Szeged - delmagyar.hu

A devizahitelesek továbbra is nyomás alatt érezhetik magukat: a forint – május óta – az euróhoz (EUR) és a svájci frankhoz (CHF) képest is rengeteget gyengült. Ezt még tetézte, hogy a nemzetközi pénzpiacon biztos devizának tartott CHF az euróval szemben is erősödött. Június 3-a óta pedig tartósan 195 forint felett tartózkodik – július elsején pedig már 220 forintot ért egy CHF – az alpesi fizetőeszköz kurzusa – nehéz helyzetbe hozva a devizahiteleseket. A kormány – egyelőre – konkrétumok nélkül, de meg akarja menteni a külföldi pénznemben eladósodottakat. Kinek éri ez meg? Ki fizeti a számlát? Milyen gazdasági hatással kellene számolnunk, ha csak a lakáshitelek 10 százaléka bedőlne?

Egyelőre kicsit alábbhagyott a deivzahitelesek öröme: tartósan 200 forint fölött a svájci frank. Fotó: Segesvári Csaba

A devizahitelek története – 2 százalék kontra 8 százalék, Ön mit választana?

2006. októberében a svájci jegybanki alapkamat 1 százalék volt, a Magyar Nemzeti Banké 6 százalék. Vajon hányan választották az ötször drágább forinthitelt?
Anderle Ádám, a Lombard Zrt. vezérigazgatója szerint a devizahitelezés veszélye kicsit a dohányzás jelentette problémákhoz hasonlít: mindenki tudja, hogy kockázatos, de ennek ellenére sokan dohányoznak, adósodnak el külföldi fizetőeszközben. – A devizahitelezés alapjai adva voltak: az elmúlt 10 évben viszonylag stabil árfolyamokkal, a magyarnál lényegesen alacsonyabb kamatokkal tudtunk kalkulálni – és senki sem gondolta, akár 3-4 évvel ezelőttig, hogy pénzügyi instabilitás veszélyezteti a piacokat. Az alacsony kamatok miatt olcsó hitelt kínáltunk, amire az emberek vevők voltak, ráadásul még az állam is örülhetett, ugyanis a bővüléssel nagyon felpörgött a gazdaság is.
A pénzügyi vezető szerint egyes közgazdászok már évekkel ezelőtt követelték, hogy a bankok figyelmeztessék ügyfeleiket a devizahitelek veszélyességére – amit a pénzintézetek meg is tettek. Ennek ellenére a kockázatfeltáró nyilatkozatokat kevesen vették komolyan – csakúgy, mint a cigis dobozok fekete matricáját. 2006-ban senki sem gondolta, hogy 200 forint fölé drágulna a frank – ma az a valóság.

A svájci frank és az euró árfolyamának változása 2007 és 2010 között. 2010. július elsején szakadtak meg a tárgyalások az IMF delegációval, a forint 292-ig gyengyült az euróval szemben, a svájci frankért 220 forintot kértek. Talán már rosszabb nem lesz.

Ügyfelek megmentése – engedjük el a tartozást?

– A kínált termékért a gyártó, a szolgáltató felel. Ha autót veszek, én sem vizsgálom, hogy valóban megvéd-e a légzsák. Ha a bank azt állítja, „nem is olyan kockázatos" a CHF alapú hitel, elhiszem – ismerte el a bankok felelősségét Anderle Ádám. A bankszektornak sem jó a mostani helyzet – senki sem szereti a kockázatokat. A pénzügyi szakember szerint az államnak is érdeke az adósok megmentése: sőt, a tévhitekkel ellentétben a banknak is ez a célja, vagyis hogy az ügyfél minél tovább fizetésképes maradjon. Már csak az a kérdés, ki és hogyan fizesse a számlát. – A pénzintézetek futamidő-hosszabbítással próbálják átmenetileg enyhíteni az adósok terheit, de autóhiteleknél ezt a kaput az állam bezárta. A futamidő-maximalizálás miatt az autóhiteleknél nem tudjuk tovább nyújtani a futamidőt, bármennyire is szeretnénk. Engedjük el a tartozást? – vetette fel a meglepő kérdést Anderle, majd hozzátette: – Megtehetnénk, de ez természetbeni juttatásnak minősülne. Azaz, az adós, az elengedett tartozás után közel kétszer annyit – SZJA-t, TB járulékot – fizetne. Ez nem reális megoldás.

adozona.hu számításai szerint egy 1 millió forintos természetbeni juttatás 1 millió 978 ezer 900 forintba kerül.

A banknak nincs pénze

Sokan azt hiszik, hogy a bankok tele vannak pénzzel. – Pedig a bank alapvetően közvetítő, a teljes vagyonának csak kis része a sajátja. . A betétesektől kaptunk pénzt, amit felelősséggel kell kezelnünk. Az ő pénzüket nem osztogathatjuk szét – magyarázta a Lombard Zrt. vezérigazgató-helyettese. Ha 100 egységnyi pénzt veszünk alapul, akkor abból 5-8 egység csak a bank sajátja. Ez fedezi a tartalékokat, a működést, a kockázatokat. Minden más a betétesek pénze, ha adót vetnek ki a bankokra, azt az ügyfelek és a betétesek fizetik meg. Ha a nyereség adóztatásáról beszélünk, akkor azt nehéz az autófinanszírozókra értelmezni. 2009-ben veszteséges évet zártak a gépjármű finanszírozók – ezt már nehéz tovább adóztatni. Kifejtette: a mostani több mint 200 milliárdos bankadóval nem a bankoktól, hanem végsősoron az ügyfelektől vonják el a pénzt. A szakember szerint az államnak érdemes beavatkoznia a piaci folyamatokba és a nehéz helyzetbe került devizahiteleseket megsegítenie – ugyanis makrogazdasági szinten ez kedvező hatásokkal járhat. – A jelenleg kínált átütemezések csak az ügyfelek kis százalékának nyújtanak menedéket – a munkahely elvesztése, és a törlesztőrészletek emelkedése ellehetetleníti az adósokat.

A svájci és az EU kamat lényegesen alacsonyabban volt, mint a magyar. Ki választotta volna a kétszer drágább hitelt?

Autókölcsön vs. lakáshitel – az autó elvesztése csak fáj, a lakásé viszont már katasztrófa

– Utólag már úgy látjuk, az egzotikus devizában való eladósodást – USD, CHF, japán jen – be kellett volna tiltani. Az eurót azért nem soroljuk ebbe körbe, mert az euróövezetbe tartunk – magyarázta a szakember. Ha a kormány komolyan gondolja az övezethez csatlakozást, akkor az euró hiteleket kellett volna előtérbe hozniuk a hosszú távú lakáshiteleknél. Egy 20-25 éves lejáratú Euró alapú lakáskölcsön nagyobb részét fogja már az ügyfél az Euróban kapott fizetéséből fizetni – remélhetőleg. – A bankok nem akarnak visszavett autókat, elárverezett lakásokat. A becsődölt ügyfél senkinek sem jó, senkinek sem érdeke az árverés. Licitálás esetén a bank legfeljebb a fele pénzéhez jut hozzá – irracionális azt hinni, hogy ez a pénzintézeteknek kedvezne. Ráadásul az elektronikus árverezés bevezetése előtt bizonyos érdekkörök – piaci ár töredékéért – kaparintották meg az ingatlanokat, autókat, óriási kárt okozva az ügyfeleknek, bankoknak.

15 éves, 5 millió forintos lízing havi törlesztőrészlete euróban, svájci frankban és forintban felvett hitel esetén. Az adatok az adott évben történő folyosítás esetén érvényes törtlesztőrészletet mutatják. 2008 őszén "megszűntek" a CHF hitelek, így 2009-es adatot nem kaptunk. Ha az akkori törszletőrészletet mai árfolyammal átszámoljuk - és a kamatelmelést elhagyjuk, a pontos adatok hiánya miattt - akkor is majd 60 ezer forintos részlet jön ki.  Ez közel 50 százalékos emelkedés.

Fegyelmezetten, bölcsen kell viselkednünk – felettünk köröznek a pénzügyi keselyűk

– Nyugodt gazdasági klíma, és megnyugvó piac kell ahhoz, hogy kilábaljunk a jelenlegi helyzetből. Legrosszabb eset akkor következne be, ha a külföldi bankoknak „elmenne" a kedvük a magyarországi tevékenységüktől. Ha elkezdenék kivonni a pénzüket, borzasztó nagy bajba kerülnénk – ismertette a jelenlegi pénzügyi helyzetünk veszélyességét Anderle. Szavaiból kiderült, még messze vagyunk ettől a forgatókönyvtől, de nem szerencsés, ha politikusaink nyilatkozatai bizonytalanságot keltenek. Beszélgetésünkből arra is fény derült, hogy hazánk ugyan sérülékeny, de azért annyira mégsem védtelen – leginkább Európai Uniós tagságunk miatt. – Görögországot nem hasonlíthatjuk hazánkhoz. A görögök fals makrogazdasági adatokat közöltek ami nemzetközi szinten is „ciki". Bizonyos spekulatív köröknek érdekük a hangulatkeltés: ha hullámzik a pénzpiac, a nagy pénzügyi alapok rengeteget tudnak keresni. Ezért is fontos a megfontolt kormányzati kommunikáció.. A szakmai berkekben ártalmatlannak tűnő kijelentések nemzetközi porondon komoly hullámokat kelthetnek – ezzel a forintot könnyen a mélybe lökhetik a meggondolatlan nyilatkozatok.
Anderle szavait leegyszerűsítve: a hírek felfújása pénzt hoz bizonyos nemzetközi alapoknak, gazdasági érdekük a hangulatkeltés.

Nehéz helyzetben az ingatlanfinanszírozás: még mindig drága a forinthitel.

Megyünk az euróövezetbe, még sincs euróhitel – mindenki a saját kárán tanul

– A pénzügyi stabilitás érdekében vissza kell fogni a lakossági hitelezést, még ha ez hűti is a hazai GDP bővülését. Ez okos és átgondolt makro-közgazdasági döntés. A mostani lépésekkel a forinthitelezés növelését – egyben a devizakitettség csökkentését szeretnék elérni. Az elmúlt évek politikájának a felelőssége, hogy a magasan tartott forintkamatok miatt lényegesen jobban megérte svájci frankban, euróban eladósodni. Hogy jobban értsük: a szerkezeti reformok elmaradásának, a népszerűség hajhászásának az árát most fizetjük meg. Erősebb gazdaságpolitikával már rég elérhettünk volna a mostani 5,25 százalékos jegybanki alapkamatot, ami segítette volna a forinthitelek elterjedését – a mostani devizahitel-válság elkerülését. – A választók nem akarták elfogadni a hosszú távú terveket, a mostani válság csak előrébb hozta az elodázhatatlan lépéseket – fogalmazott Anderle, aki még megjegyezte, hogy a nemzeti vagyon „hiánya" is sebezhetővé tesz minket.

De az euró az más. – A bölcs közgazdászok szerint az idegen devizában való eladósodás kockázatot rejt, de nem mindegy milyen devizáról beszélünk. Ha végiggondoljuk az elmúlt évek gazdasági törekvéseit, tisztán láthatjuk, hogy Magyarország az euró övezetbe tart. Vagyis, éveken belül euró lehet a fizetőeszköz. Így, igazából hosszútávon az vállal árfolyamkockázatot, aki forint hitelt vesz fel– érvelt Anderle.

Váltsuk át a devizahiteleket?

Az MNB 2010. március jelentése szerint, a hazai lakáshitelek forintosított összege 4 ezer 100 milliárd forint. Mi lenne ezzel, ha átváltanánk? – Ha a mai napon CHF hitelünket forint alapúra konvertáljuk, két dologgal kell számolnunk. Az egyik, hogy realizáljuk az árfolyamveszteséget – ami a 170 forintnál felvett CHF hitelnél, mai áron számolva 25 százalékos –, valamint megfizetjük a közel 4 százalékos kamatkülönbséget is. Ezzel lezárjuk az adósságunkat, és biztonságban érezhetjük magunkat. De egy 20 éves futamidejű hitelnél érdemes arra is gondolni, hogy az árfolyamok visszatérhetnek régi „medrükbe" és akkor feleslegesen realizáltuk a veszteségünket.

Anderle szavaiból kiderült, közös – állami és pénzügyi – összefogással kell kisegíteni a bajba jutott devizahiteleseket, különben nemzetgazdasági problémákat is okozhat a devizahitelek nagyméretű bedőlése. A hitelek forintosításának előnyéről viszont nem győződtünk meg, hosszútávon még mindig megéri devizában eladósodni. A jelenlegi kormány devizahitel-korlátozása a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik, így aki működési, fejlesztési, gépjárműhitelt kíván felvenni Euró alapon, az akár jól is járhat az árfolyamnyereséggel – ha vállalja annak a kockázatát, hogy a forint innen erősödni fog,. A többiek pedig a megnyugvó nemzetközi piaci, pénzügyi környezetben bízhatnak – ugyanis a szerencse is kell a kilábaláshoz.