Délmagyar logó

2016. 09. 28. szerda - Vencel 9°C | 22°C

Agyvisszaszívás

"Nem sok az évi 240 millió, főleg úgy nem, hogy 28-an pályázták meg a lehetőséget."
Klebelsberg kultuszminiszter úr pontosan tudta, hogy a nemcsak területileg megcsonkított, hanem minden tekintetben megszegényült országnak csak egyetlen húzóágazata maradt. Bocsánat az újabb keletű divatszóért – húzóágazat –, a jelentése a lényeg, akkor is, ma is ugyanannak a bajnak a megoldási kísérlete: orvosság a szegénység ellen. Akkor is válság volt, most is az van. Akkor is reménytelenebb helyzetben volt Magyarország, mint számos európai társa, most is.

A szellemi erőkben lehetett bízni, szinte kizárólagosan. Klebelsberg hazahívta Szent-Györgyi Albertet – tudjuk, mi lett szegedi működésének csúcspontja. Most az Akadémia debreceni illetőségű elnöke, Pálinkás József irányításával azt kezdeményezte a nagytiszteletű tudós társaság, hogy adjanak pénzt azoknak a 45 év alatti, nagyreményű kutatóknak, akik hazajönnének külföldről, illetve azoknak, akik itthon maradnának, mintegy cserébe a támogatásért. Mert – a pénz révén is – látnak reményt, hogy itthon is elérhetik a vágyott nemzetközi karriert. Eredményesek lehetnek a határok nélküli tudományosságban.

Nem sok az évi 240 millió, főleg úgy nem, hogy 28-an pályázták meg a lehetőséget. Hatan nyertek, köztük négyen is szegedi kötődésűek, ketten kifejezetten a mi városunkban alapítanak majd saját kutatócsoportot, és arra szerződnek, hogy az öt évig kapott támogatást igencsak megszolgálva szakmájuk világélvonalához sorolnak.

Még az is lehet, hogy köztük van egy leendő Nobel-díjas.

De ha a tudomány nem ismer határokat, globális, akár a fölmelegedés, akkor mi a jelentősége, hogy a tudós melyik országban dolgozik?Rávághatnánk könnyelműen, hogy semmi. Csakhogy amíg az országok elválnak egymástól, még az egyesült Európában is, addig igenis van tétje: hol a működési hely. Közeli példával: a szegedi egyetem valószínűleg nem lenne számon tartott intézmény a világ legjobbjai között, ha Szent-Györgyi nem itt fedezi föl a C-vitamint. Halkan hozzáteszem, talán egyáltalán nem lenne Szegeden egyetem.

Olvasóink írták

  • 5. achilleus 2009. július 01. 07:38
    „Jellemző: az Akadémia (!!!!!) ad, a kormány elvesz. Legutóbb az Innovációs Alaptól.
    Ez már nem Klebelsberg országa! Ez egy neopolpotista rongyagyú bagázs vezette lepratelep.”
  • 4. demeterkornel 2009. július 01. 07:28
    „Na végre, itt az idő, hogy támogassák a tudósokat és kutatókat ahelyett, hogy elküldik őket az országból.”
  • 3. kintornas 2009. július 01. 03:20
    „Ha már szegedi kötődésűek, akkor a kedves újságírónő vehette volna a fáradságot, hogy megírja a nevüket! Talán megérdemlik. Egyébként örülök a cikknek.”
  • 2. maradando 2009. július 01. 01:53
    „Ha a Nobel -díjból kimaradt paraszt ember, nem termel paprikát Albert professzor úrnak, tényleg nincs Nobel díj!
    De ki hívja vissza földekre azt a sok százezer paraszt embert ? Ők azok akik hirnevet nem, de élelmet tudnának bőséggel szolgálni egy remény vesztett országnak? Nem csak agyszívás kell ! Agyat pumpálni is kellene azoknak a vezetőknek a fejébe ,akik idáig hagyták,hogy fajuljon a helyzett.”
  • 1. mentelmi-jog 2009. július 01. 00:24
    „Sokan nem csak a karrier miatt mennek külföldre. Másképp mondom: Sokan nem karrier miatt mennek el innen. Egyre több (sok közeli, nem nyugati) ország válik élhetőbbé mint hazánk. Aki kicsit is rátermett, simán talál magának (EU-nak köszönhetően is) élhetőbb hazát, nem is messze. Ahol könnyebb az élet, normálisabbak az emberek, és ésszel élnek, és nem megfojtani akarják őket/egymás a mindennapi élet összes területén. Ez már rég nem a pénzről szól. Ez a nem mindegy. Ezen kellene elgondolkozni, nem a 28 pályázón!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Feltartott kézzel

"A válságra úgy reagál a kormányzat, hogy szinte minden drágább, szinte minden rosszabb lesz." Tovább olvasom