Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Magyar virtus

"Még nem találkoztam olyan autóssal, aki külföldről hazaérve azt panaszolta volna, hogy nem engedték el neki a sztrádadíjat, holott javították az autópályát, amikor ő arra utazott."
Még nem találkoztam olyan autóssal, aki külföldről hazaérve azt panaszolta volna, hogy nem engedték el neki a sztrádadíjat, holott javították az autópályát, amikor ő arra utazott. Azt elismerte, hogy káromkodott néhány cifrát, mivel jóval később ért célba, mint ahogy tervezte, de az mégsem merült föl benne, hogy a következő kapunál akár vissza is kaphatná a kifizetett összeg egy részét.

Itthon azonban minden másképp fest, itthon eddig már minden második emberben fölvetődött, aki az elmúlt egy hétben vagy tíz napban az M5-öst használta, hogy itt valakinek valamit vissza kellene fizetnie. Egyik dugó ugyanis a másikat éri, még kis forgalomnál is összetorlódnak a gépkocsik, és aztán következik az az araszolás, ami csak a szegedi nagykörútéhoz fogható, hétköznap reggel, iskolakezdés idején.

Mégiscsak felháborító – füstölögnek az autósok –, hogy még pénzt is kell adni azért, hogy kényelmetlenebbül és hosszabb ideig utazzunk, mint a régi ötösön, mert javítják az utat. Mondják ezt azok a vezetők, akik évtizedekig utazgattak a régi úton cifrább körülmények között, hosszú konvojokban Szegedről Budapestre és vissza. És mondogatják ezt azok az emberek, akik pontosan tudják, hogy aszfaltozni, utat javítani csak ebben a néhány tavaszi-nyári hónapban lehet. Ha nem ülnek éppen autóban, elmagyarázzák a szabadtérire Szegedre érkező vendégeiknek is, bocsánatkérések közepette, hogy sorry, nem az ő bosszantásukra szedték föl a villamossíneket. Hanem mert ilyenkor van az útépítés dandárja.

A jót könnyű megszokni. Arról a jó útról van szó, amely Röszkétől Kecskemétig tart, hiszen csak nemrégiben adták át, és még nem szorul javításra. Nem ez a helyzet azonban az M5-ös korai szakaszaival: ezeket a sztrádacsíkokat már elhasználták a nem is olyan régen még Kiskunfélegyházánál a pályát elhagyni kényszerülő autósok, köztük a szegediek is. Akik akkoriban többet fizettek útdíjként az elkészült 120 kilométerért, mint amennyibe az autóba tankolt benzin került.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyerünk, emberek!

"Túlköltekezett az állam – ennyit kaptunk magyarázatnak. A választó, aki személy szerint… Tovább olvasom