Megérkezett szerkesztőségünkbe a történelem érettségi megoldója,
Varga Tibor Róbert történész, a Bálint Sándor Valláskutató Intézet munkatársa. Róbert "igazi diákként" nem sorban oldja meg a feladatot. A feladatsort Vargával végül
Tóth Péter oldotta meg, aki szintén a kutatóintézet munkatársa.
A tételsor második felében szereplő kifejtős feladatoknál Varga csak összefoglaló vázlatot ad. Arra kértük, a legfontosabb dolgokat, kulcsszavakat, kifejezéseket, évszámokat, személyeket, történéseket írja le, amelyeknek, akiknek feltétlenül szerepelnie kellett az adott feladatnál.
- A teszt része egészen egyszerű volt, csak rendesen, alaposan el kellett olvasni mindig a kérdést, kivéve az első feladatnál, ahol a „C" részkérdés nem egészen egyértelmű, Marius katonai reformjai elég terjedelmesek voltak. A többi a szokásos volt, leszámítva a nagy földrajzi felfedezéseket: ez 2009-ig, ameddig érettségiztettem csak emelt szinten szerepelt. Az esszék közül mind vállalható volt. Ami térképről leolvasható, az mindig egyszerű, így az ENSZ működése például mindig nehezebb, mint a levantei kereskedelemmel foglalkozó kérdés. A kisebbségek helyzete, ha csak a demográfiára szorítkozunk, az is könnyű. A reformkori kultúra is leolvasható a térképről olyan értelemben, hogy az atlaszban az intézményi háttér megjelenik - értékelte a feladatsort Varga Tibor Róbert.
Korábban írtuk:Bár a mohácsi csata, amit talán évszám szinten minden magyar tud, idén sem valószínű, hogy szerepel, de akkor mi lesz benne?
A szaktárca szerint ezek:
A történelem érettségi vizsga célja
A vizsga azt méri, hogy a végzős
- rendelkezik-e a történeti gondolkodásmódhoz szükséges alapokkal,
- ismeri-e az alapvető történelmi tényeket (időpontok, személyek stb.);
- képes-e használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet;
- tudja-e ismereteit szóban és írásban kifejezni;
- rendelkezik-e azokkal a képességekkel és ismeretekkel, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;
- tudja-e a történelmi forrásokat elemezni, a múlt emberének életét életszerűen elképzelni;
- fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;
- képes-e az érvekkel alátámasztott, tényszerű történelmi értékelést előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.
A követelményekben:
- többet jelentenek azok a szempontok és ismeretek, amelyek a jelen megértéséhez kellenek,
- kiemeltebb figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, valamint az egyes korszakok összetett, reális bemutatásához szükséges ismeretek
- kiemelten fontos az eseménytörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténet is.
Az emelt szintű vizsga a történelmet tovább tanulni kívánó vizsgázó képességeit és tudását értékeli. A vizsgázóktól a középszintű követelményeken túlmutató összetettebb ismeretszerzési módszereket, kifejezőképességeket, komplexebb rendszerezési alkalmazási összehasonlítási, és elemzési szempontokat kérnek számon. Ugyanakkor a magasabb fokú gondolkodási műveletek, önállóbb ítéletalkotási készségek is elvártak. Az emelt szintű vizsga a történelmi tények, adatok tágabb körét követeli meg.
Ennek megfelelően készüljön hát mindenki! Ahogy a magyar és a matematika érettségit, úgy a történelmet is nyomon követheti nálunk!
Tekintse meg korábbi cikkeinket a történelem érettségikről:
ikonokkal!
14°C
Francia érettségi feladatok 2013: süssünk tortát!
Szinte semmi remény arra, hogy életben vannak a hegymászók
