Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Pisa – megkettőzve

"Az olasz városról akarok most szólni, jobban mondva ferde tornyáról, ne magyarul tessék tehát olvasni a nevet. Mi is tátottuk a szánkat, úgy csodálkoztunk, amikor évekkel ezelőtt megálltunk a tövében. Más azt képen látni, és más ott állni."
Az olasz városról akarok most szólni, jobban mondva ferde tornyáról, ne magyarul tessék tehát olvasni a nevet. Mi is tátottuk a szánkat, úgy csodálkoztunk, amikor évekkel ezelőtt megálltunk a tövében. Más azt képen látni, és más ott állni. Kattogtattam én is a fényképezőgépet, lehetőleg mindig úgy vettem bele a képbe, hogy viszonyításként valódi függőleges valami látsszon. És ahogy másnak mindenkinek, aki valaha is megfordul ott, az én fejemben is kattogni kezdett a gondolat: mit kellene tenned, emberiség, hogy ne ferdüljön tovább?

Most elővettem a lexikont, mert nem szeretnék téves adatokkal előállni. Azt mondja, hogy a pisai székesegyház harangtornya (1174-ből) 54,5 méter magas, 4,3 méteres elhajlással. Mondom, pontos akarok lenni, de azt hiszem, a három adatból legföljebb az építési ideje áll még, a többi változhatott. Mert időközben süllyedt is, és tovább is ferdült.

A televízió egyik műsorában éppen erről a toronyról beszéltek. Hozzáértő mérnökemberek a világ minden tájáról beleadták már eszük minden javát, de mintha az ördög nevetne vissza rájuk, a torony még jobban ferdül. Az egyik tudós többek között azt mondja, a ferdülése elérte már az 5,5 métert. Ez azért is jelentős adat, mert a nagyeszű számítógépek azt mondják, 4,3 méternél már mindenképpen össze kellett volna omolnia. Legfrissebb híreink szerint még áll.

Ha eddigi mozgását ugyanarról a helyről úgy vették volna filmre – ha már akkor lett volna film! –, hogy mondjuk 50 éveként kattintottak volna egy-két kockát, és egybefogva vetítenék, a szépen ringó nádszálhoz lenne hasonlatos a mozgása. A meteorológusok szoktak ezzel a megoldással élni, természetesen nem félszázadonként sütve el a masinát, ezért látjuk jelentéseik alátámasztására mozogni a felhőket. Azt is mondják a tévében, már a harmadik emelet építésekor észrevették, hogy süllyed az egyik oldala, ezért úgy folytatták, hogy oda magasabb oszlopokat raktak.
Amikor a másik oldal felé látták elhajolni, a másik oldalon magasítottak. Volt az már banánalakú is, mondja az egyik mérnök, ami, ugye, magyar dialektusra fordítva inkább kacska kifliformát jelent.

Nem folytatom, mert nem az én tisztem ismételni azt, ami náluk se sikerült, csak azt akarom mondani, megint beindult az agyam. Az is megfordult benne, ami ott állva se jutott eszembe. Ha annyira tudják már, hogyan kellett volna jól megalapozni – Szeged többszörös példát szolgáltatott rá eddig is, és gyanítom, itt is lesz még folytatás –, akkor korszakos megoldást ajánlanék. Miért ne lehetne a pisai székesegyháznak két tornya? Nyolcszázvalahány év múlva is ki lehetne ennyivel egészíteni.

Építészeink beleadhatnák szupernagy eszüket az épülő újba, ide értve a legnagyobb számítógépekét is, és megépíthetnék a torony társát, hajszálra másolva az eredetit. A ferdeségét is beletehetnék, sőt jó is lenne, ha benne hagynák, de jóval az elvárható összeomlási határérték alatt. Ha eddig mindig megfordult az is a fejekben, hogy az isten szerelmére, teljesen ki ne egyenesítsék, mert Pisa városa azonnal elveszíti turistáinak javát, most, a kettős torony látására ugyanúgy özönlenének, mint azelőtt. Minden hóbortomat beleadva azért is ajánlanám ezt a változatot, mert bízhatok benne, építés közben teremhetne igazi megváltó ötlet a mostani megmentésére.

Azért is érdemes lenne belevágni, mert ha mégis eléri a végzet, legalább megmaradna a pontos másolat. Nagy blama lenne viszont, ha az új előbb rogyna össze. Majdnem kilenc évszázada írva vagyon, az ördög a székesegyház tövében sem alszik.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Állami sebesség

"Tíz évvel megelőzték ezzel a törvénnyel a valós lehetőségeket – mondta egy ügyintéző. A… Tovább olvasom