Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.
"A hatgyermekes Gyimovics családdal csobbantunk">

A hatgyermekes Gyimovics családdal csobbantunk

OGY: önkormányzatok, devizahitelek, keresztények, Kárpátalja, Btk.

A Fidesz módosítást javasol az önkormányzati költségvetési koncepciók benyújtásával kapcsolatban.
16:35 - A pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosítások megvitatásával lezárták a napirend tárgyalását a képviselők, majd öt képviselő napirend után is szót kért.

Fidesz: pontosításra szorul a hulladéktörvény

Szabolcs Attila (Fidesz) közölte: pontosításra szorul a hulladékról szóló törvény az iskolai papírgyűjtés szabályozatlansága miatt.

Emlékeztetett arra is: 2015 januárjától a lakosságánál képződő üveg, papír, fém és műanyag hulladékot szelektíven kell gyűjteni.

Szólt arról is, hogy a hulladéklerakási járadék összegét a hazai viszonyokhoz mérten kell meghatározni, így azt a 2014-es szinten befagyasztja a törvény.

Nem értett egyet azzal, hogy az önkormányzatoknak - a központi költségvetéshez hasonlóan - költségvetési koncepciót kell benyújtania, a képviselő ezt a helyhatóságok terheinek csökkentése érdekében eltörölné.

MSZP: a törvény leképezi a "központi erőtér változásait"

Szakács László (MSZP) szerint a salátatörvény leképezi "a központi erőtér változásait", és az MFB partikuláris érdekeit szolgálja.

Remélte, hogy nem megy az MFB alaptevékenységének kárára a földgáz nagykereskedelmi tevékenysége. Ugyancsak bírálta, hogy pártfunkcionáriusok kerülhetnek az Eximbankba.

Frakciótársa, Kiss László úgy fogalmazott, hogy van néhány támogatandó pontja az előterjesztésnek, de annak egészét az ügyek "terheltsége miatt", mégsem tudják támogatni. Feltette például azt a kérdést: mi a biztosíték arra, hogy a megnövelt filmtámogatások nem Andy Vajna filmügyi kormánybiztos zsebébe vándorolnak.

Kovács Zoltán: biztonságosabbá válik a földgázellátás

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára visszautasította, hogy ne lenne összefüggés a beterjesztett módosítások között.

Volner Jánosnak válaszul kijelentette: a javaslatnak semmi köze a földtörvényhez. A postai tevékenységek kiszervezéséről szólva azt mondta: a partnerszervezetek bevonása nem okozhatja az egyetemes szolgáltatások sérelmét. Az Eximbanknál betölthető tisztségekkel kapcsolatos változtatások bírálatára pedig úgy felelt: nem a hovatartozás, hanem a szakértelem és a teljesítmény alapján kell megítélni a szereplőket.

Mint mondta, a fejlesztési bank nemcsak banki, hanem tulajdonosi tevékenységgel is foglalkozik. Kijelentette azt is, hogy a változtatások a takarékszövetkezeti szektor versenyképességének növelését célozzák, hogy ne történhessenek meg olyan "balesetek", mint az orgoványi takarékszövetkezettel.

Hangsúlyozta: a földgázellátás még biztonságosabbá válik a törvény által.

Az ülést vezető Latorcai János (KDNP) az általános vitát lezárta.

Napirend után oktatásról, honvédelemről, Kolontárról

Napirend utáni felszólalásra öt képviselő jelentkezett. Schmuck Erzsébet (LMP) az ózon-világnapja alkalmából arról beszélt, hogy sok-sok "csekély" környezetszennyezés olyan globális szintű veszélyt hozott létre, amely az emberek egészségét súlyosan érinti: sok ezer ember hal meg bőrrákban az ózonréteg sérülései miatt.

Frakciótársa, Ikotity István arról beszélt, hogy az LMP biztosítaná a helyi közösségek részvételét az oktatással kapcsolatos kérdések megvitatásában. Jelezte: az elmúlt négy év intézkedései pont az ellenkező irányba mutattak.

A szocialista Kiss László a Ganz Ifjúsági Műhely megalapítójáról, a 2012-ben elhunyt Balázs Lajosról emlékezett meg, Demeter Márta pedig a magyar honvédelmi kiadások drasztikus csökkenésének hatásairól beszélt. Mint mondta, fejlesztés nincs, az eszközpark tovább amortizálódik, az állomány csökken, miközben a régió biztonsági helyzete jelentősen romlott.

A jobbikos Kepli Lajos a négy évvel ezelőtti kolontári vörösiszap-katasztrófával kapcsolatban azt mondta, azóta még elsőfokú ítélet sem született és kártérítést sem fizettek ki, a Magyar Alumíniumtermelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt.-t pedig felszámolták.

Kovács Zoltán államtitkár az elhangzottakra úgy reagált: a kormány mindent megtett azért, hogy felgyorsítsa a pereket, a kármentő alap pedig 300 millió forintot fizetett ki közösségi károkra.

A felszólalást követően Latorcai János lezárta a keddi ülésnapot. A következő ülés várhatóan szeptember 24-én lesz.

Az Országgyűlés plenáris ülése szeptember 16-án. Fotó: MTI (galéria)

15:43 - A költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosítások megvitatásával folytatta munkáját kedden a parlament.

A Fidesz módosítást javasol az önkormányzati költségvetési koncepciók benyújtásával kapcsolatban

Völner Pál fideszes vezérszónok szerint a Miniszterelnökség salátatörvénye - a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításokról szóló előterjesztés - a gazdaság szempontjából létfontosságú változtatásokat tartalmaz.

A politikus ismertette pártja egyik módosító javaslatát, amelyben azt kezdeményezik, kerüljön ki az államháztartási törvényből az a passzus, amely szerint a központi költségvetés benyújtását követő 30 napon belül az önkormányzatoknak is el kell fogadniuk saját költségvetési koncepciójukat. Nem életszerű ugyanis, hogy a helyi közgyűlés már novemberben az ehhez szükséges információk birtokában legyen - mondta.

A miniszterelnökségi javaslatot ismertetve felsorolta: módosul a takarékszövetkezeti törvény a szövetkezeti integráció megvalósítása érdekében; a hulladéktörvény az iskolai papírgyűjtés jogi helyzetének rendezéséért; a társaságiadó-törvény a magyar filmek készítésének többletfinanszírozása érdekében; valamint az agrárpiaci törvény is, hogy megállítsák a hazai bortermelésre káros importot.

A 23 módosuló jogszabály közül Völner Pál külön kiemelte a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvény módosítását, amely kimondja, hogy külföldi jogi vagy természetes személy - mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő - ingatlan tulajdonjogát az ingatlan fekvése szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal engedélyével szerezheti meg.

MSZP: össze nem illő módosítások egy előterjesztésben

Tukacs István (MSZP) az előterjesztés "salátatörvény" jellegét kifogásolta, mert szerinte abban huszonhárom, egymással össze nem függő törvényt módosítanak. Kijelentette, bár például a hulladékgazdálkodással kapcsolatos változtatások helyénvalóak, számos más eleme miatt szakmaiatlannak érzik a javaslatot.

Ezek közé sorolta, hogy feloldanák a párttisztséggel való összeférhetetlenséget egyes vezető banki tisztségviselőknél, de azzal sem értett egyet, hogy földgáz-nagykereskedői jogosítvánnyal ruháznának fel egy bankot.

Rákérdezett arra is: miért kap felmentést a posta a közbeszerzés szabályai alól?

LMP: mennyibe fog ez kerülni az adófizetőknek?

Schmuck Erzsébet (LMP) szintén bírálta, hogy számos törvényt egyszerre módosítana az előterjesztő. A változtatások többségét érthetetlennek, feleslegesnek vagy önkényesnek ítélte.

Ugyancsak feltette a kérdést: miért kell a bankokat földgáz nagykereskedelmi jogosítványokkal felruházni?

Majd úgy folytatta: világos, hogy a korábban nagykereskedő céget vásároló Magyar Fejlesztési Bankot kívánják felruházni jogosítványokkal, de - ahogy rákérdezett - mennyibe fog ez kerülni az adófizetőknek és a gázfogyasztóknak?

Feleslegesnek ítélte az iskolai papírgyűjtés újraszabályozását, a médiatörvény változtatását pedig önkényesnek ítélte, amellyel nehezen orvosolható károkat okoznak.

Jobbik: miért kell lehetővé tenni a postai szolgáltatások kiszervezését?

Staudt Gábor (Jobbik) a többi mellett a postai szolgáltatások kiszervezésének lehetővé tétele miatt bírálta az előterjesztés. Feltette a kérdést: miért lesz erre mód, ha még az Európai Unió sem várja el Magyarországtól.

Úgy vélte: "haveri cégeknek" kívánnak jövedelmező tevékenységet biztosítani, és közölte, ezzel megindult a Magyar Posta szétverése. A kormány pedig felkészül arra, mi lesz, ha 2020-ban ez másik egyetemes szolgáltatót kell megneveznie.

Független: riasztó az iromány

Szelényi Zsuzsanna, az Együtt-PM színeiben politizáló független képviselő szerint érdekes, jogtechnikai szempontból érdekes irományt nyújtott be Lázár János. Hogy engedhette meg, hogy a parlament elé kerüljön ez az elképesztő zagyvaság Kövér László? - tette fel a kérdést. Szégyenteljesnek nevezte a jogalkotásnak ezt a módját és azt mondta, ez a parlament, egy banánköztársaság parlamentjeként viselkedik, ha hajlandó elviselni, hogy ez tákolmányt ilyen statáriális eljárás során tárgyalják. A javaslat szerinte többi között a tájékozódás szabadságának nyilvánvaló szűkítését célozza. Végül azt kérte, próbáljanak meg európai színvonalú javaslatokat benyújtani.

Fidesz: jogtechnikailag nem volt más lehetőség

Galambos Dénes (Fidesz) szerint a salátatörvények általában nem szerencsések, de jogtechnikailag és időszerűségét tekintve nincs más lehetőség előttük. Nem ördögtől való, ha bizonyos esetben ilyen jogtechnikai megoldással kell élni - vélte. Kitért arra is: a mozgóképről szóló törvénymódosítás célja, az Európai Bizottság által 2013-ban kihirdetett új filmművészeti közlemény, amely a filmek és egyéb audiovizuális alkotások állami támogatásokról szól, és a rendelkezéseinek átültetése történik. Szólt a borágazatot érintő módosításról is, és azt mondta: elhárulhatnak az akadályok az elől, hogy díj ellenében megváltható ellenőrző jegyet lehessen bevezetni a sokszor dömpingáras és gyengébb minőségű importborokra.

Jobbik: egymással összefüggő javaslatokat egyesítenek

Volner János (Jobbik) szerint a salátatörvényeket egyetlen ellenzéki képviselő sem szereti. Jó néhány törvénymódosításra kerül sor most egy javaslaton belül és nincs lehetőség nevesíteni, hogy mivel értenek egyet - közölte. Szerinte a kormány vissza fog élni a helyzettel, és azt fogja mondani, a Jobbik nem támogatott előremutató kezdeményezéseket.

Az Országgyűlés plenáris ülése szeptember 16-án. Fotó: MTI (galéria)

14:37 - OGY - Krónika 4. rész (elszámolási törvény; pénzpiaci, közüzemi szolgáltatások)

Bírálatokat fogalmaztak meg az ellenzéki felszólalók az elszámolási törvénnyel kapcsolatban a Ház keddi ülésén, míg a KDNP képviselője arra mutatott rá: jó irányba visz a jogszabály, amelyet az is bizonyít, hogy szinte mindenki támogatja azt az Országgyűlésben. A javaslat általános vitájának lezárása után a képviselők egy csaknem kéttucatnyi jogszabály átírását tartalmazó, a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításokról szóló kormányzati előterjesztés vitáját kezdték meg.

Jobbik: miért vártak eddig a jogszabállyal?

A jobbikos Staudt Gábor azt kérte számon, Orbán Viktor kormánya miért várt több mint négy évet a probléma rendezésével. Szerinte azért került most a Ház elé a javaslat, hogy az önkormányzati választás előtt hasznot húzzanak belőle.

A politikus bírálta a bankokat, amiért például még konvertálási bizonylatot sem tudnak bemutatni a devizaváltásaikról. Feltette a kérdést: devizában vagy forintban adták a hiteleket a bankok?

Kijelentette: az elszámolási csomag javarészt a fogyasztói kölcsönöket célozza, vagyis csak a magánszemélyekre vonatkozik. Szerinte hátrányt szenvednek azok a vállalkozók, akik hiteleikhez saját ingatlanjaikat használták fedezetül.

Fidesz: Magyarországon fair bankrendszer jöhet létre

Völner Pál (Fidesz) szerint a javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy Magyarországon végre fair bankrendszer jöjjön létre. Felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket az Orbán-kormány tett a devizahitelesekért. Beszámolt az elszámolás mikéntjéről, amely szerinte anélkül valósulhat meg, hogy komolyabb társadalmi kihatásai lennének.

KDNP: szinte mindenki támogatja a javaslatot

Hargitai János (KDNP) elmondta: jó irányba lép a kormány, ezt az is bizonyítja, hogy a parlament nagy többsége támogatja a javaslatot.
A politikus a magánszemélyek eladósodottságát nevezte a legnehezebben kezelhetőnek, mert, mint mondta, itt magánjogi szerződésekbe kell beavatkozni, jogállami keretek között. Szerinte a törvényben rögzített eljárástechnika az egyetlen járható út, azt ugyanakkor vitathatónak ítélte, hogy egyedül a fogyasztói hitelekre vonatkozik a jogszabály.
Hargitai János a törvényt nagy horderejűnek nevezte, méretében a kérdést a rendszerváltás kárpótlásához hasonlította, és azt mondta: a szocialisták múlhatatlan hibája volt a probléma kialakítása.

MSZP: a törlesztőrészletek emelkedéséért a kormány is okolható

Kiss László (MSZP) azt mondta: a devizahitel-konstrukció Járai Zsigmond egykori jegybankelnök "találmánya".

Szerinte a kormány gazdaságpolitikája miatt átlagosan 40 százalékkal emelkedtek a törlesztőrészletek, ennyit adott hozzá a mintegy 70 százalékos emelkedéshez a kormány "károkozása".

LMP: a jegybankot miért nem számoltatják el?

Sallai R. Benedek (LMP) azt kifogásolta, hogy a Fidesz évekig húzta a devizahitelesek problémáját, és csak most, a kampányban rukkol elő megoldási javaslatával.
Feltette a kérdést, hogy a jegybank elszámoltatását miért nem tartalmazza az előterjesztés.

Ezt követően az ülés levezető elnöke, Hiller István lezárta az általános vitát.

Némethné: változik a parlamenti választás évében a büdzsé benyújtásának határideje

Több stratégiai jelentőségű módosítást tartalmaz a költségvetési tervezéssel, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat - mondta Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára a vitát megnyitó expozéjában.
Első helyen azt a passzust emelte ki, amely szerint az országgyűlési választás évében - október 15. helyett - október 31-ig meghosszabbítják a következő évi költségvetésről szóló javaslat benyújtásának határidejét.
Németh Lászlóné arról is beszámolt, hogy a 2 millió forint feletti végkielégítéseket az elmúlt években sújtó 98 százalékos különadó elszámolásáról szintén rendelkezik a javaslat, mégpedig úgy, hogy helyette alacsonyabb mértékű átalányközterhet állapít meg. A módosítás figyelembe veszi az uniós bíróság korábbi döntését - tette hozzá.

Változik emellett a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény, így lehetővé válik egyebek mellett az, hogy bank és szakosított hitelintézet is csatlakozhasson az integrációhoz.

Az államtitkár közlése szerint az indítvány annak lehetőségét is megteremti, hogy a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) tulajdonában álló gazdasági társaság, az MFB Földgázkereskedő korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt szerezzen.

Megemlítette továbbá azt a változtatást, amely szerint párttisztségviselő is lehet vezető többek között az Eximbanknál.

Szintén átírják a postatörvényt - folytatta -, egyebek mellett azért, hogy egyes postai tevékenységek kikerüljenek a közbeszerzési törvény hatálya alól.

A szerencsejáték-törvény módosításának köszönhetően a Szerencsejáték Zrt. október 4-én Magyarországon is el tudja indítani az EuroJackpot nevű játékot, mivel a módosítással a hatóságközi megállapodások megkötése nem lesz előfeltétele a tevékenység megkezdésének - közölte.

Az iskolai-óvodai papírgyűjtések helyzetét is rendezi a javaslat - jelezte.
A mozgóképtörvény módosításával pedig elérhető lesz, hogy a magyar filmgyártási kapacitás a lehető legnagyobb kihasználtsággal működjön - mondta.

Végül a médiatörvény megváltoztatásáról adott számot, egyebek mellett arról, hogy ezentúl kormányrendelet rögzíti, hogy az egyes médiaszolgáltatók miként érvényesíthetik a kínált tartalom után a programdíjat. A változtatással lehetővé válik, hogy a tartalomszolgáltatók ne az előfizetőkkel fizettessék meg a többletköltségeket - mondta.

Az Országgyűlés plenáris ülése szeptember 16-án. Fotó: MTI (galéria)

12:29 - OGY - Krónika 3. rész (elszámolási törvény)

Budapest, 2014. szeptember 16., kedd (MTI) - A bankok mellett a kormányok elszámoltatását is kezdeményezte a Lehet Más a Politika (LMP) vezérszónoka kedden az Országgyűlésben a bankok elszámoltatásról szóló törvényjavaslat általános vitájában.

LMP: a kormányt is számoltassák el

Schiffer András (LMP) több kifogást is megfogalmazva elmondta, elvárható lett volna, hogy a törvényjavaslatról nyílt, átlátható egyeztetést folytasson a kormány. Hiányolta a hatástanulmányt, ezért szerinte a kormány törvényt sértett a jogszabály előkészítésénél.

Szorgalmazta az előző kormányok elszámoltatását, véleménye szerint ugyanis a devizahitelezése elszabadulása az első Orbán-kormány alatt kezdődött, és az elmúlt négy évben is késlekedett a kabinet a probléma megoldásával. Az LMP-s képviselő is a hitelek forintosítása mellett foglalt állást. A törvényjavaslatban pedig kifogásolta azt, hogy abból nem lehet megállapítani, ki mikor mennyit kap vissza, és mikor csökkennek a törlesztő-részletek. Schiffer András szerint a kamatemelési moratórium kárvallottjai a kis- és közepes vállalkozások lesznek, amelyek most is nehezen jutnak hitelhez.

Képviselői felszólalások

Az Együtt-PM színeiben politizáló Szelényi Zsuzsanna független képviselő azt mondta, hogy a kormány öt éve hitegeti a megoldással az embereket, a mostani javaslat - amit elfogadhatatlannak tart - csak arra jó, hogy hecckampányt lehessen folytatni a bankok ellen. Ez az újabb 1000 milliárdos teher megrendíti a hitelpiacot és hitelezési válságot fog előidézni - fejtette ki álláspontját.

Beszélt arról is, hogy miközben a jegybank monetáris politikájának következményeként az emberek pénze egyre kevesebbet ér, addig Matolcsy György jegybankelnök profitál a forintgyengítésből, a felhalmozott pénzt pedig saját hobbijaira költi, őt mégsem akarja senki elszámoltatni.

Fidesz: korszakváltó a törvényjavaslat

Szatmáry Kristóf értékelése szerint korszakváltó a törvényjavaslat, jobb gazdasági lehetőségeket teremt, segíti a mindennapi életet, s új gondolkodásmód is megjelenik a politikáról, a kormány szerepéről. Nem egyszerűen jogszabályt alkotnak, hanem igazságot szolgáltatnak az embereknek, olyan igazságot, amelyről talán már sokan lemondtak - közölte a kormánypárti politikus. Azzal, hogy visszaadják, amit igazságtalanul elvettek az emberektől, azt is üzenik: a politika nem feltétlenül önmagáról szól. A törvénnyel az azt támogatók túllépnek a liberális állam felfogáson, amelyben az állam szerepe éjjeli őrként írható le. Cél a teljes bankrendszer elszámoltatása - jelentette ki, és hozzátette: az igazságos állam koncepcióját teszi le a törvény. A jogszabály az állampolgársági törvényhez, az új alaptörvényhez és a rezsicsökkentéshez hasonló változásokat eszközöl majd. Kitért arra: az eszközkezelőn keresztül mintegy 20 ezer lakást sikerült megvásárolni, s 2010 óta félmillió családnak tudtak teljesen vagy részben segíteni.

Felhívta a figyelmet arra is: a vállalati finanszírozás jelentős részét adó nemzeti banki finanszírozás fix kamatozású. Nem valós az a veszély, hogy a kis- és középvállalkozások finanszírozásán csattanna az új szabályozás.

Jobbik: a bankok felelősségét most sem mondják ki teljes körűen

Volner János arról beszélt, hogy a devizahitelezés alkalmatlan eszköz volt a lakosság finanszírozására. Kiemelte: a bankok felelősségét most sem mondják ki teljes körűen, az ügyfeleket ugyanis nem tájékoztatták megfelelően milyen kockázatokkal jár a hitel felvétele. Ezzel korábban sem kezdett és most sem kezd semmit a kormány.

Még most is fuldokolnak az emberek a deviza- és forinthitelekben - fogalmazott az ellenzéki képviselő, megjegyezve: az árfolyam változása a kockázati tényezőnek csak egy része, a másik a kamatban volt, amelyekkel a kereskedelmi bankok "szabadon garázdálkodhattak". Ötödrészben volt a hitelek mögött devizafedezet, akkor miért kell ekkora összegeket legombolni az ügyfelekről? - tette fel a kérdést.

Semmi nem indokolja az ilyen magas kamatokat, a bankok luxusprofitját biztosították és biztosítja a mostani kormány is - vélte, és az árfolyamgátat átmeneti megoldásnak nevezte.

A mostani megoldással a kormány gyermeknek nézi a választókat, nincs meg a polgárok szabadsága afölött, hogy a saját pénzük felett, amit jogtalanul elvettek rendelkezzenek. Jelezte: támogatják a javaslatot, de azzal a kitétellel, nézzék felnőttnek az embereket, s ezzel a pénzösszeggel rendelkezhessenek szabadon.

Fidesz: a forinthiteleket is érinti a javaslat

Kara Ákos felidézte, családok százezreit károsították meg a szocialista kormányok idején. Hozzátette: 2010-re 6300 milliárd forintot tett ki a lakáshitel-állomány, ebből 2800 milliárd devizatartozás volt. 2010-től mindent megtettek, hogy a családok terheit mérsékelni tudják - mondta és felsorolta a vonatkozó intézkedéseket.
A mostani javaslat következtében több mint 1,3 millió család kaphatja vissza a tisztességtelenül elvett összegeket. Fontos, hogy a forinthiteleket is érinti a rendelkezés - rögzítette a kormánypárti politikus.

Az Országgyűlés plenáris ülése szeptember 16-án. Fotó: MTI (galéria)

11:51 - Krónika 2. rész (elszámolási törvény)

Megkezdte kedd délelőtt a parlament az elszámolási törvényjavaslat általános vitáját. Az előterjesztő Trócsányi László igazságügyi miniszter expozéjában azt mondta: az elszámolás után új időszámításnak kell kezdődnie a magyar bankrendszerben. A javaslatot a Fidesz, a KDNP, az MSZP és a Jobbik vezérszónoka is támogatta.

Trócsányi: az elszámolás után új időszámításnak kell kezdődnie a bankrendszerben

A fogyasztókkal szembeni elszámolások befejezése után új időszámításnak kell kezdődnie a magyar bankrendszerben - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter az elszámolási törvényjavaslat általános vitáját megnyitó parlamenti expozéjában.

A Ház előtt fekvő előterjesztés az érvénytelen hitelszerződéses kikötések miatt a fogyasztók javára mutatkozó túlfizetések elszámolásáról rendelkezik - magyarázta a tárcavezető. A javaslat fontos céljának nevezte, hogy lezáruljon az az időszak, amely alatt a magyar bankszektorban széles körben történhettek tisztességtelen eljárások a fogyasztókkal szemben.

"A fogyasztói kölcsönszerződések adósainak védelme és jogi helyzetük rendezése jelenleg hazánk egyik legsürgetőbb problémája" - mondta Trócsányi László, egyedülállónak nevezve a kormány mostani vállalkozását, amelyhez szerinte széles társadalmi konszenzusra van szükség.

Fidesz: az alkotmányellenességre hivatkozás nem állja meg a helyét

A frakcióvezető szerint 2002 és 2010 között sem a törvényalkotó, sem a kormány, sem az intézmények nem próbálták keretek közé szorítani, kontroll alatt tartani a bankokat, szerinte ezt bizonyítja a devizahitelek széles körű elterjedése, valamint az egyoldalú szerződésmódosítások lehetősége is.
Mint mondta, a pénzintézetek ezzel egyértelműen visszaéltek, például kamatot emeltek akkor, amikor a devizák irányadó kamatlába csökkent.
Felidézte: bár a második polgári kormány már 2010-ben keretek közé szorította az árfolyamrés alkalmazását és megtiltotta az egyoldalú szerződésmódosítást, visszamenőleg csak a bíróság közreműködésével lehetett foglalkozni a kérdéssel.

Kijelentette: a bankok minden megtesznek annak érdekében, hogy késlekedjen az elszámoltatás, és ha lehet, az ne legyen teljes körű, ezért élni fognak mind az Alkotmánybírósághoz, mind az európai bírói fórumokhoz fordulás lehetőségével. Rogán Antal szerint azonban az alkotmányellenességre való hivatkozás nem állja meg a helyét.

Hangsúlyozta: 1 millió 300 ezer magyar családdal szemben kell elszámolniuk a pénzintézeteknek, köztük lakás-, fogyasztási és szabad felhasználású hitelesekkel, akár deviza- akár forinthitelekről van szó.

Arra válaszul, hogy az érintettek miért nem készpénzben kapják meg túlfizetéseiket, az miért a hiteltőkéjüket csökkenti, azt mondta: ha a szerződéseken kívül rendeznék az elszámolást, az ellentétes lenne a polgári törvénykönyvvel, de a hiteleseknek is így előnyösebb, hiszen így csökken a tartozásuk. "A józanész is ezt sugallja" - fogalmazott.

Hozzátette: a kamatemelési moratórium által lesz idő az átlátható szabályok kidolgozására.

MSZP: a párt támogatja a javaslatot

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka arról számolt be, hogy pártja támogatja az előterjesztést, mert az egy olyan problémát orvosol, amely a családok életét nehezíti. Kifogásolta ugyanakkor, hogy a javaslat egyes kérdéseket rosszul, másokat egyáltalán nem rendez.

Üdvözölte például azt, hogy az előterjesztés megszünteti azokat a lehetőségeket a bankok számára, amelyekkel nehezíthetnék ügyfeleik helyzetét, rámutatott ugyanakkor arra: abban lakossági hitelekről van szó, és kilátásba helyezte, hogy a bankok a veszteségeiket a vállalkozókra terhelik majd.

Bírálta a kamatemelési moratórium mikéntjét is. Szerinte a kamatokat nem befagyasztani kellene, hanem a Magyar Nemzeti Bank hivatalos kamatpolitikájához igazítani, mert ha akár fél év múlva a jegybank a forint védelmében kamatemelésre kényszerül, indokolatlan azt mondani, hogy más bankok nem emelhetik rátáikat. Pártja ezért módosítást kezdeményez az előterjesztésen.

Szólt arról is, hogy a hitelesek veszteségeit egy jelentős részben az árfolyamkockázat okozta, "márpedig az árfolyam nem független a kormány gazdaságpolitikájától" - mutatott rá, szerinte ezen a területen "elszabadult a pokol". Egyoldalúnak nevezte a probléma kisebbik részének orvoslását, miközben a kormány semmit nem kezd a gyenge forinttal.

KDNP: a bankoknak el kell számolniuk a családokkal

Vejkey Imre (KDNP) a törvényjavaslat céljának azt nevezte, hogy a tisztességtelenül megszerzett banki jövedelmek visszakerüljenek a magyar családokhoz. A bankoknak el kell számolniuk a családoknak okozott károkkal - hangsúlyozta. Kijelentette: törvényben kell rendezni az elszámolás általános szabályait, mert ennek hiányában a bíróságok eseti döntései rendeznék annak mikéntjét.

Hozzátette: a javaslat a jegybankot hatalmazza fel a részletszabályok és az elszámolás módszertanának megalkotásával. Ez szerinte rugalmas eljárást tesz lehetővé új esetcsoportok felmerülése esetén is. Mint mondta, a hitelesek túlfizetését is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyet a kamat- és tőketörlesztést.

Jobbik: a lopott holmi visszajár

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szerint bohózatba illő, hogy egy 2010-ben eszkalálódott probléma részleges megoldásáról most tárgyal a parlament. Azt mondta, hogy támogatni fogják a javaslatot, mert a rendteremtés irányába megy, de a cél az lenne, hogy minden egyes forintot visszaszerezzenek.

Szorgalmazta a hitelek felvételkori árfolyamon való forintosítását. Nem értett egyet azzal, hogy a túlfizetést előtörlesztésként kezelik, mondván: a polgár dönthesse el, hogy saját pénzével mihez kezd.

A bankok kézlenyomatát látja azon a rendelkezésen, hogy a javaslat 12 ezer folyamatban lévő pert függeszt fel.

Az Országgyűlés plenáris ülése szeptember 16-án. Fotó: MTI (galéria)

11:01 - OGY - Trócsányi: az elszámolás után új időszámításnak kell kezdődnie a bankrendszerben

A fogyasztókkal szembeni elszámolások befejezése után új időszámításnak kell kezdődnie a magyar bankrendszerben - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter kedden az elszámolási törvényjavaslat általános vitáját megnyitó parlamenti expozéjában.

A Ház előtt fekvő előterjesztés az érvénytelen hitelszerződéses kikötések miatt a fogyasztók javára mutatkozó túlfizetések elszámolásáról rendelkezik - magyarázta a tárcavezető. A javaslat fontos céljának nevezte, hogy lezáruljon az az időszak, amely alatt a magyar bankszektorban széles körben történhettek tisztességtelen eljárások a fogyasztókkal szemben.

"A fogyasztói kölcsönszerződések adósainak védelme és jogi helyzetük rendezése jelenleg hazánk egyik legsürgetőbb problémája" - mondta Trócsányi László, egyedülállónak nevezve a kormány mostani vállalkozását, amelyhez szerinte széles társadalmi konszenzusra van szükség.

Kifejtette: az elszámolási törvényjavaslat az elszámolásnak csak az általános polgári jogi szabályait határozza meg, a részletszabályok kidolgozására a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kap felhatalmazást. A rendeleti szintű szabályozás előnyének tartja, hogy az bármilyen új esetcsoport felmerülése esetén rugalmasabb reagálást tesz lehetővé, mint egy törvénymódosítás.

Az elszámolás főszabálya, hogy az érvénytelen szerződéses kikötések alkalmazása miatt keletkezett túlfizetést előtörlesztésként kell figyelembe venni - ismertette az igazságügyi miniszter. Ennek lényege - folytatta -, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. A fennálló szerződésekhez kapcsolódóan a pénzügyi intézményeknek újra kell számolniuk a tartozás teljes összegét, valamint meg kell határozniuk a jövőbeni törlesztőrészleteket is.

Jelezte, az új árfolyamon és kamatszinten történő elszámolás következtében mind a tartozás még fennálló összege, mind pedig a törlesztőrészletek csökkenni fognak.

Lezárt szerződéseknél a túlfizetést a pénzügyi intézmény ténylegesen kifizeti majd a fogyasztónak - tette hozzá Trócsányi László, megjegyezve, hogy a bankokat a 2009. július 26. után megszűnt szerződéseknél terheli elszámolási kötelezettség.

A végtörlesztők esetében össze kell vetni a korábban kapott kedvezményt és a túlfizetett összeget, s az esetleges különbözet jár vissza a fogyasztónak. Az árfolyamgátba belépett adósoknál a túlfizetett összeget elsősorban a gyűjtőszámlán írják jóvá - részletezte.

A tárcavezető beszélt arról is, hogy elsőként - 2015. január 15-29. között - azok a devizahiteles fogyasztók kapják meg elszámolásukat, akiknek bankja nem indított pert. A pereskedő pénzintézeteknek a devizahiteles adósaikkal a következő hónapban, február 14-28. között - de legkésőbb a per jogerős befejezését követő 60. napon - kell elszámolniuk. A forinthiteleseknek április 16-30., illetve - banki per esetén - augusztus 15-29. - de legkésőbb a per befejezését követő 60. napon - kell megküldeni az elszámolást. A végtörlesztőkkel pedig november 30-ig kell elkészíteni az elszámolást.
Tehát "a 2015-ös év a banki elszámolásokról fog szólni" a törvény alapján - összegezte.

Trócsányi László kifejtette, hogy a törvényjavaslat a megszakított végrehajtási eljárásokról is rendelkezik, miután a júliusi devizahitel-törvény alapján több tízezer ilyen eljárás szakadt meg. Fontos elvi rendelkezés, hogy az újraindulással kapcsolatban a végrehajtók nem számíthatnak fel újabb díjakat - közölte.

Arról is beszámolt, hogy a javaslat célja elősegíteni az átlátható árazásra való mielőbbi áttérést. Ennek érdekében legkésőbb 2016. április 30-ig kamatmoratóriumot írnak elő, amelynek értelmében a bankok nem jogosultak egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre.

A miniszter szólt továbbá a jelenleg zajló, a bankok által devizahiteles perekről, kitérve ezek közül azokra, amelyekben az eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult. Trócsányi László megerősítette: határozott jogi álláspontja, hogy a támadott - a parlamentben júliusban elfogadott - jogszabály megfelel az alaptörvénynek, és kiállja az alkotmányosság problémáját. Ezzel kapcsolatos véleményét a múlt héten megküldte az Ab-nak, és az újabb felfüggesztésekre tekintettel azt ezen a héten további észrevételekkel egészíti ki - közölte.

Az Országgyűlés plenáris ülése szeptember 16-án. Fotó: MTI (galéria)

10: 39 - Az önkormányzati választásokról, a devizahitelesekről, a keresztényüldözésekről, a kárpátaljai magyarság helyzetéről és a büntető törvénykönyv (Btk.) kiskorúak védelme érdekében történő szigorításáról volt szó kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

LMP: kevés a jelölt az önkormányzati választáson

Ikotity István (LMP) azt mondta, hogy pártja már jóval az önkormányzati választás előtt felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen csökkenhet a kistelepüléseken induló polgármesterjelöltek száma, mivel egy kistelepülési polgármester kevesebb juttatást kap, mint a polgármesteri hivatalban dolgozók. Hozzátette: két olyan település is van, ahol október 12-én nem lesz választás, mert nincs polgármesterjelölt.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azon a véleményen volt, hogy az új összeférhetetlenségi szabályok nem csökkentették lényegesen az indulók számát. Ennek alátámasztására felidézte, hogy 2010-ben 8752 indult, 2014-ben 8139 polgármesterjelölt indul, a képviselőjelöltek száma sem csökkent drasztikusan. Szerinte ha van olyan település, ahol nincs polgármesterjelölt, annak nem biztos, hogy a díjazás az oka.

MSZP: még idén forintosítsák a devizahiteleket!

Tóth Bertalan (MSZP) szerint a devizahiteleseket nemcsak az egyoldalú szerződésmódosítások, az árfolyamrés sújtja, hanem a forint árfolyamának drasztikus romlása. A banki elszámoltatásról szóló, parlament előtt lévő törvényjavaslatot az MSZP támogatja, de továbbra is sürgeti, hogy a kormány még az idén nyújtsa be a hitelek 2010-es árfolyamon való forintosításáról szóló javaslatát - tette hozzá. Az ellenzéki politikus azt mondta, az árfolyam változása miatt a törlesztőrészletek több mint 70 százalékkal emelkedtek, ennek a kormány hibás gazdaságpolitikája az oka.

Répássy Róbert államtitkár válaszában üdvözölte, hogy az MSZP támogatja a törvényjavaslatot, de - folytatta -jobb lett volna, ha 2010 előtt is mindent megtesz azért, hogy ne következzen be a válság. Azt mondta, hogy 2002 és 2010 között, az MSZP kormányzása alatt "szabadultak el a bankok", az akkori kormány pedig semmit nem tett az egyoldalú szerződésmódosítások megakadályozására.

A KDNP a keresztényüldözésekre hívta fel a figyelmet

Vejkey Imre (KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ humanizált felében a keresztény tanítás megismerése mára már szinte lehetetlenné vált, hasonlóan az első századok keresztényüldözéséhez. De a világ másik felén sem jobb a helyzet: Irakban megtizedelik a világ egyik legjelentősebb keresztény közösségét, míg Szíriában keresztényeket feszítettek meg - közölte, felszólítva a szélsőségeseket az erőszak leállítására.

Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára Ferenc pápa szavait idézve úgy válaszolt: ma nem kevesebben halnak mártírhalált hitükért, mint a keresztényüldözések első századaiban. Az államtitkár azt mondta, vallási köntösben, az iszlám nevében teszik mindezt, de mind a magyar állam, mind az EU felismerte azt, hogy egy terrorszervezet gyűlölethadjáratáról van szó.

Jobbik: mikor lesz hajlandó a kormány szót emelni a kárpátaljai magyarok érdekében?

Szávay István (Jobbik) szerint "a behívások réme" továbbra is fenyegeti a kárpátaljai magyarságot egy olyan háborúba, amelyhez nem sok köze van. A falvakban jobbára nők, idősebbek és cigányok maradtak, a férfiak többsége elmenekült, félő, hogy őket a családjaik is követik, a házaikba pedig ukrán menekülteket telepítenek - mondta, hozzátéve: ez a nemzetiségi viszonyok erőszakos megváltoztatását jelentheti. Mikor lesz hajlandó a kormány ez ellen szót emelni? - kérdezte. Mint mondta, a kárpátaljai magyar közösségnek világos, erős támogatásra van szüksége.
L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára szerint a magyar kormány az elmúlt hónapokban is folyamatosan kifejezte azt, hogy minden kérdésben a kárpátaljai magyarság mellett van, kiáll az önrendelkezése mellett. Elmondta, hogy az Ukrajnában elrendelt részleges mozgósítás miatt Navracsics Tibor külügyminiszter egyeztetett ukrán kollégájával, hogy a magyarokat a mozgósítás a legkevésbé se érintse. Az előrehozott választásokkal összefüggésben pedig mélységesen felháborítónak nevezte az államtitkár azt, hogy nem hoztak létre magyar választókörzetet.

Fidesz: Btk.-módosítás a gyermekek védelme érdekében

Selmeczi Gabriella (Fidesz) bejelentette, hogy a nap folyamán Btk.-módosítási javaslatot nyújt be, amely alapján nem évülhetnek el a gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények. Aki ilyen bűncselekményt követ el, annak élete végig számolnia kell azzal, hogy lesújt rá a törvény szigora - hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy a nyáron ismertté vált a Sipos-ügy - a diákjai szexuális zaklatásával vádolt egykori magyartanár ügye - irányította a figyelmet arra, lehetnek olyan gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények, amelyek elkövetőjét elévülés miatt nem tudják felelősségre vonni.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára közölte, a kormány nyitott minden olyan módosításra, amely ezzel a bűnözői csoporttal szemben a határozottan fellép. Felhívta a figyelmet arra, hogy évente mintegy 10 ezer gyermek lesz valamilyen szexuális vagy agresszív bűncselekmény áldozata, illetve szemtanúja, amelynek traumáját élete végig hordozza. Utalt arra, hogy a kormány az előző ciklusban több intézkedést is tett ezen a területen, ide sorolta a Btk. szigorítását.

Az Országgyűlés plenáris ülése szeptember 16-án. Fotó: MTI (galéria)

Korábban írtuk:

Az Országgyűlés mai ülésnapján kezdődik a kormány devizahitelesek kártalanításáról szóló törvényjavaslatának vitája, amely alapján a későbbiekben átlagosan akár harmadával is csökkenhet a devizahitelesek törlesztőrészlete.

A Ház ülése reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, ezután elsőként kerül terítékre a devizahitesek segítéséről szóló előterjesztés. Orbán Viktor miniszterelnök hétfői parlamenti felszólalásában történelmi jelentőségűnek nevezte a bankok elszámoltatását. A kormányfő szavai szerint az elszámoltatás középpontjában az igazságosság, a méltányosság és a tisztesség áll.

A kormányfő korábban azt mondta, a bankok elszámolásának végén átlagosan egyharmaddal biztosan csökkenni fog az adósok fennmaradó hiteleinek törlesztőrészlete. A parlament előtt lévő előterjesztés alapján a pénzügyi intézményeknek el kell számolniuk fogyasztóikkal a múltbeli túlfizetéseket, a kiszámítási és elszámolási módszertan részletszabályainak megállapítását ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kompetenciájába utalja. A parlament legkorábban szeptember 24-én, vagyis jövő szerdán szavazhat a törvényjavaslatról.

Az ülésnap további részében általános vitát tartanak a költségvetési tervezéssel kapcsolatos, valamint a pénzpiaci és a közüzemi szolgáltatások hatékonyabbá tételét célzó előterjesztésről, amelyben Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egyebek között azt kezdeményezi, hogy a kormánynak a választások évében az eddigi gyakorlathoz képest két héttel később, október végéig kelljen benyújtania a következő év költségvetéséről szóló javaslatát.

Szintén ma tárgyalhatják a parlament igazságügyi bizottságának júliusban beterjesztett döntését, amely arról szól, hogy a testület nem támogatja tíz vallási közösség bevett egyházként való elismerését, mert a bizottság szerint azok nem teljesítik az állami együttműködésre vonatkozó feltételeket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Előzetesben a győri késelő: ˝Nem akartam senkit sem megölni˝ - fotók

Kedden előzetes letartóztatásba került az a győri férfi, aki vasárnap egy helyi kocsmában három… Tovább olvasom