A pártlista nyilvántartásba vételének jogerőssé válása és a visszafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja között a vezető tisztségviselők körében bekövetkezett változás az egyetemleges helytállási kötelezettséget nem érinti, a követelés ezen időtartamon belül bármely vezető tisztségviselőtől követelhető.

Ha a párt a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az államkincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajtja be.

Ha a párttól a pénz nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a vezető tisztségviselők. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.

A törvény arról is rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az általános országgyűlési választást követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyek a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát megszerezték.

A fideszes előterjesztők javaslatuk indoklásában azt írták: az ellenzéki pártok több alkalommal kritizálták, hogy a pártoknak járó támogatások esetén nincs olyan "komolysági küszöb", amelynek el nem érése esetén a párt köteles az állami támogatást visszafizetni. Az ÁSZ elnöke az elmúlt választás tapasztalatai alapján ezzel megegyező tartalmú módosítást kezdeményezett a házelnöknél - tették hozzá.

Gulyás Gergely és Répássy Róbert eredetileg azt kezdeményezte, hogy egy pártnak akkor kelljen visszafizetnie az állami kampánytámogatást, ha a fél százalékot sem éri el, illetve azt írták volna elő, hogy ha egy párt nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, akkor az a legfőbb vezető testületének tagjait terhelje.

A törvényalkotási bizottság ülésén azonban - az MSZP-s Bárándy Gergely indítványára - szigorítást fogadtak el a javaslathoz annak érdekében, hogy egy százalékra emeljék a küszöböt. A testület szavazta meg azt a módosítást is, amely szerint a követelés bármely vezető tisztségviselőtől is behajtható.

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A kamupártok finanszírozásának szigorításáról is dönt a Ház
Az Országgyűlés ma összesen huszonnégy előterjesztésről szavaz. A képviselők egyebek mellett szigoríthatnak a kampányfinanszírozás szabályain, továbbá gondoskodhatnak a Czeglédy-ügy károsultjainak támogatásáról.

Az ülésnap reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd szavazásokkal folytatódik.

A Ház ekkor fogadhatja el a Czeglédy-ügy károsultjainak rendkívüli kárrendezéséről szóló kormánypárti határozati javaslatot, továbbá fideszes képviselők kezdeményezésére úgy szigoríthatja a kampányfinanszírozási szabályokat, hogy a választáson egy százalékot el nem erő pártoknak vissza kelljen fizetniük az állami támogatásukat.

Ezek mellett döntés várható az adózás rendjéről, az adóigazgatási rendtartásról, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló új törvényekről is.

A határozathozatalok után tizenegy előterjesztés, köztük az üzleti titok védelméről szóló törvényjavaslat általános vitáját bonyolítják le.

A parlament szerdán és csütörtökön folytatja ülését, amely jövő hétfőn, kérdésekkel és azonnali kérdésekkel fejeződik be.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kilencen megsérültek egy székesfehérvári buszbalesetben

A busznak egy autó miatt kellett vészfékeznie, ami miatt több utas elesett és könnyebben vagy… Tovább olvasom