Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

6 százalékra csökkent az alapkamat

Az inflációs folyamatok és a gyenge kereslet miatt csökkentett 25 bázisponttal a monetáris tanács
A várható inflációs és pénzügyi piaci folyamatokat, valamint a tartósan gyenge keresletet figyelembe véve alacsonyabb kamatszint indokolt - magyarázta az alapkamat 25 bázispontos csökkentésére vonatkozó döntését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa a testület keddi ülését követően kiadott közleményében.

További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok folytatódnak, és a középtávú inflációs kilátások a 3 százalékos céllal összhangban alakulnak - olvasható a közleményben.

A monetáris tanács kamatdöntő ülésén 25 bázisponttal 6,00 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az elemzők többsége is 25 bázispontos monetáris enyhítést várt, azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi, október 30-i kamatdöntő ülésén és a megelőző kettőn is.

Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-tól 2011. november 30-ig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat.

A tanács a gyenge keresleti környezet tartós fennmaradására számít, az inflációs célt 2014-ben, az inflációt érintő átmeneti sokkok hatásainak kifutása után tartja elérhetőnek. A testület szerint a gazdaság kibocsátása az idén csökken, a növekedés 2013-ban indulhat meg újra.

A monetáris tanács szerint a gazdaságot továbbra is számottevő kapacitásfelesleg jellemzi, ezért a gazdaságot érő költségsokkok nem rontják a középtávú inflációs kilátásokat, lecsengésük után a gyenge kereslet dezinflációs hatása érvényesülhet. A kedvező globális pénzügyi piaci környezet a kormányzat alacsony költségvetési hiány melletti erős elköteleződésével együtt a hazai pénzügyi eszközök felárát is tartósan mérsékelheti - írta közleményében a testület.

A közleményben kiemelték, hogy a nemzetközi szervezetekkel történő megállapodást övező kockázatok emelkedése és a magyar államadósság S&P általi leminősítése kedvezőtlen irányba hathat az ország kockázati megítélésére. A kockázati megítélés és a hozamok tartósan kedvező alakulása, így az államadósság fenntarthatósága, valamint a hitelezés támogatása és a befektetői környezet kiszámíthatósága szempontjából a monetáris tanács továbbra is fontosnak ítéli az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal történő megállapodást.

Az infláció októberi lassulását elsősorban az üzemanyagárak mérséklődése és a szabályozott árak visszafogott alakulása magyarázza a testület szerint, a rövid távú inflációs kilátások főként maginfláción kívüli kört érintő kedvező tényezők miatt javultak. A középtávú inflációs kilátásokat mérsékelheti a kockázati megítélés javulásának tartós fennmaradása, ellenkező irányba hathatnak a vállalati költségeket emelő kormányzati intézkedések - tette hozzá közleményében a tanács.

A fogyasztóiár-indexet alapvetően az élelmiszerárak emelkedése, az adóemelések és más adminisztratív intézkedések tartják magasan. Az infláció idén és jövőre is jelentősen meghaladhatja a célt, azonban az árszintemelő sokkok kifutásával egyre inkább a gyenge belső kereslet dezinflációs hatása érvényesülhet - áll a közleményben.

A monetáris tanács arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatoknál jelentkező költségoldali inflációs nyomás mérséklése, illetve a foglalkoztatás bővülése érdekében kiemelt fontosságú, hogy a bérek és ezen belül a minimálbérek jövő évi emelkedése összhangban álljon a gazdaság termelékenységének változásával.

A testület rámutatott: a magyar gazdaság továbbra is recesszióban van, és a növekedés újraindulása csak jövőre, az exportpiacok élénkülésével várható, a külső és belső keresleti tényezők egyaránt gyenge növekedést vetítenek előre.

A tanács értékelése szerint a kibocsátás tartósan elmarad potenciális szintjétől, a munkapiac pedig laza marad. A kedvezőtlen beruházási dinamika, valamint a tartósan magas munkanélküliség arra utal, hogy a gazdaság potenciális növekedése is érdemben elmarad a válság előtti ütemétől.

A kormány által bejelentett egyenlegjavító intézkedésekkel kapcsolatosan a testület kiemelte: a bejelentett intézkedések alátámasztották a kormány elköteleződését az alacsony költségvetési hiánypálya iránt. Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy az intézkedések várható makrogazdasági hatásait számottevő bizonytalanság övezi: a rövid távú reálgazdasági és inflációs kilátásokat várhatóan nem befolyásolják érdemben, középtávon azonban költségoldali inflációs nyomást okozhatnak, valamint a bankrendszer tőkevonzó képességének csökkenésén, a hitelezés visszafogásán keresztül a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik.

A kamatdöntő ülés rövidített jegyzőkönyvét december 5-én hozzák nyilvánosságra.

Korábban

Az elemzők többsége 25 bázispontos monetáris enyhítést várt, azt követően, hogy októberben már a harmadik egymást követő alkalommal csökkentette 0,25 százalékponttal a jegybanki alapkamatot a monetáris tanács. A testület négy külső tagja szavazott a kamatvágásra a testület legutóbbi, október 30-i kamatdöntő ülésén és a megelőző kettőn is.

Az alapkamat legutóbb 2011. január 25-tól 2011. november 30-ig állt 6 százalékon, ennél alacsonyabb szintre 2010. február és 2011. január 25. között került a kamat.

Olvasóink írták

  • 5. Deadman 2012. november 28. 04:51
    „4.h65535 2012.11.27. 21:29

    Nem hiszem hogy emelnék viszont amióta a külsös tagok csökkentik az alapkamatot az infláció növekszik lehet valami összefüggés..
    A banki hitelek kamatai ha jol tudom maximalizálva vannak legalább is a THm a különbözö konstrukcioknál”
  • 4. h65535 2012. november 27. 21:29
    „A köcsög bankok meg csak emelik a hitelek kamatait... hogy is van ez?!”
  • 3. Bikisunáj 2012. november 27. 19:52
    „Pontosan oda vezet...”
  • 2. roxper 2012. november 27. 16:17
    „De, jól látod...”
  • 1. csonakos 2012. november 27. 15:06
    „Volt valami közgazdász aki megmondta előre a cél inflálni! Én nem értek hozzá de ez nem oda vezet?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Magyarország recesszióban van, de jövőre megindul a növekedés

Az OECD szerint a magyar GDP 2012-ben 1,6 százalékkal csökken, majd 2013-ra 0,1 százalékra… Tovább olvasom