Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Köszönő viszony

JEGYZET - "Ha valaki munkahelyet teremt vagy tart meg részletre vett autójával, ez már-már termelőeszköz-finanszírozás."

Mintha eltűntek volna az autók hátuljáról az „Öreg, de ki van fizetve" feliratok, a korábbi szellemeskedés mára csúfolódással, kárörvendéssel ér fel. Ezek akkoriban születtek, amikor a kertszomszédok közül az egyik használt autót vett félmillióért, a másik meg ugyanekkora kezdő részlettel – vagy akár nulla forint önerővel – négymilliósat, sok felesleges, ám a havi részleten egyenként csak néhány száz forintot dobó extrával.
Természetesen svájcifrank-hitellel.

2004-ben például hárommillió forintot 96 hónapos – tehát még nem is a maximális – futamidőre szűk 45 ezer forint indulórészletre adott a bank vagy lízingcég, ugyanez forintban 20 ezerrel többe került. Később valamelyest szelídült a különbség, de a két évvel ezelőtti számpár is még 48 és 64 ezer forint volt. Ezeket a jellemző adatokat egy lízingcég bocsátotta rendelkezésünkre, s annak kapcsán kértük, hogy becsapták-e a devizahiteleseket, illetve hibás volt-e a banki termék. Sokak szerint csak annyira, mint amikor a 44 vagy 64 ezer forintért veszünk egy mosógépet – előbb vagy utóbb érezni a különbséget...

Más megközelítést igényel, ha valaki munkahelyet teremt vagy tart meg részletre vett autójával, ez már-már termelőeszköz-finanszírozás, s a gazdasági élet normális velejárója. A számpár viszont ugyanaz, s a választás végeredménye sem (volt) kétséges. Egy jó barátom nemrég hagyta abba a taxizást – s talált utána viszonylag szerencsés munkahelyet –, mert öreg autójában még légkondi sem volt, s nem tudta teljesíteni a taxistársaság minimális, s már teljesen jogos követelményeit.
Amikor arra panaszkodott, hogy 3–4 órát is áll a napon a szegedi Etelka soron, majd négy-öt sarokra elvisz valakit kevesebb mint ezer forintért, mindig helyretettem. Nevezetesen azzal, hogy ő szűk egymillióból teremtett magának munkahelyet, miközben az állam ennek többszörösét adja támogatásként és foglalkoztatottanként egy termelő – jellemzően autóiparhoz kötődő – multinak, ha idehozza a gyártást. Olyan sokat, hogy felvetődött, ezt 5 millió forintban kellene maximálni. A már folyó szentgotthárdi Opel-fejlesztés, a győri Audi-bővítés, illetve a kecskeméti Mercedes-beruházás 6–9 millió forint támogatást kapott a magyar államtól – tőlünk, adófizetőktől, pékektől, tanároktól, autós oktatóktól – munkahelyenként. Helyesnek és hosszabb távon megtérülőnek tartom, ugyanakkor köszönő viszonyban sincs azzal az összeggel, amit a kis- és középvállalkozásokra tud fordítani a kormány. Pedig ott is fontos a munkahelyteremtés.

Máshol meg a köszönő viszony, ami egyébként az említett kertszomszédok között éppen a matrica okán szűnt meg egy időre. Mára újra béke van, és téma is akad a közös érintettség kapcsán.

Nem fogják kitalálni: a végtörlesztés.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Félelem

"Minden marad a régiben, amíg kurzustól függ, hol és hogyan rendeznek ünnepséget." Tovább olvasom