Délmagyar logó

2018. 10. 21. vasárnap - Orsolya 10°C | 17°C Még több cikk.

Püspökök, reformok

"Magyarországon nem könnyű reformer katolikus püspöknek lenni, a római egyház, úgy vélem, hazánkban is inkább véd, semmint támad – mármint ami a szellemieket illeti. Persze már szinte hallom a szakavatott kérdést a laikus felvetésre: miért is szükséges egyáltalán megreformálni a magyar egyházat?"
Magyarországon nem könnyű reformer katolikus püspöknek lenni, a római egyház, úgy vélem, hazánkban is inkább véd, semmint támad – mármint ami a szellemieket illeti. Persze már szinte hallom a szakavatott kérdést a laikus felvetésre: miért is szükséges egyáltalán megreformálni a magyar egyházat? A kívülálló riposztja erre pedig szükségképpen ez: évről évre csökken a hívek, csakúgy a szolgálók, a papok száma. Különösen hazánk talán legnehezebb helyzetben lévő egyházmegyéjében, itt, Szeged–Csanádban. Dupla teher ez a vezetőnek, és éppen ezért kétszeres az esély rá, hogy a reformszellem tüze is kihunyjon.

Koromnál fogva akkor még nem ismertem, de biztos forrásból tudom: Gyulay Endre plébánosként igazi hitéleti reformer volt. Egyháza megújításáért dolgozott, házi csoportjaiban szabadon gondolkodó fiatalok mélyültek a hitben – a későbbi alkotmánybíró, Balogh Elemér is itt töltekezett a Biblia értékeivel. Hallgatólagosan tiltott, de minden esetre kivizsgálandó dolog volt akkoriban a fiatalok ilyenforma összegyűjtése.

Amiben biztos vagyok: a most visszavonuló, egyházmegyéjét tizenkilenc éven át szolgáló Gyulay Endre megyés püspökként szívében továbbra is reformer maradt. Mi mást tanúsítanának a közösségi javak igazságosabb, családközpontúbb elosztását szorgalmazó püspökkari körlevelek, amelyek összeállításának egyik főszereplője éppen ő volt. Ehhez járult az aktív közéleti szerepvállalás, részvétel a jobboldali-keresztényközeli pártok rendezvényein. Reformtevékenység ez is, ám célja nem a hitéletgyakorlás, hanem immár a társadalom és a közélet újraformálása. Persze, kívülről nehezen ítélhető meg, hogy melyik a hatékonyabb, vagy illőbb egy főpásztorhoz, de iránymutató, hogy maga a katolikus egyház nem tesz hangsúlykülönbséget ebben az ügyben.

A rendszerváltás másfél évtizede, az egyházi vagyon visszaszerzése, a katolikus iskolák újra- és beindítása, a templomépítések persze elképzelhetetlenek politikai aktivitás nélkül, és ez sokak számára visszás – talán ebből is táplálkozhat Gyulay Endre személyének megosztó ereje. A társadalom és a közélet ma is bajban van, csakúgy, mint a magyar katolikus egyház. Alighanem bibliai mércével mért reformok szükségeltetnek mindkét területen – és kemény harc vár Gyulay Endre utódjára, Kiss-Rigó Lászlóra is, itt, Szeged–Csanádban.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fontos forintok

"Hurrá, egy sportbolt! Na, lesz itt angol címeres póló, meg Beckham-mez, nem megyek már üres kézzel… Tovább olvasom