Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Szűnő szünidő?

JEGYZET - "Tény, hogy 10 heti szabadsága a szülők többségének nincs – de 9 vagy 8 heti sincs."
Nehogy lerövidítsék, nekem kell az a kis lazulás nyáron! – így reagált például az én 10 éves lányom arra a hírre, hogy az elképzelések szerint csökkenteni kellene a vakáció időtartamát. A kisasszony arckifejezése ráadásul igen zordra váltott, még a kezét is csípőre tette.

Nem ő az egyetlen, akinek ez nem tetszik, pedig észérvek is szólnak mellette. Az ötletgazda, a Fidesz oktatáspolitikusa, Pokorni Zoltán többek között külföldi példákat hozott, emellett azzal érvelt, hogy sok gyerek esetében kifejezetten hátrányos, ha az iskola nevelő hatása alól hosszabb időre kikerül. No meg azzal: a szülők többségének nincs 10 heti szabadsága nyáron. Ezzel szemben áll többek között a pedagógusok szava, akik a közhiedelemmel ellentétben nem pihenéssel töltik a kicsengetéstől a szeptemberi tanévkezdésig tartó időt, ráadásul tudják, hogy kánikulában oktatni sziszifuszi munka. És a csípőre tett kézzel fejet csóváló gyerekről még nem is beszéltünk... Tény, hogy 10 heti szabadsága a szülők többségének nincs – de 9 vagy 8 heti sincs, így rajtuk, rajtunk nem sokat segítene az ötlet.

Az már inkább, ha mondjuk a nyári szünidőben nem csupán drágán megfizethető gyermektáborokat tartanának. Makón tavaly nyáron két csupa szív pedagógus úgy döntött, feléleszti a régi Maros-parti nyári táborozások hagyományát, és bár a folyó szeszélye miatt végül az egyik iskola udvarán gyűltek össze a gyerekek nap mint nap, jól érezték magukat: sportoltak, játékos foglalkozásokon vettek részt, kirándultak, fürdőbe jártak. Sok szülő idén is szerette volna, ha élhet hasonló lehetőséggel, most azonban elmaradt a tábor. Amit persze hosszú távon nem is lehet a szervezők lelkesedésére alapozni: állami, önkormányzati, pályázati pénzt kellene szánni arra, hogy a nebulók tömege ne csellengjen a vakáció alatt.

Különösen azok ne csellengjenek, akiknek tényleg szükségük volna a pedagógus óvó pillantására, okos szavaira nyáron is – mert otthon esetleg hiába várnak ilyesmit.

Olvasóink írták

  • 3. babett68 2011. július 19. 08:40
    „Nem baj, hogy a nevelés elsődlegesen a család feladata és nem az iskoláé? Vagy ezt a tényt elfelejti a nagyon okos Pokorni Úr? Ne jöjjön már külföldi példával ezt illetően, mert akkor én is külföldi példával jövök, miszerint ugyanennyi munkával külföldön ötszörösét lehet keresni... No, de itt most persze nem erről van szó. Régen is ennyi volt a nyári szünet, akkor is dolgoztak a szülők, sőt még többen, hiszen most mennyi munkanélküli is van????? Sajnos ki kell mondani, hogy ilyen sz...r bérért nem mindenki megy el pedagógusnak, ezután, ha bevezetik a szünidő lerövidítését, még többen elhagyják a pályát azok közül, akik eddig is 3 ok miatt maradtak pedagógusok: június, július, augusztus... és akkor ki fogja a gyerekeket "oktatni-nevelni" nyáron? Röhej.”
  • 2. halasieva_55 2011. július 19. 07:27
    „Lackó50-nek igazat adok, és nagyon örülök, hogy végre valaki kimondja azt, amire én is régóta gondolok. Az lenne az ideális családmodell, ahol a családfő el tudja tartani a családját. A gyermekek nevelésével, a házimunkákkal a család összefogásával, a családi háttér megteremtésével pedig a nő foglalkozna. Előnye lenne ennek az is, hogy pl. kevesebb munkahelyi szerelem szövődne, a nők nem lennének kiszolgáltatva a főnökük kénye-kedvének, és a családban otthon zavartalan szeretet uralkodna. Ehhez persze a féfiak becsületessége is kell, hogy családszeretőek és hűségesek legyenek, az asszony pedig dolgos, aki rendben tartja a lakás, a kertet. Erkölcsösebb életminták kellenének, és liberalizmus, ami mindent megenged. A házasságban kölcsönös megbecsülésre, hűségre, és szolidaritásra volna szükség. (A társadalmunkban és a családjainkban is feje tetejére állt a világ, és minden ami érték, ki van forgatva. A gazdasági gondok pedig nagyon súlyosak, hisz manapság már nemcsak a szülők, hanem már fiatal felnőtt gyermekeik sem kapnak munkát.) A gyermekek nyári táboroztatását az én fiatalkoromban úgy oldották meg, hogy azoknak, akik ezt igényelték,- mert mindkét szülő dolgozott-, nem kellett nyáron elhagyniuk az iskolát, hanem ügyeletes tanárok elvitték a tanulókat egy napközis táborba, ahol felügyeltek rájuk. Több iskola diákjait szervezték össze egy táborba. Egész nap játszottunk, felügyelet alatt voltunk. Nem kellett többet fizetnie a szülőnek, mint máskor, az élelmet befizették. Gondolom a tábor rezsijét az állam támogatta. Ezt most is meg lehetne tenni. De mégsem ez volt a jó nyaralási mód, hanem amikor vidékre, a nagymamához mehettünk nyaralni. Ott kaptunk igazi szeretetet és gondoskodást. Manapság azonban annyira nehéz munkához jutni, hogy a nők akár otthon is maradhatnának a kicsinyeikkel... Ám viszont akkor legalább a férfiaknak biztosítana a kormány munkát. De ehelyett leépítések mennek. A kormány saját kormányából is leépít, akik őket szolgálják, akkor kiknek tudnak biztosítani munkát??? Nem lehet mindenki utcaseprő... éhbérért... Egyenlőre nagyok a bajok, és nem jó a szervezés. Sem a családban sem az iskolában, sem a nyári szünidőben, -hiszen az egy-kéthetes méregdrága táborok nem megoldások- és nincs jó szervezés az egész országban sem. Csak egy saját példát is említek: egyedülálló nőként neveltem a gyermekemet, és egy időben azért nem tudtam munkát vállalni, mert a nyári szünidőben nem tudtam hová elhelyezni a gyermekeket. Ilyen, és ehhez hasonló eset rajtam kívül még számtalan lehet ebben az országban. Tehát a teljes nyári napközis ellátást az egész országban átfogóan meg kellene szervezni.”
  • 1. Lackó50 2011. július 18. 20:12
    „Régen is volt nyári szünet és mégis felnőttem. Ma viszont a szülők többsége elvárná, hogy neki ne kelljen még a gyerekkel is foglalkozni. Talán inkább azon kellene gondolkozni, hogy a gyerek a lehetőség szerint a családban nőjön fel és ne a családjától távol. A szülői szeretetet SEMMI nem pótolja! Ha ez hiányzik, akkor Pokorni úr bármilyen KÜLFÖLDI példát hoz fel, az nem a gyerekek javát fogja szolgálni. Jelenleg a kormány a család fontosságát emlegeti, akkor próbálja ehhez a feltételeket megteremteni. Kevés a gyerek? Fogy a lakosság? Ha ezek az életlehetőségek maradnak, akkor nem is lesz több gyerek. Sok a munkanélküli, sokan a lakásukat veszítik el az adósságaik miatt (amibe az állam jóváhagyásával a bankok rángatták bele a hiányos gazdasági ismeretekkel rendelkező családokat!) A jövőkép egyre bizonytalanabb. Mire szüljenek? Inkább a biztonságra kellene helyezni a hangsúlyt. Talán lehetne törekedni az egykeresős családmodellre, mikor a családfő keres annyit, amiből el tudja tartani a családját, egy bizonyos szinten anyagi biztonságot tud nyújtani és az anya otthon tudja nevelni a gyermekeit. Nagy vezetőink hiába járnak elől jó példával a sokgyerekes család modellel. Abból a keresetből sokan vállalnának több gyermeket. Viszont addig, még a megélhetés sincs biztonságban (bizonytalan lakáshelyzet, ha csak az egyik kereső kiesik és munkanélkülivé válik, összeomlik az anyagi háttér) akkor felelőtlenség gyereket szülni a bizonytalanra. Nem kell messzire menni, ha kicsit megfigyeljük az állatokat, - akik csak az ösztöneikre hallgatnak - ha csökken az életterük, akkor alig szaporodnak. Ha van élelem bőven, a megélhetésük biztonságban van, akkor szaporodnak is. Tudom, hogy kicsit durva a példa, de talán ezeknél értelmesebbek vagyunk és tehetünk valamit annak érdekében, hogy vonzóbb legyen a gyerekek felnevelése. Látszat intézkedésekkel (pl. mint ez az eset is bizonyítja, hogy "majd mi vigyázunk a gyerekre nyáron is" ) semmit nem fogunk elérni. A gyereknek elsősorban a CSALÁDJÁRA van szüksége és nem arra, hogy csordába terelve egy "juhász" vigyázzon rá, még anya, apa a megélhetésért próbál küzdeni. Elöregszünk?? Igen. És erről egyedül mi tehetünk.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hozam? Viszem!

"Augusztus végére halasztották a szabadságukat, hogy a nyaralás költségeit a reálhozamból fizethessék ki." Tovább olvasom