Délmagyar logó

2017. 09. 22. péntek - Móric 11°C | 18°C Még több cikk.

Környezetbarát molyirtás

Átdolgozta tíz évvel ezelőtt írott kertészeti szakkönyvét a csongrádi Szabó László, aki környezetbarát módon küzd a gyümölcsfákat károsító molyok ellen. Mivel rokonságában, szomszédságában sokan rákos daganatok miatt haltak meg, életcélja, szívügye lett a drasztikus rovarirtó szerek nélküli gyümölcs- és szőlőtermesztés. Kertje ma is laboratórium.
Úgy érzi Laci bácsi – aki a Tavasz utcában várja a tavaszt –, hogy sikerült valamit tennie az egészségesebb életért. Fotó: Bálint Gyula György
Tíz éve figyeli a gyümölcsfákat károsító molyrajokat a csongrádi Szabó László. Akkoriban adta könyvírásra a fejét. A Hobbikertészek szakkönyve nemrégiben jelent meg negyedik, javított és bővített kiadásban. Szabó úr részletesen leírja a gyümölcsmolyokkal kapcsolatos megfigyeléseit, s a védekezés terén sikerrel alkalmazott eredményeit. A kísérletező biokertész határozottan állítja: a sikerhez az vezetett, hogy alaposan, türelmesen tanulmányozta életmódjukat. Figyelembe vette a molyokkal korábban foglalkozó Fári László vegyészmérnöknek 1935-ben, a Növényvédelem című hivatalos közlönyben publikált tanulmányát.

Ebből szerzett tudomást arról, hogy egy kitűnő szakember, bizonyos Jablonowski már 1895-ben fölismerte a molyveszélyt, vagyis immár több mint 110 éve okoz gondot ez az élőlény a gazdáknak. Az említett tanulmányok arról is tudósítanak, hogy az Alföldön milyen siralmas állapotok uralkodtak a gyümölcsösökben: sok alma, körte, birs, kajszi- és őszibarack, szilva és dió hullott le a földre beérés előtt. A csongrádi biokertész úgy tapasztalta, hogy a legutóbbi évekig nem változott meg gyökeresen a helyzet.

A molyok május elejétől október közepéig többször rajzanak, az, hogy milyen gyakran, nagyban függ a hőmérséklettől. A szaporodáshoz – amíg a petéből hernyó, báb és végül lepke lesz – 15 fokon 125 napra, 40 fokon pedig 20 napra van szükség. Szabó László a keleti gyümölcsmolynak szánt ferromoncsapdákat – összesen négyet – a jól termő húsvéti rozmaring almafánál helyezte el. Mindenkinek azt tanácsolja: a virágzás kezdetekor – öt napon belül – kell kezdeni a permetezést, méhekre nem veszélyes szerrel. Tavaly oly nagy volt a molyok szaporodása, hogy hétszeri permetezéssel sikerült csak megvédeni a termést. A beérett gyümölcs nem tartalmazott növényvédő szert, mert az EU által ajánlott sárga jelzésű szert alkalmazta, s betartotta pontosan a várakozási időt. Emellett a legjobb immunerősítő tápanyagokkal tette ellenállóvá a gyümölcsfákat.

Laci bácsi – barátai és gazdatársai így szólítják – pontosan leírja könyvében a molyok elleni védekezés menetrendjét és az általa sikeresen alkalmazott szereket. Szeretné, ha „találmánya" közkinccsé válna. Ezért vállalkozott könyvének ismételt átdolgozására, melynek ő kiadója, terjesztője.

– Az új módszereket nehéz elfogadtatni – véli Laci bácsi. – Például azt, hogy igenis virágzáskor kell elsőként megfékezni a molyokat. És lehet olyan szereket vásárolni, amelyek nem mérgezőek, ha betartjuk az egészségvédelmi előírásokat. Köszönöm a teremtőmnek, hogy adott időt a kerti kísérletekhez és erőt a tanulmány elkészítéséhez.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Garázssor épül a csongrádi Bökényben

Negyvennégy garázs építésének adott szabad utat a csongrádi önkormányzat. Az igény három éve… Tovább olvasom