Szeged - delmagyar.hu

Idén 29 millió euró, azaz mintegy 8,5 milliárd forint támogatás érkezik a magyar szőlő- és borágazatba – jelentette be Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára a Magyar Bortelepülések Szövetségének közgyűlése után. Ebből a pénzből több mint 22 millió eurót lehet fölhasználni a szőlőültetvények megújítására, 4 millió euró jut a borászatok beruházásainak támogatására. A politikus emlékeztetett, az utóbbi két évben egyszerűsödött az adminisztráció ebben az ágazatban, a tavaly elfogadott új törvény pedig megújította a hegyközségeket. Erre azért volt szükség, hogy ezek a szervezetek alkalmazkodjanak a piac új körülményeihez. Az egy tag – egy szavazat elvét fölváltotta a korlátozott területalapú rendszer, a nagyobb kockázatot vállaló tagoknak nagyobb lett a befolyásuk az ügyek intézésébe.

Ungerbauer György szerint a kis és közepes borászatokat érdemes segíteni. Nekik üzlet a minőségi bor.

A támogatás hasznát és a változások hatásait firtató kérdéseinkre Ungerbauer György, a Csongrádi Hegyközség elnöke azt mondta, pozitív és negatív fejleményeket is tapasztaltak. – Tavaly is volt borászati támogatás, nyíltan, egyértelműen címkézve, de olyan néven is, hogy csak azok tudták, ez mire való, akik tájékozottak – mondja a hegyközségi elnök. – Nagy segítség lenne, ha ezt a pénzt nem csak eszközvásárlásra adnák, mert fóliasátorba nem lehet beállítani egy palackozógépet. Épületberuházásra, pinceépítésre is fordítható támogatást várnának a kis és közepes borászatok. Szerintem joggal, mert ez az a része az ágazatnak, amely a legjobb minőségi borokat állítja elő, amely egyre jobbat szeretne kihozni a lehetőségeiből, és amely a borturizmusnak is a kezdeményezője, motorja mindenütt. A nagy borászatok zömét a prémium minőség és a turizmus hidegen hagyja: az érdekli, hogy olcsón vegyen szőlőt, amelyet olasz borral házasítva jó áron adhat el a multiknak.

Az elnök szerint ezek a vállalatok az ágazattól független, önálló életet élnek.
– Az adminisztrációnk nem egyszerűbb lett, csak más. Az valóban pozitívum, hogy a borok bevizsgálásáért most már kevesebbet kell fizetniük a kisebbeknek. Ami a hegyközségekre vonatkozó törvényt illeti, egyéni képviselői indítvánnyal változtatták meg, úgy, hogy a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát – amely gyanúm szerint az egyetlen érintett szakmai szervezet – nem kérdezték meg. Pedig mi tényleg alulról építkező szervezet vagyunk, amely érdeket véd és törvényt tartat be. Láttuk a nyomát viszont az indítványban olyan lobbierőnek, amely nem az ágazat fejlődését szolgálja. Szerencse, hogy a mezőgazdasági bizottság – egyébként villamosmérnök végzettségű, de az agráriumot jól ismerő – elnöke, Font Sándor a helyén volt. A hegybírót, aki az adminisztrációt végzi, azért kivették a hegyközség szervezetéből, másnak tartozik felelősséggel – a fizetését azonban jellemző módon nem rendezték.