Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 20°C Még több cikk.

Országgyűlés: Heineken és vörös csillag - kegyeleti jog vagy bunkósbot?

Parázs vitát rendeztek az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatáról.

Napirend előtt

A gyermekvédelmi törvényről, a zöldségpiacról, a múlt heti strasbourgi ítéletről és a Jobbik "földesúradójáról" is szó volt hétfőn, napirend előtt a parlamentben.

MSZP: Vajna miatt módosítanák a gyermekvédelmi törvényt

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) szerint Andy Vajna filmügyi kormánybiztos kívánsága miatt módosítani akarják a gyermekvédelmi törvényt. A hírek szerint - ismertette - egy filmforgatás miatt kérte Vajna és a filmalapvezető Havas Ágnes, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) módosítson gyermekvédelmi szabályokon: engedélyeztetnék a kiskorúak éjszakai munkavégzését éjszakai filmforgatások miatt. Az Emmiben el is készült a tervezet, amely szerint ha a szülők nem tudnak megegyezni a szereplésről, a gyámhivatal pótolja a hiányzó hozzájárulást - mondta a politikus.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára azt válaszolta: a kormány nem tárgyalt, nem döntött ilyen előterjesztésről, és ilyen nem szerepel a Ház napirendjén sem. Olyan viszont szerepelt, amely bevezette a családi adórendszert, ám azt az MSZP nem támogatta - tette hozzá.

LMP: összeomlott a magyar zöldségpiac

Sallai R. Benedek (LMP) hivatkozott egy egyetemi kutatásra, amely szerint az országban megtermelt zöldség mennyisége az EU-csatlakozás óta csökken. A magyar zöldségpiac összeomlott, folyamatosan csökken a magyar termékek előállítása - jelentette ki, kiemelve: ezzel párhuzamosan a zöldségfogyasztás is visszaesett. Erre szerinte azért fontos felhívni a figyelmet, mert az élelmiszer-biztonság ügyének megvitatásakor a kormánynak szembesülnie kell azzal: nem elég pusztán külföldre mutogatni.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár reagálásában emlékeztetett arra a vizsgálatra, amelynek eredménye szerint sok Magyarországon és Ausztriában is forgalmazott termék minősége nálunk silányabb, mint Ausztriában. Az élelmiszer-minőségnél kettős mérce van az EU-ban - mondta, emlékeztetve: Fazekas Sándor szakminiszter újabb vizsgálatot rendelt el, amely hamarosan lezárul.

KDNP: az országnak el kell gondolkodnia az európai jogi egyezménynek való alávetés felbontásáról vagy a felfüggesztésről

Vejkey Imre (KDNP) azt idézte fel, hogy egy múlt keddi strasbourgi ítélet szerint a magyar hatóságok az Emberi Jogok Európai Egyezményét megsértve tartottak fogva két bangladesi menedékkérőt 2015 őszén, visszaküldésük pedig azzal a kockázattal járt, hogy embertelen bánásmódnak lesznek kitéve görögországi befogadóközpontokban. "Bennünket meszeltek el, akik betartjuk a jogszabályokat" - fogalmazott, majd úgy értékelt: a döntés "tűrhetetlen túlterjeszkedése" a strasbourgi bíróságnak, amely belegyalogolt Magyarország szuverenitásába, az ítélet mögött pedig az "Európai Egyesült Államok" terve húzódik meg. "Itt az idő, hogy elgondolkodjunk magának az emberi jogi egyezménynek való alávetés felbontásáról vagy legalább arról, hogy az egyezmény bizonyos pontjait felfüggesszük" - mondta.

Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt felelte: Magyarország jogszerűen járt el a bangladesiek ügyében, az ítélet ellen a kormány fellebbez. Strasbourg a tényeket és a jogi környezetet figyelmen kívül hagyva döntött - mondta.

A Jobbik földesúradót vezetne be

Volner János (Jobbik) arról beszélt: Magyarországon évente 400 milliárd forintot lopnak el korrupciós ügyletekben, elsősorban a közbeszerzési és az EU-s források rendszerén keresztül. Szerinte Magyarországon azok gyarapodnak a legjobban, akik jó kapcsolatban vannak a kormánypártokkal, és "a korrupciót a kormány törvényessé tette". A Jobbik szerint ezért be kell vezetni a földesúradót, ami a politikából meggazdagodottakra vonatkozna. Úgy meg kell adóztatni a politikaközeli vállalkozókat, hogy néhány év alatt elveszítsék vagyonuk jelentős részét - közölte.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint rohamléptekben zajlik a Jobbik baloldali fordulata. A Jobbik megadóztatná a gazdákat - kommentálta a kezdeményezést, úgy fogalmazva: a Jobbik "egy oligarcha politikai cselédjének szegődött (...), amely már nem hisz semmiben, csak a pénzben és a hatalomban". "Mindenekelőtt az új gazdájukat adóztassák meg!" - javasolta a pártnak.

Fidesz: szégyen a strasbourgi döntés

Kósa Lajos (Fidesz) is a bangladesiek ügyében Magyarországot elmarasztaló strasbourgi döntést kritizálta, megdöbbentőnek, szégyennek nevezve azt, mert "minden létező jogelvet figyelmen kívül hagy", és az európai jog halálához fog vezetni. Ez a döntés nem jogi, hanem politikai - jelentette ki, úgy fogalmazva: "odamentek a Soros által finanszírozott szervezetek ügynökei - két olyan bangladesi fiatalember védelmében, akikről azóta nem tudjuk, hol vannak -, hogy a magyar állammal pereskedjenek". Az az ítélet, amely szerint a migránsok Görögországba visszakerülése fenyegetést jelent számukra, csak akkor fogadható el, ha kezdeményezik a görögök kizárását az EU-ból és a NATO-ból - mondta.

Dömötör Csaba államtitkár szerint "van egy unió, amely nem védi meg a határait, sőt kvótákkal osztaná szét a bevándorlókat. Vannak a bevándorlók, akik kijátsszák az uniós szabályozást. És vannak a magukat jogvédőnek nevező csoportok, amelyek törvénysértésre bátorítják a bevándorlókat, feljelentik Magyarországot és még keresnek is ezen az egészen. Tényleg megáll az ész. És hogy ki állja ennek a terhét? Természetesen az állampolgárok, a magyar családok". Ő is őrültnek minősítette az ítéletet. Megemlítette, hogy a jórészt külföldről, például egy Soros-hálózathoz tartózó alapítvány által támogatott Magyar Helsinki Bizottság képviselte a bangladesieket, és a védők milliós összeget kaptak perköltségként. Az ítélet mögött tehát valójában egy külföldről pénzelt aktivistacsoport van, amely a Soros-hálózat tagja - fogalmazott.

A napirend elfogadása után a képviselők a kormány tagjait interpellálták hétfőn az Országgyűlésben. Szó volt a védőnők béréről, a gyermekvédelmi szabályokról filmforgatás idején, a kormány birtokpolitikájáról, valamint az uniós forrásokról is.

Napirend

A Fidesz kezdeményezésére levették a napirendről az állami tulajdonban lévő ingatlan ingyenes tulajdonba adásáról és a nemzeti vagyonról szóló törvény módosítását, amelyet fideszes, KDNP-s és MSZP-s képviselők nyújtottak be, majd a szocialisták visszaléptek a törvény támogatásától. A kétharmados támogatást igénylő javaslat ingyenesen az Országos Magyar Vadászkamarának adná a hatvani Grassalkovich-kastélyt. Ugyancsak a Fidesz kezdeményezésére levették a napirendről az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény és egyéb kapcsolódó törvények módosítását.

Interpellációk

MSZP: mikor emelik a védőnők bérét?

Korózs Lajos (MSZP) szerint méltatlan a helyzet a szociális ágazatban, a kormány szándéka azonban csak addig terjedt, hogy hungarikummá minősítette és megünnepelte a védőnői szolgálatot, holott a bérekben is rendet lehetett volna tenni. Azt firtatta, mikor emelik a védőnők bérét, majd rámutatott: egy 20-25 éve a szakmában lévő, felsőfokú végzettségű pedagógus és védőnő bére között százezer forint különbség van.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy míg 2010-ben 17 milliárd, most 25 milliárd forint van a védőnői szolgálatra. Elmondta, 2012 óta tart a finanszírozás emelése, amelyet a következő években is folytatnak. Olyan törvényt is elfogadtak - jegyezte meg - , amely nem engedi meg, hogy a szolgáltatók lenyeljék a védőnők béremelését.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 109 igen, 31 nem szavazattal elfogadta azt.

Jobbik: Andy Vajnának elég egyet füttyentenie?

Vágó Sebestyén (Jobbik) azt tudakolta, hogy az Emmit valóban megkereste-e Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap igazgatója, hogy egy filmforgatás miatt módosítsanak egyes gyermekvédelmi szabályokon. Két területen ütköztek akadályokba - idézte fel a politikus - : nem lehet eltérni attól a szabálytól, hogy 18 év alattiakat nem lehet foglalkoztatni este 10 és reggel 6 óra között. Hozzátette: ha a szülők nem tudnak megegyezni arról, a gyermek szerepelhet-e nyilvánosan, a gyámhivatal hozhat-e döntést ebben. Szerinte a kormány a szakmai javaslatokat rendre lesöpri az asztalról. Ezzel szemben "a szivaros keresztapának, az adómentességet élvező film- és kaszinóbárónak" elég egyet füttyentenie és az érdekei szerint módosítanak a szabályozáson? - kérdezte.

Rétvári Bence válaszában az elmúlt évek filmsikereket sorolva elmondta, minden megkeresést érdemben megvizsgálnak, és ha egyetértenek azzal, akkor azt vagy a kormány, vagy az Országgyűlés elé terjeszti. Ilyesfajta törvényjavaslat nincs az Országgyűlés asztalán - mondta, jelezve, mindig a gyermek érdekeit kell szem előtt tartani. Rámutatott: másfél évtizede a jogszabályokban megjelenő elv, hogy ha a szülők között nincs egyetértés egy fontos kérdésben, a gyámhatóság véleményét kell kérni.

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 103 igen, 27 nem szavazattal elfogadta.

LMP: nem változott a birtokpolitika a szocialistákéhoz képest

Sallai R. Benedek (LMP) azt kifogásolta, hogy a Fidesz ugyanazt a birtokpolitikát követi, mint az MSZP, ugyanazok vezetik a legtöbb támogatást kapók listáját, mint a szocialisták alatt. Miközben a Fidesz bejelentette, hogy megvonja a támogatás egy részét a nagybirtokosoktól, 2016 nem hozott érdemi eredményt, ismét Csányi Sándorék vezetik a listát - közölte.

Kiss Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési államtitkára azt mondta, 2016-ban 184 ezer ügyfél fordult támogatásért a hivatalhoz és 640 milliárd forintot fizettek ki. Megjegyezte, a támogatások jelentős része attól függ, kinek mekkora területe van.

Azt kérte, hogy a tendenciát figyeljék. Kifejtette: 2016-ban a támogatásokból az ötszáz nagy gazdaság 138 milliárd forintot kapott, de 2014-ben ez az összeg még 184 milliárd forint volt. 

A képviselő a választ nem fogadta el, a Ház azonban 107 igen, 31 nem szavazattal elfogadta.

Fidesz: hogy áll a 2007 és 2014 közötti uniós fejlesztési ciklus zárása?

Tessely Zoltán (Fidesz) azt tudakolta, hogyan áll az előző, 2007 és 2014 közötti uniós fejlesztési ciklus zárása. Elmondta, Magyarország a források 108 százalékát használta fel, több mint 70 ezer projekt kapott uniós támogatást 9536 milliárd forint értékben.

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára összehasonlította a szocialista és a jelenlegi kormány fejlesztéspolitikáját. Míg a 2007-ben indult ciklusban a magánérdek mindig felülírta a közérdeket, ez 2014-től megfordult - mondta, hozzátéve: a 2007-es fejlesztéspolitika felelősei alapvetően Brüsszel érdekeit képviselték Budapesten.

Közölte, a szocialisták 2010-ben a kifizetésekben nem jeleskedtek, ezért a mostani kormány azt a vállalást tette, garantálja az összes Magyarországnak járó forrás lehívását. Ezt a vállalást teljesítette a kormány, sőt saját forrásból túl is teljesítette - jelezte.

A választ a kormánypárti politikus elfogadta.

MSZP: egyre többet késik a posta

Heringes Anita (MSZP) szerint késések, fennakadások, munkaerőhiány jellemzi a Magyar Posta működését. Hozzátette: már a sárga csekkek is késnek, így az emberek a következő levélben már pótdíjat kapnak.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára közölte, az uniós irányelvnek megfelelően a levelek 97 százalékát 5 napon belül kell kézbesíteni a postának, ez a sárga csekket tartalmazó levelekre is vonatkozik. Ezt a követelményt a posta minden évben teljesítette - mondta.

Tavaly az összes panasz 0,018 százaléka érkezett a számlalevelek miatt - mondta az államtitkár.

A választ az ellenzéki képviselő nem fogadta el, az Országgyűlés 98 igen, 26 nem szavazattal és két tartózkodással elfogadta.

A Jobbik a kormányzati médiaköltésekről

Pintér Tamás (Jobbik) azt tette szóvá, hogy az Eximbank által biztosított hitelből, 8 milliárd forintos közpénzből indították be Andy Vajna tévéjét, a TV2-t, amelynek híradója 83 százalékban támogatja a kormány álláspontját. Ennél csak az M1 propagandahíradója lett sikeresebb: a csatornán futó anyagok 91 százalékban járulnak hozzá a fideszes agymosáshoz. Milyen kormány az, amely évente 20 ezer forintot vesz ki az emberek zsebéből, hogy finanszírozza ezt? - kérdezte.

Elmondta, adóforintok vannak Mészáros Lőrinc megyei lapjaiban is, a Népszabadságot tönkretették, a Népszavát kormányhirdetésekkel tömik és megvették a Figyelőt is. Hozzátette: a pofátlanság netovábbja, hogy "a kormánypropagandával, karaktergyilkosságokkal, mocsokkal és hazugságokkal teli kormánypárti médiát", a Lokált a dunaújvárosiak pénzéből, közpénzből fizettetik ki.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára rögzítette: "a kormány számára a sajtó- és a véleményszabadság alapvető érték". A magyar sajtó kellően sokszínű, mindenki megtalálhatja a saját ízlésének és világnézetének megfelelő médiumokat. Nincs olyan információ, amely ne találna magának utat - tette hozzá.

Az államtitkár közölte, tudomásul veszik, hogy egyre intenzívebb a verseny a kiadók és a médiatulajdonosok között, de ebbe a kormány nem szeretne beleszólni.

Elmondta, dunaújvárosi médiaügyekben nem illetékes. Majd úgy folytatta, meglepte a jobbikos képviselő moralizáló felszólalása, mert mégis a Jobbik az a párt, amelynek emberei a Kurucinfót adták az országnak.

Ha valóban aggódik a magyar média szabadságáért és minőségéért, a Jobbik új gazdáját, egy médiatulajdonos oligarchát kérje számon - közölte.

A választ a képviselő nem fogadta el, a parlament 106 igen, 27 nem szavazattal elfogadta.

KDNP az új bölcsődei férőhelyekről

Hollik István az új bölcsődei rendszer finanszírozásáról kérdezett. Mint kiemelte: januártól a szülők már nem csak hagyományos bölcsődébe, hanem mini, munkahelyi, vagy családi bölcsődébe is írathatják gyermeküket. Ugyanakkor a megváltozott szerkezet csak akkor működik hatékonyan, ha a kormány megfelelő forrást biztosít - jegyezte meg a KDNP-s politikus. Kitért arra, hogy 2018-tól azoknak az önkormányzatoknak is kötelező bölcsődei szolgáltatást nyújtani, ahol legalább 40 három év alatti gyerek van, vagy öt olyan, akinek szülője igényli az ellátást. 

Elmondta, míg 2000-ben 532, addig 2015-ben már 749 bölcsőde működött országszerte, s az akkori mintegy 25 ezer férőhelyhez képest, 40 ezer gyereket tudtak elhelyezni, s 2016-ban a családi napközis férőhelyekkel együtt a szám közel 50 ezer volt. Megjegyezte azt is, hogy tavaly 1,48 százalékos volt termékenységi ráta, ami 20 százalékos bővülés 2011-hez képest, így további helyekre lesz majd szükség. 

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára közölte: a következő években 106 milliárd forint áll rendelkezésre új bölcsődei és óvodai férőhelyek kialakítására, ebből 96 milliárdot már meg is hirdettek. 

Kitért a felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők fizetésének a pedagógus életpályához igazítására, így az 46 százalékkal lett magasabb, s szintén nőtt, 32 százalékkal a középfokú végzettségűek bére. Szólt arról is, hogy a most rendelkezésre álló 46 ezer férőhelyet 2020-ra 60 ezerre szeretnék növelni, s arról, hogy idén 2010-hez képest 27 százalékkal fordítanak többet bölcsődei ellátásra. 

A képviselő a választ elfogadta. 

LMP: ki fizeti a paksi beruházás veszteségét?

Az LMP ismét arról érdeklődött, ki fizeti meg a paksi beruházás veszteségét. Mint kifejtette: legalább négyezer milliárd forint közpénzbe kerül a paksi bővítés, ami hosszú távon kedvezőtlen és veszteséges beruházás lesz. Utalt az Európai Bizottság anyagára, és azt mondta: ezt csak úgy kerülhetik el, ha legalább kétszeresére emelik majd az áram árát. 

Szerinte a legolcsóbb áramot nem a paksi erőművek, hanem az orbáni tiltás előtt épült szélerőművek termelik.

Mivel kell barátkozniuk a magyar fogyasztóknak az elkövetkező húsz évben? - kérdezte.

Csepreghy Nándor államtitkár közölte: az LMP-vel ezt a vitát régóta folytatják, s a párt egy dolgot nem vesz figyelembe, a tényeket. Az Európai Bizottság anyaga nem a veszteségről hanem a nyereségről beszél, s arról, hogy ezt hogyan tudja a kormány felhasználni. Amennyiben a blokkok üzemideje lejár, s nem hosszabbítják meg, Magyarország még több földgáz-exportra szorul majd - jegyezte meg az államtitkár, aki szerint Paks a garanciája, hogy a rezsicsökkentést fenn tudják tartani. Aki Paksot támadja, lényegében a rezsicsökkentést támadja - jelentette ki Csepreghy Nándor. 

A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 106 igen, 23 nem szavazattal azonban jóváhagyta.

A Fidesz a csok tapasztalatairól

Selmeczi Gabriella a csok feltételeinek kibővüléséről beszélt, ismertetve a legújabb változásokat is. Rámutatott: a Fidesz a kormánnyal karöltve újabb ösztönzőket keres, hogy ne teher, hanem áldás legyen a gyermekvállalás. 

Szerinte az ellenzék kezdettől folyamatosan támadja az otthonteremtési programot, amely ugyanakkor egyre népszerűbb. Decemberben rekordösszegben, 9,6 milliárdos értékben kötöttek szerződést, s a program indulása óta 87 milliárd értékben fogadtak be igényléseket.

Arra volt kíváncsi, milyen tapasztalatai vannak a bevezetett módosításoknak?

Rétvári Bence, az Emmi államtitkár elmondta: eddig 39 ezer családon tudtak segíteni mintegy 95 milliárd értékben. Ez biztosan a családok lakhatását fogja szolgálni, a benyújtott igénylések mintegy harmada új lakás építésére irányult - közölte. 

A három és több gyerekes családokat nézve, ötezren kérelmezték a csok-ot, az összes új lakáshoz támogatást igénylők 60 százaléka volt nagycsaládos, az általuk igényelt összeg pedig 48 milliárd volt - jegyezte meg Rétvári Bence, aki úgy értékelte: jól célzott intézkedésről van szó, az adminisztratív korlátok bontása jól sikerült.    

Képviselőtársa, Bánki Erik jelezte: Európában is egyedülálló támogatási rendszerről van szó, és a választ elfogadják.

MSZP: az egészségügyi bértábla miért nem tartalmaz különbségeket?

Tukacs István felidézte, hogy amikor az egészségügyi szakdolgozók szervezetei jelezték, nem kapták meg a béremelést, akkor azt válaszolta a kormány: elszigetelt esetekről van szó. Ez azonban nem volt igaz, s most már nem csak a túlterheltség az oka az állapotuknak, hanem az is, hogy becsapottnak érzik magukat. Ha csak egy valaki nem kapja meg a béremelést az is baj - jegyezte meg a szocialista politikus, aki arról is beszámolt: sokan panaszkodnak, hogy a pályakezdők és a sok évtizede pályán lévők közötti bérkülönbség eltűnt.

Miért nem ellenőrizték rendesen, mindenki megkapta-e a megemelt pénzét, és mit gondolnak a bértábláról, ami nem tartalmaz különbségeket? - kérdezte.

Rétvári Bence közölte: most - szemben a szocialisták kormányzásával, amikor többek között ágyak ezreit szüntették meg - már azt nézik és ellenőrzik, ténylegesen mindenhová eljutott-e az a béremelés, amit mindenkinek meg kell kapnia. Az idén többletként csak bérekre az egészségügyben 80 milliárdot biztosítanak - mondta. Hozzátette: nem hiszi, hogy a képviselő talál még egy olyan időszakot, amikor nemzeti össztermék fél százalékával nőtt volna az egészségügyre fordított források összege. 

Kitért arra is: nemcsak az orvosok, hanem az ápolók esetében is csökken a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérők száma.

A képviselő a választ nem fogadta el, az Országgyűlés 104 igen, 29 nem szavazattal jóváhagyta.

Jobbik: a kormány megvédi-e az ország érdekeit? 

Bana Tibor (Jobbik) azt kérdezte a szabadkereskedelmi megállapodásokkal, azokon belül is a Kanada és Európa között létrejövő CETA-val kapcsolatban: kiáll-e a kormány tettekben is a nemzeti érdekekért? Sorolta a megállapodás hátrányait, a többi közt azt, hogy emiatt nőhet a különbség a társadalom alsó és felső rétegei között.

Szerinte a Fidesz a megállapodás mellett kiállva egy platformra került a multik érdekeit védő baloldali pártokkal.  

Szabó László, a külügyi tárca államtitkár úgy felelt: a megállapodás előnyös a magyarországi vállalatok és az emberek számára is, mert mintegy 20 százalékkal növelheti a kereskedelem volumenét. Megjegyezte: a Magyarországról Kanadába exportálók 81 százaléka kis- és közepes vállalat. 

Szólt arról is: a CETA aláírásakor a felek annak értelmező okmányát is megszavazták, ami további biztosítékot nyújt arra, hogy nem sérülnek a tagállamok jogai a szabályozás vagy környezetvédelem területén. Szerinte mindez megfelelő választ ad az aggályokra és a GMO-mentességünk megőrzésére is. 

A képviselő a választ nem fogadta el, azt a Ház szavazta meg 102 igen szavazattal, 17 elutasító voks és 1 tartózkodás mellett. 

LMP: a kormányfő miért nem a magyar emberek érdekeit képviseli? 

Sallai R. Benedek (LMP) a kormány nemzeti konzultációjával kapcsolatban az öt veszélyforrásból kettőt kiemelve azt mondta: a miniszterelnök a nagy cégeknek nyújtott adócsökkentését kívánja megvédeni Brüsszellel szemben.     

A munkahely-teremtési támogatások elleni "brüsszeli cselszövésről" szólva kijelentette: ezekkel szintén a nagy multikat támogatja a magyar kabinet, a kormányfő mégis azok megtartásáért küzd. A miniszterelnök miért nem a magyar embereket képviseli? - kérdezte. 

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkára azt kérdezte: mi a baj azzal, ha növekszik a foglalkoztatottak száma vagy ha mindenkinek csökkentik a társasági adóját?

Az unióban egyre többször jelenik meg a szándék arra, hogy az adópolitikát a nemzetek feletti szintre emeljék. Az adóstrukturában a forgalmi adók arányát kívánják növelni a jövedelmi adókkal szemben. Nemcsak a külföldieknek, hanem a hazai vállalkozásoknak is fontos az adócsökkentés - jelentette ki, visszautasítva, hogy csak néhány multicégnek lenne hasznos. 

Szerinte a szociális pillérben megfogalmazott uniós célok komoly hátrányt hoznának a hazai munkavállalóknak.  

A képviselő nem fogadta el a választ, az Országgyűlés azonban igen: 103 támogató szavazattal, 29 nem ellenében.

Fidesz: Németországban vége a felelőtlen politikának? 

Balla Mihály (Fidesz) arra mutatott rá: a migrációs válságra két válasz él Európában. Volt olyan ország, amely megvédte határait és Európát, míg mások ezzel ellentétesen cselekedtek, ellenőrzés, szervezettség nélkül engedték be az embereket hazájukba.     

Kijelentette ugyanakkor: úgy tűnik, Németországban vége a felelőtlen politikának, egyes politikusaik már észak-afrikai országokban hoznának létre migránstáborokat.

Azt kérdezte: végre Németország is a migráció megfékezését tartja fontosnak? 

Szabó László, a külügyi tárca államtitkára azt válaszolta: most olyan közel áll egymáshoz Berlin és Budapest álláspontja a migránsválságban, amilyenre régóta nem volt példa.  

Emlékeztetett: a német szövetségi belügyminiszter észak-afrikai táborok kialakítását kezdeményezte, csatlakozva azokhoz, akik a válságot az unión kívül kezelnék. Már eredménynek tartják a balkáni útvonal lezárását - tette hozzá - és már a német kancellár szerint is harcolni kell az illegális migráció és az embercsempészek ellen. 

Kijelentette azt is: az EU-Török megállapodás nem nyújt védelmet, és hangsúlyosan szólt a déli határzár megerősítésének szükségességéről. 

Balla Mihály a választ elfogadta. 

MSZP: a szakképzés átalakítása mikor hoz már eredményt? 

Teleki László (MSZP) a munkaerőhiány gazdaságra gyakorolt hatásáról azt mondta: gyakran nem követelnek a munkaadók diplomát, a munkába álláshoz egy OKJ-s képzés is elég. Szerinte ez a minőség romlásához vezet, a szakemberhiány már versenyképességi hátrányt jelnet. 

Mikor láthatunk valódi eredményeket a szakképzés átalakításából, amely elegendő képzett embert juttat a gazdaságnak? - tette fel a kérdést. 

Cseresnyés Péter, a nemzetgazdasági tárca államtitkár azt felelte: Magyarországon a munkavállalók száma növekszik, a munkanélküliek aránya pedig csökkent. 

Hozzátette: mindent megtesznek a munkaerő pótlásáért, példaként pedig azt hozta, hogy az elvándorlás megakadályozása érdekében itt történt a visegrádi országokban a legnagyobb mértékű minimálbér-emelés. 

A kormány megkezdte a szakképzési rendszer fejlesztését is - tette hozzá - a jövőben a rugalmasan alkalmazkodó rövidebb képzésekre koncentrálnak. 

A felmerülő munkahely-igény biztosítva van - fogalmazott, hozzátéve: nem nőtt a betöltetlen álláshelyek száma a szocialisták kormányzása idején tapasztalhatóhoz képest.

A képviselő nem fogadta el a választ, a Ház azonban igen: 102 igen szavazattal, 32 ellenében.

Azonnali kérdések

MSZP: számon fogják kérni Farkas Flóriánon az ORÖ pénzeit?

Az azonnali kérdések sorát nyitó Teleki László (MSZP) azt kérdezte, hogy számon fogják-e kérni a fideszes Farkas Flóriánon az az Országos Roma Önkormányzatnál (ORÖ) eltűnt 1,6 milliárd forintot. A képviselő indoklásként azt mondta, a kérdés nem csak a büntetőjogi vonatkozások, de a közvélemény megnyugtatása miatt is fontos. Sokan csak azt látják, hogy "Farkas Flórián lopott" és emiatt általánosítanak - jelentette ki a politikus, aki szerint jelenleg Magyarországon mélyponton van a cigányság megítélése.

A válaszadó Rétvári Bence, az Emmi államtitkára azt felelte, a kormány számára az is prioritás, hogy az ORÖ működőképessége megmaradjon, ahogy az is, hogy a felzárkózási programok is jól működjenek. Nem jó, ha valaki egy emberről van egy elképzelése, majd azt egy egész közösségre vetíti ki - jelentette ki. Emellett kiemelte, hogy tudomása szerint semmilyen eljárás során nem állapították meg Farkas Flórián személyi felelősségét.

Jobbik: az őket megillető bért kell fizetni a védőnőknek!

Vágó Sebestyén (Jobbik) arra kérdezett rá, a kormány támogatja-e, hogy a védőnők az őket jogosan megillető bért kapják meg. Méltánytalan és igazságtalan az a helyzet, hogy az érintettek az egészségügyi alapellátásban dolgoznak, de mégsem az egészségügyi bértábla alapján kapják a fizetésüket - tette hozzá.

Rétvári Bence azt felelte, hogy a kormányzat nagyon fontos intézményként tekint a védőnői hálózatra és amikor korábban megvolt rá a lehetőség, akkor arra törekedtek, hogy számukra többletfinanszírozást biztosítsanak. Az államtitkár visszakérdezett, hogy a Jobbik korábban miért nem támogatta a védőnők bérének emelését.

LMP: miért nem kapnak azonos bért a magyar és a nyugat-európai dolgozók?

Sallai R. Benedek (LMP) emlékeztetett az utóbbi hetekben felmerült témára, amelyik szerint Nyugat-Európában más minőségű élelmiszereket árusítanak a nagyobb élelmiszerláncok, mint Magyarországon. Felhívta a figyelmet, hogy ezzel párhuzamosan az említett élelmiszereket összeállító nyugat-európai dolgozók a magyar minimálbérnek minimum a négyszeresét keresik. Ha elvárják az azonos minőséget, akkor a kormány miért nem próbálja biztosítani a magyar munkavállalók számára az azonos jövedelmet? - kérdezte a képviselő.

Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség államtitkára azt mondta, egyre több a visszaigazolás, hogy mialatt például a Magyarországon és Ausztriában forgalmazott termékek árában és csomagolásában nincs különbség, a minőségük mégis jelentősen eltér. Hangsúlyozta, hogy eközben viszont semmiképpen nem szabad összekeverni a kereskedelmi hálózatokban foglalkoztatottak béreinek kérdését a kereskedelemben árusított termékek forgalmazásának kérdésével.

Fidesz: hogyan lehet megvédeni a jogi határzárat?

Répássy Róbert (Fidesz) arról beszélt, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntése értelmében Magyarországnak fejenként 3 millió forintot kell fizetnie annak a két bangladesi férfinek, aki egy napot várakozott a röszkei tranzitzónában kérelme elbírálásáig. Bírálta, hogy annak ellenére döntött így a bíróság, hogy Magyarország mindenben az uniós jog szerint járt el. 

Ha nem így lenne, az EU már rég kötelezettségszegési eljárást indított volna - emelte ki, és arról érdeklődött, hogyan lehet megvédeni a jogi határzárat a nemzetközi fórumokon.

Völner Pál, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára szerint a strasbourgi bíróság szélsőséges emberi jogi értelmezéssel jutott el a döntésig, azonban Magyarország határidőben benyújtja felülvizsgálati kérelmét. Kifejtette, hogy a nagykamara elé terjesztést kérhetik a felek, és mivel az lényeges kérdéseket vet fel és európai jelentőségű, megalapozhatja, hogy a testület foglakozzon a kérdéssel.

A KDNP a kerékpáros fejlesztésekről érdeklődött
    
Móring József Attila (KDNP) a 2020-ig szóló kerékpáros fejlesztési prioritásokról és azok költségéről érdeklődött. Új utak építését, a meglévők korszerűsítését és az infrastruktúra fejlesztését is fontosnak nevezte, célként megjelölve, hogy egységes rendszer jöjjön létre és összekössék a meglévő hálózatot.

Fónagy János, a nemzeti fejlesztési tárca parlamenti államtitkára válaszában kifejtette, hogy 2020-ig nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a turisztikai célú kerékpáros-fejlesztésekre. Példaként hozta, hogy a Tisza-tavi kör 2018-ra teljes lehet, az Eurovelo 14 című programban pedig az európai szövetség döntésére várnak. Ennek részeként például kerékpárúttal kötnék össze a Fertő-tavat és Keszthelyt. Hozzátette azt is, hogy 2020-ig várhatóan 90-100 milliárd forintot fordítanak ilyen fejlesztésekre.

MSZP: miért "sanyargatják" a nyugdíjasokat?

Horváth Imre (MSZP) kevesellte az 1,6 százalékos nyugdíjemelést, mondván az összeg kevés azoknak, akik néhány 10 ezer forintos ellátást kapnak. Hozzátette, hogy közben az alapvető élelmiszerek és a tűzifa ára is nőtt, a házi gondozáshoz pedig egyre kevesebben férnek hozzá. Azt kérdezte, a kormány miért nem foglalkozik a nyugdíjasokkal.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára azt felelte: a szocialista kormány alatt az MSZP képviselői név szerint szavaztak arról, hogy egyhavi nyugdíjat vesznek el a jogosultaktól, ez volt a legnagyobb törés a területen. Kiemelte, hogy a mostani kormány lehetővé tette a nők 40 év munka utáni nyugdíját és vállalta, hogy a nyugdíjasok az infláció mértékétől függetlenül nem járhatnak rosszul. Jelezte azt is, hogy a rezsicsökkentés 88-116 ezer forintot hagy a háztartásoknál.

Jobbik: mi történik az egykori pénzverde területén?

Kepli Lajos (Jobbik) arról érdeklődött, milyen környezetszennyezés volt az egykori budapesti pénzverde területén, és az hogyan érinti a lakosságot. Jelezte, hogy veszélyes anyagokkal foglalkozó cégek működnek a területen, az eset után pedig a katasztrófavédelem is vizsgálatokat folytatott. Ennek eredményeire volt kíváncsi.

Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára azt felelte: a rossz szag kismértékű etilén-oxid szennyezés miatt volt, a lakosság nem került veszélybe. A mobil labor több napon át végzett ellenőrzéseket, de csak az első alkalommal talált kimutatható, küszöbszint feletti értéket. A Fővárosi Csatornázási Művek átmosta a csatornákat, és 11 víznyelő aknába helyezett el bűzzárt, és a hatások megszűntek - fejtette ki.

Az LMP a háttérintézmények megszűntetéséről kérdezett

Hadházy Ákos (LMP) arról beszélt, hogy december 31-én megszűnt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, április 1-jei hatállyal pedig további négy egészségügyi háttérintézmény alakul át. Szerinte ez káoszt idéz elő. Érthetetlennek nevezte, hogy a kanyarójárvány megjelenésekor elveszik az Országos Epidemiológiai Központ szakmai hátterét. Ezek indokairól érdeklődött.

Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára jelezte, hogy a kormány elkötelezett a bürokráciacsökkentés mellett, és a háttérintézmények integráltan jobban fognak működni. Kiemelte, hogy nem szétszedik, hanem éppen összeteszik a szakmai intézményeket. Egyúttal megjegyezte, hogy az ellenzék egyszer a bürokrácia leépítését követeli, máskor meg éppen azt ellenzi. 

Fidesz: mire kell figyelni az e-adóbevallásnál?
    
Witzmann Mihály (Fidesz) üdvözölte a kormány törekvéseit az adóbevallás terheinek csökkentésére és mérföldkőnek ítélte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elkészíti a magánszemélyek bevallásának tervezetét. Jogosnak nevezte azt, hogy ne kelljen minden évben a hivatalnál meglévő adatokról nyilatkozni. Arról érdeklődött, mi változott és milyen határidőkre kell odafigyelni.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca parlamenti államtitkára közölte, hogy a NAV 3,8 millió adózónak készítette el a tervezetét, azt 2,5 millióan fogadhatják el az ügyfélkapun keresztül. További 617 ezren papíralapon kérték a dokumentumot - tette hozzá. Elmondta azt is: rekordnak számít, hogy 170 ezren már megnézték a tervezetet és az érintettek fele be is adta a bevallását.

Bizottsági jelentések

Két törvényjavaslat bizottsági jelentéseinek vitáját tartották meg a Házban hétfő este. A jövedéki adóról szóló javaslattal kapcsolatban Z. Kárpát Dániel megjegyezte, hogy a kormány koncepció nélkül nyúlt hozzá az adórendszerhez. Mint fogalmazott: egyszer a konyakmeggy-lobbi "tenyészik be a Házba", most pedig az elektromos cigaretta-lobbi, bár utóbbival legalább jó irányba indultak el.

Az épített környezetről szóló javaslattal kapcsolatos vitában Hegedűs Lorántné megköszönte a kormánynak, hogy a rendeltetésmód változtatásának tilalmát bevezették, bár nem az általa kért 10, csak 5 évre, ugyanakkor nem értette, hogy az elidegenítési tilalom bevezetését miért nem támogatta a kormány.

Önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalma

A parlament az önkényuralmi jelképek kereskedelmi használatának tilalmáról szóló vitával folytatta munkáját. Ennek során Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, mint előterjesztő expozéjában kifejtette: az indítvány benyújtásának egyik oka, hogy a Heineken-csoport piaci erőfölényével visszaélve ellehetetlenítette az Igazi Csíki Sör erdélyi előállítását és forgalmazását. 

Kijelentette, indítványuk elsősorban azoknak az emberi méltóságát védi, akik a nemzetiszocialista, illetve kommunista jelképek kereskedelmi használatakor sértve érzik magukat a holokauszt túlélőiként, vagy a kommunizmus áldozataiként.

Lázár János emellett arra kérte képviselőtársait, hogy minden esetben védjék meg a magyar nemzeti érdeket is, így amennyiben azt "védjegy vonalon" támadják, akkor arra egy védjegyüggyel válaszoljanak.

A Heineken-csoport stratégiai partnere a kormánynak, ezért a javaslat nem munkaadóként és adófizetőként támadja a céget, csak azt szeretné elérni, hogy a multinacionális cégek is tiszteletben tartsák a magyar nemzeti érdeket - fejtette ki a miniszter, hozzátéve, a szóban forgó konfliktusnak lett volna kulturált rendezése, például egy közös védjegy-megállapodással, azonban a Heineken ezt nem kereste, hanem minden eszközzel megpróbált ellehetetleníteni egy magyar érdeket.

Lázár János tájékoztatása alapján a javaslatukat az Európai Bizottságnak is megküldték egy három hónapos notifikációs eljárásra, a kedvező elbírálás esetén pedig Magyarországon tilossá válhat a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarlókalapács, az ötágú vöröscsillag, valamint ezeket tartalmazó jelképek megjelenítése haszonszerzés céljából. A tárcavezető kifejtette, a reklámok ilyen formájú korlátozását szerintük az Alkotmánybíróság korábbi ítéletei, valamint az európai joggyakorlat is lehetővé teszi, mivel azok alapján egyértelműen különválasztható a politikai véleménynyilvánítás szabadsága és a kereskedelmi szólásszabadság, utóbbi ugyanis nem sértheti mások emberi méltóságát, ennek érdekében pedig korlátozható.

A miniszter szerint javaslatuk méltányos és arányos, mivel az oktatásra, az ismeretterjesztésre és a képzőművészetre nem vonatkozik, továbbá a kormány egyedi esetekben felmentést adhat például kereskedelmi televíziók műsorainak.

Lázár János megjegyezte, a Heineken 1951-ben önkorlátozó jelleggel negyven évig fehérre cserélte a vörös csillagot termékein a Szovjetunió áldozatainak méltóságát védve, az indítvány benyújtói pedig ehhez a gyakorlathoz szeretnének visszatérni.

A kormány később alakítja ki álláspontját

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára felszólalásában hangsúlyozta, a kabinet elutasítja az önkényuralmi jelképek mindenfajta használatát, és mindent megtesz a magyar érdekek védelme érdekében. Az államtitkár ugyanakkor azt közölte, a kormány később alakítja ki végleges álláspontját a javaslatról.

Fidesz: alapvető kötelesség a kegyeleti jog védelme

Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka a vitában kifejtette: Magyarország nem tesz különbséget a vörös- és a fehérterror bűnei között, a kegyeleti jog megvédése mindkét esetben alapvető kötelesség.

Hozzátette, úgy tűnik, mintha Nyugaton különbséget tennének haláltábor és haláltábor között, szerintük a vörös csillag mást is jelent.

Hangsúlyozta: nem a véleménynyilvánítás korlátozásáról szól a javaslat, a cél, hogy általános, az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát tiltó szabályrendszert állítsanak fel. A kormány emellett nem tűrheti az áldozatok védelmében sem, hogy a mindennapok része legyen egy olyan jelkép, amely önkényuralmi rendszer jelképe volt.

MSZP: a vitában az igazi bűn ez a törvényjavaslat

Burány Sándor, az MSZP vezérszónoka azt hangsúlyozta, hogy az Igazi Csíki Sör és a Heineken közti vitában mindegyik fél hibás, de az igazi bűn ez a törvényjavaslat, mert ezzel a hazai politikai hatalom bosszút áll a Heineken magyarországi leányvállalatán (hazai gyárról beszélünk, hazai munkavállalókról beszélünk) a Heineken romániai leányvállalatának piaci magatartása miatt.

"A törvényhozást nem lehet bunkósbotként használni" - jelentette ki.

Hozzátette: nem állja meg a helyét az az érvelés, amely szerint Magyarországon félelmet kelt a holland sör jelképe, mivel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek sem volt ezzel problémája 2014-ben, amikor a kormány stratégiai partneri megállapodást kötött a céggel.

KDNP: tűrhetetlen az önkényuralmi jelképek kereskedelmi megjelenítése

Vejkey Imre a KDNP nevében vezérszónokként azt mondta, elfogadhatatlan és tűrhetetlen az önkényuralmi jelképek politikai, de kereskedelmi célú megjelenítése is, a két önkényuralmi rendszer jelképei ma is irritálóak és sértőek.

Megjegyezte, hogy "a Nyugat mögött álló globális hatalom" nem akar leszámolni a nemzetközi szocializmus támogatásával, sem Brüsszel, sem Strasbourg nem akarja az önkényuralmi jelképek egy részét a politikai szemétdombra küldeni.

Jobbik: Kádár János szelleme most is a parlamentben van

Szilágyi György, a Jobbik vezérszónoka arra helyezte a hangsúlyt, hogy Kádár János szelleme most is a parlamentben van, hiszen a Fidesz ugyanolyan módszerekkel operál, mint a diktatórikus rendszerek. A javaslat maga képmutatás, mert a valódi cél a Heineken kiszorítása. 

"Ez maga a diktatúra" - jelentette ki.

Független: egy szimbólumot nem lehet általánosságban betiltani

Szabó Szabolcs független képviselő, az Együtt politikusa azt mondta, becsüli Lázár Jánost, amiért elismerte, hogy a Heineken elleni hadjáratról van szó.

Megjegyezte, hogy bizonyos esetekben a szimbólumoknak többes jelentése is van, ez nem "ármány", az emberek így működnek a vizuális kultúrában, ebből adódik, hogy egy szimbólumot általánosságban nem lehet betiltani, de ezzel ez a javaslat szembe megy.

Képviselői felszólalások

A vezérszónokok után képviselői felszólalásában Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta, szó sincs kettős célról, a Heinekent akarják megleckéztetni. Hozzátette: szégyene az Országgyűlésnek, hogy egyszerű gazdasági manipulációra használnak fel egy sok embert rosszul érintő ügyet.

A kérdés azonban a képviselő szerint az, hogy jelképekkel akarom-e sérteni az emberi méltóságot, vagy sem. Szerinte amikor valaki Heinekent vesz, akkor nem az emberi méltóság megsértésre gondol.

Feltette a kérdést: tényleg azt gondolják a képviselők, hogy attól lesz jobb Magyarországon, hogy három cég nem tud majd vörös csillaggal kiadni terméket?

A Fidesz padsoraiból Szatmáry Kristóf felszólalásában azt mondta, azért támogatja a törvénymódosítást, mert úgy látja, a multinacionális cégek érzéketlenek a Kelet-európai emberek történelmi érzékenységére, és reméli, hogy a javaslattal ezen változtatni tudnak.

Napirend után

Napirend utáni felszólalásra Vágó Sebestyén jobbikos képviselő jelentkezett, aki a Pető Intézetben az elmúlt időszakban tapasztaltakkal kapcsolatban szólalt fel. Mint mondta, bejárta a sajtót, hogy egyszerre sok konduktor felmondott egyoldalú szerződésmódosítás miatt. Nem arról szólnak a hírek, hogy milyen érdemeket szereznek a rászorulók fejlesztésében - tette hozzá.

A felszólalást követően Hiller István levezető elnök lezárta a napirend tárgyalását, a képviselők kedd reggel folytatják a munkát.

Előzmények:

Az Országgyűlés ma kezd vitát arról a kormánypárti javaslatról, amely betilthatóvá tenné az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatát.

A házelnök napirendi javaslata alapján az ülés 13 órakor, napirend előtti felszólalásokkal kezdődhet, majd az interpellációk hangozhatnak el két órában, amelyeket az azonnali kérdések és válaszok órája követhet.

A képviselők az ülésnap végén kezdhetik tárgyalni az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú hasznosításának tilalmáról szóló kormánypárti javaslatot.

Az indítvány benyújtóinak egyike, a kereszténydemokrata Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes korábban úgy fogalmazott, Európának ezen részén a magyarság megszenvedte mind a náci, mind a bolsevik rémuralmat, ezért jogos, hogy gazdasági haszonszerzés céljából ne lehessen ilyen jelképeket felhasználni.

A parlament kedden szavazásokkal folytatja munkáját, majd jövő hétfőn, az uniós források felhasználásáról szóló politikai vitával fejezi be aktuális kéthetes ülését.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Három jármű ütközött az M7-esen

Négyen sérültek meg az M7-es autópályán Tárnok közelében hétfő este, amikor három gépjármű ütközött… Tovább olvasom