Délmagyar logó

2017. 04. 23. vasárnap - Béla 5°C | 14°C Még több cikk.

Blöff

JEGYZET - "Különös a kormány és az IMF közötti héjanász. Valaki kamuzik."
Brahiból meghívta a lakodalmába II. Erzsébet brit uralkodót egy manchesteri házaspár. A falfehér újasszony nem győzött pukedlizni, amikor a kiskalapos anyakirálynő betipegett a lagziba népes kíséretével. Reméljük, legalább egy teával meg tudták kínálni őket.

Vigyázni kell tehát a blöffel. Ha például egy országnak egyszerre kellene beindítania a gazdasági növekedést és további megszorítással konszolidálni a költségvetést, az korántsem olyan egyszerű feladat, mint egy hónap alatt kisdoktorit írni. Olyankor nem lehet mellébeszélni.

Ezért is különös a kormány és az IMF közötti héjanász. Valaki kamuzik. A Magyar Nemzet szerint az IMF húzza az időt. Azért nem ül velünk tárgyalóasztalhoz, mert a válság újabb szele éri el Európát, aminek hatására gyengülhet a magyar kormány tárgyalási pozíciója. Orbán Viktor például két hónapja ott ül a tárgyalóasztalnál – csak nem jönnek a beszélgetőpartnerek. Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap budapesti képviseletének vezetője meg valahol egy másik tárgyalóasztalnál ül – és vár. Azt mondja: január óta nincsenek új fejlemények. Előbb kézzelfogható eredményeket és erős elkötelezettséget akar a magyar kormánytól, látni, hogy mindent megtesz a gazdasági stabilitásért. Mondom, valaki kamuzik.

Pedig a blöff veszélyes – és nem csak akkor, ha az ember nem készült fel arra, hogy királynővel ropja a menyasszonytáncot. Magyarország most talál vevőt állampapírjaira a piacon. De ha nem jutunk kompromisszumra az uniós kötelességszegési eljárásokban, ha nem leljük meg a másik tárgyalóasztalát, megint büntetni fognak a humanitárius ambíciókkal amúgy nem vádolható befektetői körök. Az euró már megint 300 forint körül szaladgál.

Ivascsenko receptje szerint Magyarországnak olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely megerősíti az országba, illetve a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, biztosítja a fiskális fenntarthatóságot, és javítja a befektetők megítélését az ország iránt. Hozzátesszük: az sem baj, ha saját választópolgárai is bízhatnak benne.

Ehhez képest csak ülünk, és figyeljük a pókerasztal napszemüveges zsugásait, akik sorban mondják be a blöfföket: ez nem lehet következmények nélküli ország; a fiúk felelnek dédapáik és apáik bűneiért; törzsanyag. Van, aki elhiszi. Még.

Olvasóink írták

  • 3. v.imre 2012. március 30. 22:56
    „Az a legfurcsább a dologban, hogy az IMF mindenképpen tényleges hitel adáshoz ragaszkodik (kamata évi 1%), míg mi csak egy fel nem vett, de bizonyos összegű tartalék lekötéshez (kb. 10-15 milliárd euro) ragaszkodnánk (ennek is van kamata, évi 0,2%). Tényleges hitel felvételnél beleszólhatnának a magyar költségvetésbe, meghatározhatnák a megtakarítások területeit. Ezen megy a huza-vona. Ténylegesen valóban most nincs szükségünk készpénzre, a NGM most tették közzé a múlt évi (2011) gazdasági eredményünket, mely szerint a hiánycél a tervezett 2,95 % helyett 2,40 % körül alakult. Az így elért többlet majdnem 1.200 milliárd forint, azaz 4 milliárd euro, amennyit éppen az IMF-nek kell visszafizetnünk 2012-ben. A bögyükben vagyunk Orbán Viktor 2/3-os parlamenti fölényével és az ő szabadságharcával.”
  • 2. achilleus 2012. március 30. 19:57
    „"Ivascsenko receptje szerint Magyarországnak olyan gazdaságpolitikát kellene folytatnia, amely megerősíti az országba, illetve a gazdasági kormányzásba vetett bizalmat, biztosítja a fiskális fenntarthatóságot, és javítja a befektetők megítélését az ország iránt."

    Mi sem egyszerűbb, vegyünk példát a görögökről, románokról, a befektetői bizalom növelése érdekében pedig hagyjuk az égbe emelkedni a közüzemi díjakat, garantáljuk a befektető fix extraprofitját. Csökkentsük az állami kiadásokat (egészségügy, oktatás, tömegközlekedés), nyugdíjak és közalkalmazotti bérek (pl. orvosok, ápolók, tanárok). /Ez történ egyébként a konvergenciaprogramnak nevezett ámokfutás keretében (2006 szept. 1t-től), eredmény annyi lett, hogy a gazdaság nálunk fagyott be legjobban, mi adósodtunk el leginkább, és nekünk kellett legelőbb az EU-tagok közül az IMF és az EU gigahiteleiért rohanni, na és 2004 óta egyszer sem sikerült, azzal sem, elérni, hogy most ne szakadjon ránk egy túlzottdeficit-eljárás.”
  • 1. mazsolaszolo 2012. március 30. 13:09
    „Egész jó cikk. Csak némi apró melléfogás van benne.

    II. Erzsébet önmagában királynő, saját jogon, és nem anyakirálynő - értsd: nem az az anyakirálynő, aki királynőként mellesleg anya is. Az anyakirálynő a király/nő anyja. Mint II. Erzsébet édesanyja is volt. Az anyakirálynő a legritkább esetben uralkodik.

    A fiúk és lányok nem felelnek apáik és dédapáink, anyáik és dédanyáik bűnéért, hanem az legtöbbször rajtuk csattan. EZ kéne, hogy a törzsanyag legyen, csak ehhez a "fiúk" olyan sokat értenek, kultuszminiszterestől mindenestől, mint tyúk az ABC-hez.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Erkölcstan: első óra, első lecke

"Lenyeli, ha elveszik a magán-nyugdíjpénztári megtakarítását és a hatalom visszamenőleges hatállyal módosít, illetve alkot törvényeket egy éjszaka alatt." Tovább olvasom